1. | A presbiter a kiválasztott Úrnőnek és az ő gyermekeinek, akiket én igazán szeretek, és nemcsak én, hanem mindazok is, akik megismerték az igazságot, |
2. | az igazságért, mely megmarad bennünk, és velünk lesz mindörökké: |
3. | legyen veletek kegyelem, irgalmasság, békesség az Atya Istentől, és az Úr Jézus Krisztustól, az Atyának Fiától, valóságban és szeretetben. |
4. | Igen örvendtem, hogy találtam gyermekeid közül olyanokat, akik igazságban járnak, mint ahogy parancsolatot vettünk az Atyától. |
5. | És most kérlek téged, Úrnőm, nem mintha új parancsolatot írnék neked, hanem amelyet kezdettől fogva vettünk, hogy szeressük egymást. |
6. | És ez a szeretet, hogy járjunk az ő parancsolatai szerint. Ez a parancsolat, hogy amint kezdettől fogva hallottátok, úgy járjatok abban. |
7. | Mert sok ámító jött a világra, akik nem vallják Jézust testben eljött Krisztusnak; ez az ámító és az antikrisztus. |
8. | Vigyázzatok magatokra, hogy ne veszítsük el, amit munkálkodtunk, hanem teljes jutalmat vegyünk. |
9. | Senkinek, aki áthágja a Krisztus tanítását és nem marad meg benne, nincs Istene; aki megmarad a Krisztus tanításában, az bírja mind az Atyát, mind a Fiút. |
10. | Ha valaki hozzátok megy, és ezt a tanítást nem viszi, azt ne fogadjátok házatokba, és ne köszönjetek neki; |
11. | mert aki köszön neki, részessé lesz annak gonosz cselekedeteiben. |
12. | Sok írnivalóm volna nektek, de nem akartam papirosra és tintával; hanem remélem, hogy elmegyek hozzátok, és szemtől szembe beszélek, hogy a mi örömünk teljes legyen. |
13. | Üdvözölnek téged a te kiválasztott nőtestvérednek gyermekei. Ámen. |