1. | Pál, Jézus Krisztusnak Isten akaratából elhívott apostola, és Szószthenész testvér |
2. | az Isten gyülekezetének, mely Korinthusban van, a Krisztus Jézusban megszentelteknek, elhívott szenteknek, mindazokkal egyben, akik a mi Urunk Jézus Krisztus nevét segítségül hívják minden helyen, az övékén és a miénken; |
3. | kegyelem nektek és békesség Istentől, a mi Atyánktól, és az Úr Jézus Krisztustól. |
4. | Hálákat adok az én Istenemnek mindenkor tifelőletek az Isten kegyelméért, mely nektek adatott a Jézus Krisztusban, |
5. | hogy mindenben meggazdagodtatok őbenne, minden beszédben és minden ismeretben |
6. | úgy, amint a Krisztus mellett való bizonyságtétel megerősödött bennetek. |
7. | Úgyhogy ti semmi kegyelmi ajándéknak nem vagytok híjával, várván a mi Urunk Jézus Krisztus megjelenését, |
8. | aki meg is erősít titeket mindvégig úgy, hogy feddhetetlenek lesztek a mi Urunk Jézus Krisztusnak napján. |
9. | Hű az Isten, aki titeket elhívott az ő Fiának, a mi Urunk Jézus Krisztusnak közösségébe. |
10. | Kérlek azonban titeket, atyámfiai, a mi Urunk Jézus Krisztus nevére, hogy ugyanazt mondjátok mindnyájan, és ne legyenek köztetek szakadások, hanem legyetek egybekötözve ugyanazon értelemben és ugyanazon véleményben. |
11. | Mert megtudtam felőletek, atyámfiai, a Kloé embereitől, hogy versengések vannak köztetek. |
12. | Azt értem pedig, hogy mindeniketek azt mondja: Én Pálé vagyok, én meg Apollósé, én meg Kéfásé, én meg Krisztusé. |
13. | Részekre van osztva Krisztus? Talán Pál feszíttetett meg értetek, vagy a Pál nevére kereszteltettetek meg? |
14. | Hálákat adok az Istennek, hogy én közületek egyet sem kereszteltem meg, csak Gájuszt; |
15. | hogy valaki azt ne mondja, hogy az én nevemre kereszteltem. |
16. | És megkereszteltem Sztefanász háznépét is; többet nem tudok, hogy valaki mást megkereszteltem volna. |
17. | Mert nem keresztelni küldött engem Krisztus, hanem evangéliumot hirdetni; de nem szólásban való bölcsességgel, hogy a Krisztus keresztje üressé ne tétessék. |
18. | Mert a keresztről szóló ige azoknak ugyan, akik elvesznek, bolondság; de nekünk, kik megtartatunk, Istennek hatalma. |
19. | Mert meg van írva: Elvesztem a bölcsek bölcsességét, és az értelmesek értelmét elvetem. |
20. | Hol a bölcs? hol az írástudó? hol e világnak vitázója? Nem bolondsággá tette-e az Isten a világ bölcsességét? |
21. | Mert minekutána az Isten bölcsességében nem ismerte meg a világ a bölcsesség által az Istent, tetszett az Istennek, hogy az igehirdetés bolondsága által tartsa meg a hívőket. |
22. | Miután egyfelől a zsidók jelt kívánnak, másfelől a hellének bölcsességet keresnek, |
23. | mi meg prédikálunk egy megfeszített Krisztust, aki a zsidóknak botránkozás, a helléneknek pedig bolondság. |
24. | De azoknak, akik el vannak híva, mind zsidóknak, helléneknek, Krisztust, aki Isten hatalma és Isten bölcsessége. |
25. | Mert az Isten bolondsága bölcsebb az embereknél; és az Isten erőtlensége erősebb az embereknél. |
26. | Mert tekintsétek a ti elhívásotokat, atyámfiai, hogy nem sokan bölcsek test szerint; nem sokan hatalmasok, nem sokan nemesek |
27. | hanem ami a világon bolond, azt választotta ki magának az Isten, hogy a bölcseket megszégyenítse; és ami a világon erőtlen, azt választotta ki magának az Isten, hogy az erőseket megszégyenítse, |
28. | és ami a világon nemtelen és ami lenézett, azt választotta ki magának az Isten, és azt, ami semmi, hogy azt,ami valami, semmivé tegye, |
29. | hogy ne dicsekedjék őelőtte egy test sem. |
30. | De ti tőle vagytok a Krisztus Jézusban, aki bölcsesség lett nekünk Istentől, és igazság, szentség és váltság; |
31. | hogy, amint meg van írva: Aki dicsekedik, az Úrban dicsekedjék. |