A jó hírről, mint szerzik és mint vész az el

1. Kívánatosabb a jó hírnév nagy gazdagságnál; ezüstnél és aranynál a kedvesség jobb.
2. A gazdag és szegény összetalálkoznak, mindkettőt pedig az Úr szerzi.
3. Az eszes meglátja a bajt és elrejti magát, a bolondok pedig nekimennek és kárát vallják.
4. Az alázatosságnak bére az Úr félelme, gazdagság és tisztesség és élet.
5. Tövisek [és] tőrök vannak a gonosznak útjában; aki megőrzi a maga lelkét, távol jár azoktól.
6. Tanítsd a gyermeket az ő útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól.
7. A gazdag a szegényeken uralkodik, és szolgája a kölcsönvevő a kölcsönadónak.
8. Aki vet álnokságot, arat nyomorúságot, és az ő haragjának vesszeje megtöretik.
9. Az irgalmas szemű ember megáldatik, mert adott az ő kenyeréből a szegénynek.
10. Űzd el a csúfolót, és elmegy a háborgás is, és megszűnik a patvarkodás és a szidalmazás.
11. Aki szereti a szívnek tisztaságát, beszéde kedvesség: annak barátja a király.
12. Az Úrnak szemei megőrzik a tudományt; a hitetlennek beszédét pedig felforgatja.
13. A rest azt mondja: Oroszlán van ott kinn, az utcák közepén megölettetném.
14. Mély verem az idegen asszonyoknak szája; akire haragszik az Úr, oda esik.
15. A gyermek elméjéhez köttetett a bolondság, [de] a fenyítés vesszeje messze elűzi őtőle azt.
16. Aki elnyomja a szegényt, hogy szaporítsa az ő [marháját], aki ad a gazdagnak: végre szűkölködésre [jut].
17. Hajtsd füledet, és hallgasd a bölcseknek beszédeit, és a te elmédet figyelmeztesd az én tudományomra,
18. Mert gyönyörűséges lesz, ha megtartod azokat szívedben, legyenek együtt állandók a te ajkaidon!
19. Hogy az Úrban legyen a te bizodalmad, arra tanítottalak ma téged, igen, téged.
20. Nem írtam-e neked drága szép tanulságokat tanácsokban és tudományban?
21. Hogy tudtodra adjam neked az igazság beszédeinek bizonyos voltát, hogy igaz beszédet vígy válaszul elküldőidnek.
22. Ne rabold ki a szegényt, mert szegény ő, és meg ne rontsd a nyomorultat a kapuban,
23. Mert az Úr forgatja azoknak ügyét, és az ő kirablóik életét elragadja.
24. Ne tarts barátságot a haragossal, és a dühösködővel ne menj,
25. Hogy el ne tanuld az ő útjait, és tőrt ne keress tennen magadnak.
26. Ne légy azok közt, akik kézbe csapnak, akik adósságért kezeskednek;
27. Ha nincs neked miből megadnod, miért vegye el a te ágyadat tealólad?
28. Ne bontsd el a régi határt, melyet csináltak a te eleid.
29. Láttál-e az ő dolgában szorgalmatos embert? A királyok előtt álland, nem marad meg az alsórendűek között.