1. | Járobeámnak, Izráel királyának huszonhetedik esztendejében lett királlyá Azarjá, Amacjá júdai király fia. |
2. | Tizenhat éves volt, mikor királlyá lett, és ötvenkét esztendeig uralkodott Jeruzsálemben; és anyjának neve Jekoljá volt, Jeruzsálemből. |
3. | És azt cselekedte, ami helyes Úr szemeiben; egész úgy, mint ahogyan atyja, Amacjá cselekedett. |
4. | Csak a bámák nem szűntek meg; még a nép áldozott és tömjénezett a bámákon. |
5. | És megverte az Úr a királyt, mert bélpoklos lett halála napjáig, és egy szabadon álló házban lakott; és Jótám királyfi volt a ház felett, ő ítélte a föld népét. |
6. | Egyéb dolgai pedig Azarjának, és minden, amit tett, tudvalevőleg meg vannak írva a Júda királyainak viselt dolgairól szóló évkönyvben. |
7. | És mikor Azarjá elaludt atyáival és eltemették őt atyáival Dávid városában; fia, Jótám lett helyébe a király. |
8. | Azarjának, Júda királyának harmincnyolcadik évében lett királlyá Járobeám fia, Zekarja Izráelen, Samáriában hat hónapig. |
9. | És azt cselekedte, ami rossz az Úr szemeiben, úgy mint atyái cselekedtek; nem tért el Járobeámnak, Nebát fiának vétkétől, mellyel vétekbe ejtette Izráelt. |
10. | És összeesküvést szőtt ellene Sallum, Jábes fia, és levágta őt a nép előtt; és miután megölte őt, király lett a helyébe. |
11. | Egyéb dolgai pedig Zekarjának íme meg vannak írva az Izráel királyainak viselt dolgairól szóló évkönyvben. |
12. | Ez az Úr beszéde, melyet Jéhu felől szólt, mondván: Fiaid negyedízig ülnek Izráel trónján. És így lett. |
13. | Sallum, Jábes fia király lett Uzzija júdai király harminckilencedik esztendejében; és egy hónapig uralkodott Samáriában. |
14. | Akkor felvonult Menáhem, Gádi fia Tircából, bement Samáriába, és leverte Sallumot, Jábes fiát Samáriában; és miután őt megölte, király lett a helyébe. |
15. | Egyéb dolgai pedig Sallumnak, és összeesküvése, melyet szőtt; íme meg vannak írva az Izráel királyainak viselt dolgairól szóló évkönyvben. |
16. | Akkor verte le Menáhem Tifszahot és mindent, ami benne volt, és határait, Tircától; mivel nem tárt kaput, tehát leverte, és viselős asszonyait mind felhasíttatta. |
17. | Azarjá júdai király harminckilencedik esztendejében lett király Menáhem, Gádi fia Izráelen, tíz esztendeig Samáriában. |
18. | És azt cselekedte, ami rossz az Úr szemeiben; nem tért el Járobeámnak, Nebát fiának vétkétől, mellyel vétekbe ejtette Izráelt. |
19. | Az ő napjaiban tört rá Púl, Asszíria királya az országra, és Menáhem ezer tálentum ezüstöt [vetett ki]; hogy hadereje mellette legyen, a királyságnak az ő kezén való megerősítésére. |
20. | És ezt a pénzt kivetette Menáhem Izráelre, minden tehetős emberre, hogy megadja Asszíria királyának, ötven ezüst sekelt egy emberre; ezzel visszatért Asszíria királya, és nem maradt ott az országban. |
21. | Egyéb dolgai pedig Menáhemnek, és minden, amit cselekedett; tudvalevőleg meg vannak írva az Izráel királyainak viselt dolgairól szóló évkönyvben. |
22. | És mikor elaludt Menáhem az ő atyáival; király lett helyébe a fia Pekahja. |
23. | Azarjá júdai király ötvenedik esztendejében lett király Pekahja, Menáhem fia Izráelen, Samáriában két esztendeig. |
24. | És azt cselekedte, ami rossz az Úr szemeiben; nem tért el Járobeámnak, a Nebát fiának vétkétől, mellyel vétekbe ejtette Izráelt. |
25. | És összeesküvést szőtt ellene Pekah, Remalja fia, az ő törzstisztje, és levágta őt Samáriában a királyi palota várában Argobbal és Arjével, és ötven ember volt vele Gileád fiai közül; és miután megölte őt, király lett a helyébe. |
26. | Egyéb dolgai pedig Pekahjának, és minden, amit tett; íme meg vannak írva az Izráel királyainak viselt dolgairól szóló évkönyvben. |
27. | Azarjá júdai király ötvenkettedik esztendejében lett király Pekah, Remalja fia Izráelen, Samáriában húsz esztendeig. |
28. | És azt cselekedte, ami rossz az Úr szemeiben; nem tért el Járobeámnak, Nebát fiának vétkétől, mellyel vétekbe ejtette Izráelt. |
29. | Pekah izráeli király idejében jött Tiglat-Pileszer asszír király, és elvette Ijjont, Ábél-Bét-Maakát, Jánoahot, Kédest, Hácort, és Gileádot meg Galileát, Naftali egész földjét; és fogságba vitte őket Asszíriába. |
30. | Akkor Hósea, Elá fia összeesküvést szervezett Pekah, Remalja fia ellen és levágta őt, és miután megölte őt, király lett a helyébe Jótámnak, Uzzija fiának huszadik évében. |
31. | Egyéb dolgai pedig Pekahnak, és minden, amit cselekedett; íme meg vannak írva az Izráel királyainak viselt dolgairól szóló évkönyvben. |
32. | Pekahnak, Remalja fiának, Izráel királyának második évében lett király Jótám, Uzzija júdai király fia. |
33. | Huszonöt éves volt, mikor királlyá lett, és tizenhat évig uralkodott Jeruzsálemben; és anyjának Jerusá volt a neve, Cádók leánya. |
34. | És azt cselekedte, ami helyes az Úr szemeiben; egészen úgy cselekedett, amint atyja, Uzzija tett. |
35. | Csak a bámák nem szűntek meg, még a nép áldozott és tömjénezett a bámákon. Ő építtette meg az Úr házának Felső kapuját. |
36. | Egyéb dolgai pedig Jótámnak, és minden, amit tett; tudvalevőleg meg vannak írva a Júda királyainak viselt dolgairól szóló évkönyvben. |
37. | Azokban a napokban kezdte az Úr rábocsátani Júdára Recint, Szíria királyát és Pekahot, Remalja fiát. |
38. | És mikor elaludt Jótám atyáival és eltemettetett atyáival atyja, Dávid városában; fia, Áház lett helyébe a király. |