1. | Levetvén tehát minden gonoszságot, minden álnokságot, képmutatásokat, irigységeket és mindenféle rágalmazásokat, |
2. | mint most született csecsemők, az ige hamisítatlan tejét kívánjátok, hogy általa növekedjetek, |
3. | ha ugyan megízleltétek, milyen jó az Úr. |
4. | Akihez ha járultok mint élő kőhöz (ki az emberektől ugyan megvettetett, de Istennél kiválasztott, drága), |
5. | ti is mint élő kövek felépíttettek, lelki házzá, szent papsággá, lelki áldozatokat vinni, melyek kedvesek az Istennek Jézus Krisztus által. |
6. | Ezért is van benne az Írásban: Íme Sionban egy kiválasztott, drága szegeletkövet teszek le; és aki abban hisz, meg nem szégyenül. |
7. | Nektek tehát, kik hisztek, drágaság ez; de a hitetleneknek: A kő, melyet megvetettek az építők, az lett a szegeletnek fejévé, és: Megütközés kövévé és botránkozás sziklájává; |
8. | azoknak, akik hitetlenek lévén megütköznek az igében, amire rendeltettek is. |
9. | Ti pedig választott nemzetség, királyi papság; szent nép vagytok, tulajdon nemzet, hogy hirdessétek annak hatalmas dolgait, aki titeket a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott; |
10. | kik egykor nemnép voltatok, most pedig Isten népe vagytok; kik kegyelmet nem nyertek voltatok, most pedig kegyelmet nyertek vagytok. |
11. | Szeretteim, kérlek mint zselléreket és jövevényeket, tartóztassátok meg magatokat a testi kívánságoktól, melyek hadakoznak a lélek ellen; |
12. | életeteket a pogányok közt szépen folytatva, hogy amiben rágalmaznak benneteket mint gonosztevőket, mikor megnézik, a jó cselekedetek folytán dicsérjék az Istent a meglátogatásnak napján. |
13. | Engedelmesek legyetek tehát minden emberi intézménynek az Úrért; akár királynak, mint felettvalónak; |
14. | akár helytartóknak, mint akiket ő küld a gonosztevőknek megbüntetésére, a jól cselekvőknek pedig megdicsérésére. |
15. | Mert így van az Isten akarata, hogy jócselekvéssel némítsátok el az értelmetlen emberek tudatlanságát; |
16. | mint szabadok, és nem mint olyanok, akiknél a szabadság a gonoszság takarója, hanem mint Istennek szolgái. |
17. | Mindenkit tiszteljetek; az atyafiakat szeressétek; az Istent féljétek; a királyt tiszteljétek. |
18. | Ti szolgák, a ti uraitoknak engedelmesek legyetek teljes félelemmel, nemcsak a jóknak és méltányosoknak, hanem a keményeknek is. |
19. | Mert ez a kedves, ha valaki Istenre gondolva hordoz szomorúságokat, igazságtalanul szenvedve. |
20. | Mert micsoda dicsőség az, ha elszenveditek, mikor bűnötökért öklöznek? Hanem mikor jó cselekedetért szenvedtek és azt tűritek, ez kedves Istennél. |
21. | Mert erre vagytok hivatva, mert Krisztus is szenvedett értetek, nektek példát hagyván, hogy az ő nyomdokait kövessétek: |
22. | aki bűnt nem cselekedett, és álnokság az ő szájában nem találtatott; |
23. | aki, mikor szidalmazták, viszont nem szidalmazott, mikor szenvedett, nem fenyegetett, hanem hagyta az igazán ítélőre; |
24. | aki a mi bűneinket maga vitte fel az ő testében a fára, hogy a bűnöknek meghalván, az igazságnak éljünk; akinek a sebeivel gyógyultatok meg. |
25. | Mert olyanok voltatok, mint a tévelygő juhok; de most megtértetek a ti lelketek pásztorához és őrizőjéhez. |