| 1. | Az én ágyasházamban éjjeleken keresém azt, akit szeret az én lelkem, keresém őt, és meg nem találtam. |
| 2. | Immár felkelek és eljárom a várost, a tereket és az utcákat, keresem azt, akit szeret az én lelkem; keresém őt, és nem találám. |
| 3. | Megtalálának engem az őrizők, akik a várost kerülik. [Mondék nekik]: Láttátok-e azt, akit az én lelkem szeret? |
| 4. | Alig mentem vala el azoktól, mikor megtaláltam azt, akit az én lelkem szeret. Megragadám őt, el sem bocsátám, mígnem bevivém őt anyám házába, és az én szülőmnek ágyasházába. |
| 5. | Kényszerítelek titeket, Jeruzsálemnek leányai, a vadkecskékre és a mezőnek szarvasaira, fel ne költsétek és fel ne serkentsétek a szerelmet valamíg ő akarja. |
| 6. | Kicsoda az, aki feljő a pusztából, mint a füstnek oszlopa? Mirhától és tömjéntől illatos, a patikáriusnak minden [jó illatú] porától. |
| 7. | Íme, ez a Salamon gyaloghintója, hatvan erős [férfi] van körülötte Izraelnek erősei közül. |
| 8. | Mindnyájan fegyverfogók, hadakozásban bölcsek, kinek-kinek oldalán fegyvere az éjszakának félelme ellen. |
| 9. | Hálóágyat csinált magának Salamon király a Libánus fáiból. |
| 10. | Oszlopait ezüstből csinálta, oldalát aranyból, ágyát bíborból, belső része ki van rakva szeretettel a Jeruzsálemnek leányi által. |
| 11. | Jöjjetek ki és nézzétek, Sionnak leányai, Salamon királyt a koronában, mellyel megkoronázta őt az anyja az ő eljegyzésének napjára, és az ő szíve vigasságának napjára! |