Ahasvérus (Xerxes) perzsa király megveti a királynét, Vástit.

1. Ahasvérus napjaiban történt; mely Ahasvérus Indiától Szerecsenországig uralkodott százhuszonhét tartományon.
2. Azokban a napokban, mikor Ahasvérus király ült királyi trónján, mely Súsán székvárosában volt,
3. uralkodásának harmadik évében lakomát rendezett összes fejedelmeinek és szolgáinak. Előtte volt Perzsia és Média serege, a mágnások és a tartományok fejedelmei;
4. mikor ő megmutatta királyi méltóságának gazdagságát és nagyságának drágalátos dicsőségét sok napon, száznyolcvan napon át.
5. És mikor ezek a napok leteltek, rendezett a király az egész népnek, mely jelen volt Súsán székvárosában, kicsinytől nagyig, egy hétnapos lakomát a királyi palota kerti udvarában.
6. Gyolcs, lenvászon és kék bíbor volt pamut piros bíbor zsinórokba fogva ezüstkarikákon és fehér márványoszlopokon; aranyos és ezüstös díványok alabástrom, fehér márvány, gyöngyház és fekete márvány pádimentumon.
7. És az italt arany edényekben szolgálták fel, és egyik edény különb volt, mint a másik; királyi bor pedig bőven volt, a király tehetsége szerint.
8. Az ivásnál pedig a parancs szerint nem volt ki kényszerítsen; mert úgy rendelte el a király minden háznagyának, hogy mindenki úgy tegyen, amint neki tetszik.
9. Vásti királyné meg egy asszony-lakomát rendezett a királyi házban, mely Ahasvérus királyé volt.
10. A hetedik napon, mikor a királynak jó kedve lett a bortól; mondta Mehumánnak, Bizzetának, Harbonának, Bigtának és Abagtának, Zétárnak és Karkásznak, a hét kamarásnak, kik Ahasvérus színe előtt tettek szolgálatot,
11. hogy hozzák be Vásti királynét a király elé királyi koronával; hogy megmutassa a népnek és fejedelmeknek az ő szépségét, mert szép arcú nő volt.
12. És mikor Vásti királyné vonakodott bemenni a királynak a kamarások által üzent szavára; és a király nagyon megharagudott, úgyhogy égett benne a düh;
13. akkor azt mondta a király az időket ismerő bölcseknek (mert úgy van a király szava minden törvény- és jogtudós előtt!),
14. éspedig a hozzá legközelebbieknek, Karsenának, Sétárnak, Admatának, Tarsisnak, Méresznek, Marszenának, Memukánnak; Perzsia és Média hét fejedelmének, a király színét látóknak, akik legelöl ülnek az országban:
15. Törvény szerint mit kell tenni Vásti királynéval, amiért nem teljesítette Ahasvérus királynak a kamarások által üzent szavát?
16. Mire azt mondta Memukán a király előtt és a fejedelmek előtt: Nem csak a király ellen vétkezett Vásti királyné; hanem az összes fejedelmek és az összes népek ellen, kik Ahasvérus király összes tartományaiban vannak:
17. mert a királyné esete kimegy valamennyi asszonyhoz, lekicsinyítvén az urát a szemeiben; mert azt mondja: Ahasvérus király mondta, hogy vigyék be hozzá Vásti királynét, és nem ment be;
18. és egy napon azt fogják mondani Perzsia és Média fejedelemasszonyai a király minden fejedelmének; aszerint, hogy mekkora megvetés és harag lesz.
19. Ha tetszik a királynak, menjen ki királyi szó színe elől és írattassék a perzsa-méd törvények közé elévülhetetlenül: hogy ne mehessen Vásti Ahasvérus király színe elé, és királyságát adja a király másnak, aki jobb őnála.
20. Ha meghallják a király rendelkezését, melyet tesz, egész országában, mert az nagy; akkor majd minden asszony megadja a becsületet urának kicsinytől nagyig.
21. És tetszett a szó a királynak és a fejedelmeknek; és a király Memukán beszéde szerint cselekedett.
22. És leveleket küldött minden királyi tartományba, minden tartományba a saját írásával és minden néphez a saját nyelvén: hogy minden férfi legyen úr a házában és beszéljen népe nyelvén.