1. |
Mondom tehát: Avagy elvetette-e Isten az ő népét? Távol legyen! Mert én is izraelita vagyok, az Ábrahám magvából, Benjámin nemzetségéből való.
|
2. |
Nem vetette el Isten az ő népét, melyet eleve ismert. Avagy nem tudjátok-e, mit mond az Írás Illésről, amint könyörög Istenhez Izrael ellen, mondván:
|
3. |
Uram, a te prófétáidat megölték, és a te oltáraidat lerombolták, és csak én egyedül maradtam, és engem is halálra keresnek.
|
4. |
De mit mond neki az isteni felelet? Meghagytam magamnak hétezer embert, akik nem hajtottak térdet a Baálnak.
|
5. |
Ekképpen azért most is van maradék a kegyelemből való választás szerint.
|
6. |
Hogyha pedig kegyelemből, akkor nem cselekedetekből: különben a kegyelem nem volna többé kegyelem. Hogyha pedig cselekedetekből, akkor nem kegyelemből: különben a cselekedet nem volna többé cselekedet.
|
7. |
Micsoda tehát? Amit Izrael keres, azt nem nyerte meg, a választottak ellenben megnyerték, a többiek pedig megkeményíttettek,
|
8. |
Amint meg van írva: Az Isten kábultság lelkét adta nekik; szemeket, hogy ne lássanak, füleket, hogy ne halljanak, mind e mai napig.
|
9. |
Dávid is ezt mondja: Legyen az ő asztaluk tőrré, hálóvá, botránkozássá és megtorlássá.
|
10. |
Sötétüljenek meg az ő szemeik, hogy ne lássanak, és az ő hátukat mindenkorra görbítsd meg.
|
11. |
Annak okáért mondom: Avagy azért botlottak-e meg, hogy elessenek? Távol legyen! Hanem az ő esetük folytán [lett] az üdvösség a pogányoké, hogy ők felingereltessenek.
|
12. |
Ha pedig az ő esetük világnak gazdagsága, és az ő veszteségük pogányok gazdagsága, mennyivel inkább az ő teljességük?
|
13. |
Mert nektek mondom, a pogányoknak, amennyiben hát én pogányok apostola vagyok, a szolgálatomat dicsőítem,
|
14. |
Ha ugyan felingerelhetném az én atyámfiait, és megtarthatnék közülük némelyeket.
|
15. |
Mert ha az ő elvettetésük a világnak megbékélése, micsoda [lesz] a felvételük, hanemha élet a halálból?
|
16. |
Ha pedig a zsenge szent, akkor a tészta is; és ha a gyökér szent, az ágak is [azok].
|
17. |
Ha pedig némely ágak kitörettek, te pedig vadolajfa létedre beoltattál azok közé, és részese lettél az olajfa gyökerének és zsírjának,
|
18. |
Ne kevélykedjél az ágak ellenében; ha pedig kevélykedsz: nem te hordozod a gyökeret, hanem a gyökér téged.
|
19. |
Azt mondod azért: Kitörettek [az] ágak, hogy én oltassam be.
|
20. |
Úgy van; hitetlenség miatt törettek ki, te pedig hit által állasz; fel ne fuvalkodjál, hanem félj,
|
21. |
Mert ha az Isten a természet szerint való ágaknak nem kedvezett, majd neked sem kedvez.
|
22. |
Tekintsd meg azért az Istennek kegyességét és keménységét: azok iránt akik elestek, keménységét, irántad pedig a kegyességét, ha megmaradsz a kegyességben; különben te is kivágatsz!
|
23. |
Sőt azok is, ha meg nem maradnak a hitetlenségben, beoltatnak; mert az Isten ismét beolthatja őket.
|
24. |
Mert ha te a természet szerint való vadolajfából kivágattál, és természet ellenére beoltattál a szelíd olajfába: mennyivel inkább beoltatnak ezek a természet szerint valók az ő saját olajfájukba.
|
25. |
Mert nem akarom, hogy ne tudjátok, atyámfiai, ezt a titkot, hogy magatokat el ne higgyétek, hogy a megkeményedés Izraelre nézve [csak] részben történt, ameddig a pogányok teljessége bemegy.
|
26. |
És így az egész Izrael megtartatik, amint meg van írva: Eljő Sionból a Szabadító, és elfordítja Jákóbtól a gonoszságokat;
|
27. |
És ez nekik az én szövetségem, midőn eltörlöm az ő bűneiket.
|
28. |
Az evangéliumra nézve ugyan ellenségek tiérettetek, de a választásra nézve szerelmetesek az atyákért.
|
29. |
Mert megbánhatatlanok az Istennek ajándékai és az ő elhívása.
|
30. |
Mert miképpen ti egykor engedetlenkedtetek az Istennek, most pedig irgalmasságot nyertetek az ő engedetlenségük miatt,
|
31. |
Azonképpen ők is most engedetlenkedtek, hogy a ti irgalmasságba jutásotok folytán ők is irgalmasságot nyerjenek;
|
32. |
Mert az Isten mindeneket engedetlenség alá rekesztett, hogy mindeneken könyörüljön.
|
33. |
Oh, Isten gazdagságának, bölcsességének és tudományának mélysége! Mely igen kikutathatatlanok az ő ítéletei, s kinyomozhatatlanok az ő útjai!
|
34. |
Mert kicsoda ismerte meg az Úr értelmét? Vagy kicsoda volt neki tanácsosa?
|
35. |
Avagy kicsoda adott előbb neki, hogy annak visszafizesse azt?
|
36. |
Mert őtőle, őáltala és őreá nézve vannak mindenek. Övé a dicsőség mindörökké! Ámen.
|