Beköszöntő

1. Pál, Istennek szolgája, Jézus Krisztusnak pedig apostola az Isten választottainak hite és a kegyesség szerint való igazságnak megismerése szerint,
2. Az örök élet reménységére, melyet megígért az igazmondó Isten örök időknek előtte,
3. Megjelentette pedig a maga idejében az ő beszédét a prédikálás által, amely reám bízatott a mi megtartó Istenünknek parancsolata szerint; Titusnak, a közös hit szerint való igaz fiamnak:
4. Kegyelem, irgalmasság és békesség az Atya Istentől és az Úr Jézus Krisztustól, a mi Megtartónktól!

A krétai hivatalnok-rendelésről és egyházfegyelemről

5. Avégett hagytalak téged Krétában, hogy a hátramaradt dolgokat hozd rendbe, és rendelj városonként presbitereket, amiképpen én neked meghagytam;
6. Ha van feddhetetlen, egyfeleségű férfiú, akinek hívő, nem kicsapongással vádolt avagy engedetlen gyermekei vannak.
7. Mert szükséges, hogy a püspök feddhetetlen legyen, mint Isten sáfára; nem akaratos, nem haragos, nem részeges, nem verekedő, nem rút nyerészkedő;
8. Hanem vendégszerető, jónak kedvelője, mértékletes, igaz, tiszta, magatűrtető;
9. Aki a tudomány szerint való igaz beszédhez tartja magát, hogy inthessen az egészséges tudománnyal és meggyőzhesse az ellenkezőket.
10. Mert van sok engedetlen, hiábavaló beszédű és csaló, kiváltképpen a körülmetélkedésből valók,
11. Akiknek be kell dugni a szájukat; akik egész házakat feldúlnak, tanítván rút nyereség okáért, amiket nem kellene.
12. Azt mondta valaki közülük, az ő saját prófétájuk: A krétaiak mindig hazugok, gonosz vadak, rest hasak.
13. E bizonyság igaz: annak okáért fedd őket kímélés nélkül, hogy a hitben épek legyenek,
14. Nem ügyelvén zsidó mesékre, és az igazságot megvető emberek parancsolataira.
15. Minden tiszta a tisztáknak; de a megfertőztetetteknek és hitetleneknek semmi sem tiszta, hanem megfertőztetett azoknak mind elméjük, mind lelkiismeretük.
16. Vallják, hogy Istent ismerik, de cselekedeteikkel tagadják, mivelhogy utálatosak, és hitetlenek, és minden cselekedetre méltatlanok.