| 1. | Íme, szép vagy, én mátkám, íme, szép vagy, a te szemeid galambok a te fátyolod mögött, a te hajad hasonló a kecskéknek nyájához, melyek a Gileád hegyéről szállanak alá. |
| 2. | A te fogaid hasonlók a megnyírt [juhok] nyájához, melyek a fürdőből feljőnek, melyek mind kettősöket ellenek, és nincsen azok között meddő. |
| 3. | Mint a karmazsin cérna, a te ajkaid, és a te beszéded kedves, mint a pomagránátnak darabja, [olyan] a te vakszemed a te fátyolod alatt. |
| 4. | Hasonló a te nyakad a Dávid tornyához, amely építtetett fegyveres háznak, amelyben ezer pajzs függesztetett fel, mind az erős vitézek pajzsai. |
| 5. | A te két emlőd [olyan], mint két vadkecske, egy zergének kettős fia, amelyek a liliomok közt legelnek. |
| 6. | Míg meghűsül a nap, és elmúlnak az árnyékok, elmegyek a mirhának hegyére és a tömjénnek halmára. |
| 7. | Mindenestől szép vagy, én mátkám, és semmi szeplő nincs benned! |
| 8. | Énvelem a Libánusról, én jegyesem, énvelem a Libánusról eljöjj; nézz az Amanának hegyéről, a Sénirnek és Hermonnak tetejéről, az oroszlánoknak barlangjukból, a párducoknak hegyeiről! |
| 9. | Megsebesítetted az én szívemet, én húgom, jegyesem, megsebesítetted az én szívemet a te szemeidnek egy tekintésével, a te nyakadon való egy aranylánccal! |
| 10. | Mely igen szépek a te szerelmeid, én húgom, jegyesem, mely igen jók a te szerelmeid! [Jobbak] a bornál, és a te keneteidnek illata minden fűszerszámnál! |
| 11. | Színmézet csepegnek a te ajkaid, én jegyesem, méz és tej van a te nyelved alatt, és a te ruháidnak illata, mint a Libánusnak illata. |
| 12. | [Olyan, mint a] berekesztett kert az én húgom, jegyesem, [mint a] befoglaltatott forrás, bepecsételt kútfő! |
| 13. | A te csemetéid gránátalmás kert, édes gyümölcsökkel egybe, ciprusok nárdusokkal egybe. |
| 14. | Nárdus és sáfrány, jó illatú nád és fahéj, mindenféle tömjéntermő fákkal, mirha és áloes, minden drága fűszerszámokkal. |
| 15. | Kerteknek forrása, élő vizeknek kútfeje, melyek folynak a Libánusról. |
| 16. | Serkenj fel, északi szél, és jöjj el, déli szél, fújj az én kertemre, folyjanak annak drága illatú szerszámai, jöjjön el az én szerelmesem az ő kertjébe, és egye annak drágalátos gyümölcsét! |