KECS 2KirályokKirályok II. könyve 5. fejezet

Elizeus meggyógyítja a siriabeli poklos Naámánt

1. Naamán pedig, Szíria királyának hadvezére, nagy ember volt az ő ura előtt és tekintélyes, mert általa adott az Úr győzelmet Szíriának. És e férfiú, derék ember, bélpoklos volt.
2. Egyszer a szírek kivonultak portyázni, és fogságra vittek Izráel országából egy kisleányt; és az Naamán feleségénél szolgált.
3. És azt mondta úrnőjének: Vajha lenne az én uram az előtt a próféta előtt, aki Samáriában van: majd kivenné őt bélpoklosságából!
4. Naamán pedig elment és jelentést tett urának, mondván: Így és így beszélt az a leány, aki Izráel országából való.
5. Mire azt mondta Szíria királya: Eredj, menj el, levelet is küldök Izráel királyának; és elment, és vitt magával tíz tálentum ezüstöt és hatezer aranyat, meg tíz váltóruhát.
6. És bevitte a levelet Izráel királyához, mondván: Most pedig, mikor e levél hozzád érkezik, íme hozzád küldöm szolgámat, Naamánt, hogy vedd ki őt bélpoklosságából.
7. Mikor Izráel királya elolvasta a levelet, megszaggatta ruháit és azt mondta: Hát Isten vagyok én, aki öl és elevenít, hogy ez énhozzám küld valakit, hogy vegyem ki bélpoklosságából? Tudjátok meg hát és lássátok, hogy csak alkalmat keres ellenem.
8. Mikor pedig az Isten embere, Elisa meghallotta, hogy Izráel királya megszaggatta ruháit, elküldött a királyhoz, mondván: Miért szaggattad meg ruháidat? Hadd jöjjön ő hozzám, és tudja meg, hogy van próféta Izráelben.
9. Mikor aztán megérkezett Naamán lovastól és szekerestől; és megállt Elisa házának ajtajában:
10. követet küldött hozzá Elisa, mondván: Eredj, fÚrödjél meg hétszer a Jordánban, akkor helyreáll a tested és tiszta leszel.
11. Megharagudott ezért Naamán és elment; mert azt mondta: Hiszen azt gondoltam, legalábbis kijön hozzám és oda áll, és segítségül hívja az Úrnak, az ő Istenének nevét és a hely felé lendíti kezét, úgy veszi ki a bélpoklost.
12. Hát nem jobb-e Amana és Párpár, Damaszkusz folyóvizei Izráel minden vizénél, nem megfÚrödhetem-e azokban, hogy tiszta legyek? Ezzel megfordult és elment haraggal.
13. De hozzáléptek szolgái és beszéltek neki, és azt mondták: Atyám, ha nagy dolgot mondott volna neked a próféta, ugye megtennéd? Hát még ezt, mikor azt mondta neked: FÚrödjél meg és tiszta leszel!
14. Tehát lement és megmerült a Jordánban hétszer az Isten emberének szava szerint; mire helyreállt a teste, mint egy kisfiú teste, és tiszta lett.
15. Akkor visszatért az Isten emberéhez egész táborával, és mikor bement, megállt előtte és azt mondta: Most megtudtam, hogy nincs Isten az egész földön, hanem csak Izráelben; most tehát fogadj el, kérlek, valami hálaajándékot szolgádtól.
16. De azt mondta: Él az Úr, akinek szolgálatában állok, hogy nem fogadom el. És bár kényszerítette őt, hogy elfogadja, visszautasította.
17. Akkor azt mondta Naamán: Hát, ha nem, akkor legalább adassék szolgádnak egy pár öszvér terű föld; mert a te szolgád nem visz többé égő áldozatot és vágóáldozatot más isteneknek, hanem csak az Úrnak.
18. Erre a dologra nézve bocsásson meg az Úr a te szolgádnak: mikor az én uram Rimmon házába megy, hogy ott leboruljon, ha az én kezemre támaszkodik, én is leborulok Rimmon házában: ezt a dolgot, a Rimmon házában való leborulásomat bocsássa meg az Úr szolgádnak.
19. És azt mondta neki: Eredj el békével. Mikor elment tőle egy darab földnyire,

Elizeus Géházit poklossággal bünteti kapzsiságáért

20. azt gondolta Géházi, Elisának az Isten emberének legénye: Lám, megkímélte az én uram Naamánt, ezt a szírt, nem fogadta el tőle, amit hozott; él az Úr, hogy én utána futok, és elfogadok tőle valamit.
21. Így Géházi utána sietett Naamánnak; és mikor Naamán látta, hogy őutána fut, leugrott elébe a szekérről és azt mondta: Hogy vagy?
22. Az azt mondta: Jól, uram küldött engem, mondván: Éppen most érkezett hozzám két ifjú Efraim hegyéről a prófétafiak közül; kérlek, adj nekik egy tálentum ezüstöt és két váltóruhát.
23. Naamán pedig azt mondta: Tessék, végy két tálentumot; így késztette őt és bekötött két tálentum ezüstöt két zacskóba, és két váltóruhát, és két legényének adta, és azok vitték előtte.
24. De mikor a dombhoz ért, elvette tőlük és eltette a házban; az embereket pedig elbocsátotta,
25. és mikor elmentek, ő bement és ura elé állt. Mikor azt mondta neki Elisa: Honnét, Géházi? Ő azt mondta: Nem volt a te szolgád elmenve se ide, se oda.
26. Mire az azt mondta neki: Nem volt elmenve az én szívem, mikor valaki eléd fordult szekeréről? Hát ez az ideje a pénzt elfogadni és ruhákat, olajfákat, szőlőket, juhot, marhát, szolgákat és szolgálóleányokat venni?
27. Ezért Naamán bélpoklossága reád ragad és magodra örökké; és olyan bélpoklosan ment ki előle, mint a hó.
 Előző
2025 © biblia.szeroczei.hu. Minden jog fenntartva.
Használati feltételek