A bölcseség barátságos hívása

1. Salamonnak, Dávid fiának, Izrael királyának példabeszédei
2. Bölcsesség és erkölcsnek tanulására, értelmes beszédek megértésére,
3. Okos fenyítéknek, igazságnak és ítéletnek és becsületességnek megnyerésére;
4. Együgyűeknek eszesség, gyermeknek tudomány és meggondolás adására.
5. Hallja a bölcs, és öregbítse az ő tanulságát, és az értelmes szerezzen érett tanácsokat.
6. Példabeszédnek és példázatnak, bölcsek beszédeinek és találós meséinek megértésére.
7. Az Úrnak félelme feje a bölcsességnek; a bölcsességet és erkölcsi tanítást a bolondok megutálják.
8. Hallgasd, fiam, a te atyádnak erkölcsi tanítását, és a te anyádnak oktatását el ne hagyd,
9. Mert kedves ékesség lesz a te fejednek, és aranylánc a te nyakadra.

Csábítás ellen való óvás

10. Fiam, ha a bűnösök el akarnak csábítani téged, ne fogadd beszédüket.
11. Ha azt mondják: Jere mivelünk, leselkedjünk vér után, rejtőzzünk el az ártatlan ellen ok nélkül,
12. Nyeljük el azokat, mint a sír, elevenen és egészen, mint akik mélységbe szállottak;
13. Minden drága marhát nyerünk, megtöltjük a mi házainkat zsákmánnyal;
14. Sorsodat vesd közénk, egy erszényünk legyen mindnyájunknak:
15. Fiam, ne járj egy úton ezekkel, tartóztasd meg lábaidat ösvényüktől,
16. Mert lábaik a gonoszra futnak, és sietnek a vérnek ontására.
17. Mert hiába vetik ki a hálót minden szárnyas állat szemei előtt:
18. Ezek mégis vérük árán is ólálkodnak, lelkük árán is leselkednek;
19. Ilyen az útja minden kapzsi embernek: gazdájának életét veszi el.

Az engedetlenek büntetése

20. A bölcsesség künn szerül-szerte kiált, az utcákon zengedezteti az ő szavát.
21. Lármás utcafőkön kiált a kapuk bemenetelein, a városban szólja az ő beszédeit.
22. Míglen szeretitek, oh ti együgyűek, az együgyűséget, és gyönyörködnek a csúfolók csúfolásban, és gyűlölik a balgatagok a tudományt?!
23. Térjetek az én dorgálásomhoz; íme, közlöm veletek az én lelkemet, tudtotokra adom az én beszédeimet nektek.
24. Mivelhogy hívtalak [titeket], és vonakodtatok, kiterjesztém az én kezemet, és senki eszébe nem vette,
25. És elhagytátok minden én tanácsomat, és az én feddésemmel nem gondoltatok:
26. Én is a ti nyomorúságtokon nevetek, megcsúfollak, mikor eljő az, amitől féltek.
27. Mikor eljő, mint a vihar, az, amitől féltek, és a ti nyomorúságtok, mint a forgószél, elközelget, mikor eljő tireátok a nyomorgatás és a szorongatás.
28. Akkor segítségül hívnak engem, de nem hallgatom meg, keresnek engem, de meg nem találnak
29. Azért, hogy gyűlölték a bölcsességet, és az Úrnak félelmét nem választották.
30. Nem engedtek az én tanácsomnak, megvetették minden én feddésemet.
31. Esznek azért az ő útjuknak gyümölcséből, és az ő tanácsukból megelégednek.
32. Mert az együgyűeknek pártossága megöli őket, és a balgatagoknak szerencséje elveszti őket.
33. Aki pedig hallgat engem, lakozik bátorságosan, és csendes lesz a gonosznak félelmétől.