| 1. | Felemelém ismét szemeimet, és íme, láték egy férfiút, és a kezében mérő-kötelet. |
| 2. | És mondám: Hová mégy te? És mondá nekem: Megmérni Jeruzsálemet, hogy lássam, mennyi a széle és mennyi a hossza. |
| 3. | És íme, az angyal, aki beszél vala velem, kijöve, és más angyal [is] kijöve eléje. |
| 4. | És mondá annak: Fuss, és szólj e gyermekhez, mondván: Kerítetlenül fogják lakni Jeruzsálemet a benne levő emberek és barmok sokasága miatt. |
| 5. | Én pedig, szól az Úr, tűzfal leszek körülötte, és megdicsőítem magamat őbenne! |
| 6. | Jaj, jaj! Fussatok ki az északi földről, így szól az Úr, mert az ég négy szele felé szórtalak szét titeket, szól az Úr. |
| 7. | Jaj, Sion! Szabadítsd ki magadat, ki Babilon leányánál lakozol. |
| 8. | Mert így szól a Seregeknek Ura: Dicsőség után küldött engem a pogányokhoz, akik fosztogatnak titeket, mert aki titeket bánt, az ő szeme fényét bántja. |
| 9. | Mert íme, én felemelem kezemet ellenük, és saját szolgáik prédájává lesznek, és megtudjátok, hogy a Seregeknek Ura küldött el engem. |
| 10. | Örülj és örvendezz, Sionnak leánya, mert íme, elmegyek és közötted lakozom, így szól az Úr. |
| 11. | És sok pogány csatlakozik azon a napon az Úrhoz, és népemmé lesznek, és közötted lakozom, és megtudod, hogy a Seregeknek Ura küldött hozzád engem. |
| 12. | És birtokba veszi az Úr Júdát, mint az ő osztályrészét a szent földön, és újra magáévá fogadja Jeruzsálemet. |
| 13. | Hallgasson minden test az Úr előtt, mert felkelt az ő szentséges helyéről. |