| 1. | Kérlek tehát titeket, én, ki fogoly vagyok az Úrban, hogy méltón járjatok ahhoz az elhíváshoz, mellyel elhívattatok |
| 2. | minden alázatossággal és szelídséggel, hosszútűréssel, elszenvedvén egymást szeretettel, |
| 3. | igyekezvén megőrizni a Lélek egységét a szeretet kötelékében. |
| 4. | Egy test és egy Lélek, mint ahogy elhivatásotoknak egy reménysége alatt hívattatok is el, |
| 5. | egy Úr, egy hit, egy keresztség, |
| 6. | egy Isten és mindeneknek Atyja, aki mindenek felett és mindenek által és mindnyájatokban ott van. |
| 7. | De közülünk minden egyesnek a Krisztus ajándékának mértéke szerint adatott a kegyelem. |
| 8. | Ezért mondja az Írás, hogy felmenvén a magasba, foglyokat ejtett fogságba, és ajándékokat adott az embereknek. |
| 9. | Az pedig, hogy felment, mit tesz, hanem azt, hogy le is jött előbb a föld alsóbb részeire. |
| 10. | Aki lejött, ugyanaz, mint aki fel is ment minden egek fölé, hogy beteljesítsen mindent. |
| 11. | És ő adott némelyeket apostolokul, némelyeket prófétákul, némelyeket evangélistákul, némelyeket pedig pásztorokul és tanítókul |
| 12. | a szentek tökéletesítésére, szolgálat munkájára, a Krisztus testének építésére; |
| 13. | míg eljutunk mindnyájan a hitnek és az Isten Fia megismerésének egységére, teljes férfiasságra, a krisztusi teljesség életkorának mértékére; |
| 14. | hogy ne legyünk többé gyermekek, akiket a tanításnak minden szele habként hány-vet és űz-hajt az emberek fortélyával, a tévelygés praktikájához való ravaszságával; |
| 15. | hanem az igazságot követvén szeretetben, mindenestől fogva növekedjünk abban, aki a fő, a Krisztusban, |
| 16. | akiből az egész test, a támogatásnak minden kapcsa által egybeillesztve és egyesítve, minden egyes tagnak a maga mértékével való munkálkodásához képest a testnek növekedését végzi a maga építésére, szeretetben. |
| 17. | Azt mondom tehát, és bizonnyal mondom az Úrban, hogy ti többé ne úgy járjatok, mint a többi pogányok járnak az ő elméjük hiábavalóságában, |
| 18. | el lévén sötétedve gondolkodásukban, elidegenedve az Isten életétől a tudatlanság miatt, mely szívük megkeményedése miatt van bennük; |
| 19. | mint akik elfásulva a kicsapongásnak adták magukat, minden tisztátalanság űzésére, kapzsiságból. |
| 20. | De ti nem így tanultátok a Krisztust, |
| 21. | ha valóban őt hallottátok és őbenne úgy taníttattatok, mint igazság a Jézusban; |
| 22. | hogy vetkezzétek le, ami előbbeni magatok viseletét illeti, az óembert, mely meg van romolva a csalárd kívánságok folytán; |
| 23. | és újuljatok meg elmétek lelkében, |
| 24. | és öltözzétek fel az új embert, mely Isten szerint van teremtve igazságban és valóságos szentségben. |
| 25. | Ezért levetvén a hazugságot, beszéljetek igazságot, ki-ki az ő felebarátjával; mert egymásnak tagjai vagyunk. |
| 26. | Haragudjatok bár, de ne vétkezzetek: a nap le ne menjen haragotokon, |
| 27. | és az ördögnek helyet ne adjatok. |
| 28. | A lopó többé ne lopjon, hanem inkább fáradozzék, kezeivel munkálván a jót, hogy legyen mit adnia a szűkölködőnek. |
| 29. | Semmi ocsmány szó a ti szátokból ki ne jöjjön, hanem csak ami jó a hiány építésére, hogy kegyelmet közöljön a hallgatókkal. |
| 30. | És ne szomorítsátok meg az Istennek Szentlelkét, amellyel elpecsételtettetek a váltság napjára. |
| 31. | Minden keserűség, düh, harag, kiáltás és káromkodás kivettessék közületek minden gonoszsággal együtt; |
| 32. | hanem legyetek egymáshoz szívesek, jószívűek, megbocsátván egy másnak, miképpen az Isten is Krisztusban megbocsátott nektek. |