| 1. | Ezeket beszélte Jézus, és felemelte szemeit az égre, és azt mondta: Atyám, eljött az óra; dicsőítsd meg a te Fiadat, hogy a te Fiad megdicsőítsen téged; |
| 2. | úgy amint teljhatalmat adtál neki minden testen, hogy valakiket neki adtál, adjon azoknak örök életet. |
| 3. | Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged, az egyedüli igaz Istent, és akit elküldöttél, Jézus Krisztust. |
| 4. | Én megdicsőítettelek téged a földön: elvégeztem a munkát, melyet nekem adtál, hogy véghezvigyem. |
| 5. | És most te dicsőíts meg engem, Atyám, te magadnál, azzal a dicsőséggel, mely volt nekem, mielőtt a világ lett, tenálad. |
| 6. | Megjelentettem a te nevedet az embereknek, akiket nekem adtál a világból; tieid voltak és nekem adtad őket; és a te beszédedet megtartották. |
| 7. | Most megtudták, hogy minden, amit adtál nekem, tőled van; |
| 8. | mert az igéket, melyeket adtál nekem, nekik adtam; és ők elfogadták, és valóban megtudták, hogy tőled jöttem ki, és elhitték, hogy te küldtél engem. |
| 9. | Én őérettük könyörgök; nem a világért könyörgök, hanem azokért, akiket nekem adtál, mert a tieid; |
| 10. | és az enyémek mind a tieid, és a tieid az enyémek; és bennük dicsőíttetem meg. |
| 11. | És nem vagyok többé a világon, és ezek a világon vannak, és én hozzád megyek. Szent Atyám, tartsd meg őket a te nevedben, akiket nekem adtál, hogy legyenek egyek, mint mi. |
| 12. | Mikor velük voltam a világon, én megtartottam őket a te nevedben; akiket nekem adtál, megőriztem, és senki azok közül el nem veszett, csak a veszedelem fia, hogy az Írás beteljesedjék. |
| 13. | Most pedig hozzád megyek, és ezeket beszélem a világon, hogy legyen velük az én örömem, megteljesedve bennük. |
| 14. | Én nekik adtam a te igédet, és a világ meggyűlölte őket, mert nem a világból valók, mint én nem vagyok a világból való. |
| 15. | Nem azt kérem, hogy vedd ki őket a világból, hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól. |
| 16. | Nem a világból valók, mint én nem a világból való vagyok. |
| 17. | Szenteld meg őket az igazságban; a te igéd igazság. |
| 18. | Mint engem elküldöttél a világra, én is elküldöm őket a világra, |
| 19. | és felszentelem magamat érettük, hogy ők is legyenek megszenteltek igazságban. |
| 20. | De nemcsak őérettük könyörgök, hanem azokért is, akik az ő szavuk folytán hisznek énbennem; |
| 21. | hogy mindnyájan egyek legyenek; mint te, Atyám, énbennem, és én tebenned, hogy ők is mibennünk egyek legyenek; hogy elhiggye a világ, hogy te küldöttél engem. |
| 22. | És én a dicsőséget, melyet nekem adtál, nekik adtam, hogy egyek legyenek, mint mi egyek vagyunk; |
| 23. | én őbennük és te énbennem, hogy tökéletesen eggyé legyenek, hogy megtudja a világ, hogy te küldöttél engem, és úgy szeretted őket, mint engem szerettél. |
| 24. | Atyám, akiket nekem adtál, akarom, hogy ahol én vagyok, azok is velem legyenek; hogy lássák az én dicsőségemet, melyet nekem adtál, mert szerettél engem a világ megalapítása előtt. |
| 25. | Igazságos Atya, és a világ téged nem ismert, de én ismertelek téged, és ezek megismerték, hogy te küldöttél engem; |
| 26. | és a te nevedet megjelentettem nekik és megjelentem; hogy az a szeretet, mellyel engem szerettél, bennük legyen, és én bennük legyek. |