| 1. | Majd megfordulék, és felemelém szemeimet és látám, hogy íme, négy szekér jön vala ki két hegy közül, és azok a hegyek érchegyek. |
| 2. | Az első szekérben vörös lovak, a második szekérben fekete lovak, |
| 3. | És a harmadik szekérben fehér lovak, a negyedik szekérben pedig tarka lovak, erősek. |
| 4. | És megszólalék, és mondám az angyalnak, aki beszél vala velem: Mik ezek, Uram? |
| 5. | Az angyal felele, és mondá nekem: Ezek az égnek négy szele, jőnek az egész föld Ura mellett való szolgálatukból. |
| 6. | Amelyben a fekete lovak vannak, észak földjére mennek, és a fehérek mennek utánuk, a tarkák pedig a dél földjére mennek; |
| 7. | Az erősek is mennek, és kívánják eljárni a földet. És mondá: Menjetek, járjátok el a földet; és eljárák a földet. |
| 8. | Majd híva engem, és beszéle velem, mondván: Lásd! Az észak földjére menők lecsendesíték lelkemet északnak földjén. |
| 9. | És szóla az Úr hozzám, mondván: |
| 10. | Végy a számkivetésből valóktól: Heldaitól, Tóbiástól és Jedajától; és menj be azon a napon, menj be Jósiának, a Sefániás fiának házába, akik Babilonból jöttenek, |
| 11. | Végy ugyanis ezüstöt és aranyat, és csinálj koronákat, és tedd Jósuának, a Jehosadák fiának, a főpapnak fejére. |
| 12. | És szólj neki, mondván: Ezt mondja a Seregeknek Ura, mondván: Íme, egy férfiú, a neve Csemete, mert csemete támad belőle, és megépíti az Úrnak templomát! |
| 13. | Mert ő fogja megépíteni az Úrnak templomát, és nagy lesz az ő dicsősége, és ülni és uralkodni fog az ő székében, és pap is lesz az ő székében, és békesség tanácsa lesz kettőjük között. |
| 14. | És a koronák legyenek Hélemnek, Tóbiásnak, Jedajának és Hénnek, a Sefániás fiának emlékjelei az Úr templomában. |
| 15. | És a messze lakók eljőnek és építenek az Úr templomában, és megtudjátok, hogy a Seregeknek Ura küldött el engem hozzátok. Így lesz, ha hallgattok az Úrnak, a ti Isteneteknek szavára! |