1. | Miután ezeket mondta Jézus, kiment tanítványaival a Kedron patakán túl, ahol volt egy kert, amelybe bementek, ő és tanítványai. |
2. | Tudta pedig Júdás is, aki őt elárulta, azt a helyet; mert sokszor jött ott össze Jézus a tanítványaival. |
3. | Júdás tehát vévén a csapatot, és a főpapoktól és farizeusoktól szolgákat, oda ment fáklyákkal, lámpákkal és fegyverekkel. |
4. | Erre Jézus, aki mindent tudott, ami reá következik, kimenvén azt mondta nekik: Kit kerestek? |
5. | Feleltek neki: A názáreti Jézust. Azt mondta nekik Jézus: Én vagyok. Közöttük állt pedig Júdás is, aki őt elárulta. |
6. | Erre, amint azt mondta nekik, hogy „Én vagyok, hátraálltak és földre borultak. |
7. | Erre ismét megkérdezte őket: Kit kerestek? Azok pedig azt mondták: A názáreti Jézust. |
8. | Felelt Jézus: Mondtam nektek, hogy én vagyok. Ha tehát engem kerestek, engedjétek ezeket elmenni. |
9. | Hogy beteljesedjék a beszéd, melyet mondott: Akiket nekem adtál, nem vesztettem el közülük senkit. |
10. | Erre Simon Péter, kinek volt kardja, kivonta azt, és megcsapta a főpap szolgáját, és levágta neki a jobb fülét. A neve pedig Málkusz volt. |
11. | Azt mondta erre Jézus Péternek: Tedd hüvelyébe kardodat! A poharat, melyet az Atya adott nekem, azt ne igyam ki? |
12. | Erre a csapat és az ezredes és a zsidók szolgái megfogták Jézust és megkötözték őt, |
13. | és először Annáshoz vitték; ugyanis ipa volt Kajafásnak,aki abban az esztendőben főpap volt. |
14. | Kajafás pedig az volt, aki azt tanácsolta a zsidóknak, hogy jobb, hogy egy ember vesszen el a népért. |
15. | Követte pedig Jézust Simon Péter és egy másik tanítvány. De az a tanítvány ismerőse volt a főpapnak, és Jézussal együtt bement a főpap udvarába. |
16. | Péter pedig kívül állt az ajtónál; mire kiment a másik tanítvány, aki a főpapnak ismerőse volt, és szólt az ajtóőrző leánynak, és bevezette Pétert. |
17. | Azt mondta erre az ajtóőrző szolgáló Péternek: Talán te is ennek az embernek a tanítványai közül való vagy? Az azt mondta: Nem vagyok. |
18. | A cselédek és a szolgák pedig a tűznél álltak, melyet raktak, mert hideg volt, és fűtőztek; köztük állt pedig Péter is, és fűtőzött. |
19. | A főpap pedig megkérdezte Jézust tanítványai felől és tanítása felől. |
20. | Felelt neki Jézus: Én nyíltan szólottam a világnak: én mindenkor a zsinagógában és a templomban tanítottam, ahol a zsidók mindenünnen összegyűlnek, és titkon nem beszéltem semmit. |
21. | Mit kérdesz engem? Kérdezd azokat, akik hallották, mit beszéltem nekik; íme azok tudják, mit mondtam én. |
22. | Mikor pedig ezeket mondta, egy szolga, aki ott állt, Jézust arcul ütötte, mondván: Így felelsz a főpapnak? |
23. | Felelt neki Jézus: Ha rosszul beszéltem, tégy bizonyságot a rosszról; ha pedig jól, miért versz engem? |
24. | Elküldte őt Annás megkötözve Kajafáshoz, a főpaphoz. |
25. | Simon Péter pedig állt és fűtőzött. Azt mondták erre neki: Talán te is az ő tanítványai közül való vagy? Az megtagadta és azt mondta: Nem vagyok. |
26. | Azt mondta a főpap egyik szolgája, rokona annak, akinek Péter levágta a fülét: Nem láttalak én téged a kertben ővele? |
27. | Erre ismét megtagadta Péter, és a kakas tüstént megszólalt. |
28. | Elvitték tehát Jézust Kajafástól a helytartóságra. Reggel volt pedig; és ők nem mentek be a helytartóságra, hogy tisztátlanokká ne tegyék magukat, hanem hogy megegyék a húsvéti bárányt. |
29. | Kiment tehát Pilátus hozzájuk, és azt mondta: Micsoda vádat hoztok fel az ellen az ember ellen? |
30. | Feleltek és azt mondták neki: Ha ez gonosztevő nem volna, nem adtuk volna őt kezedbe. |
31. | Azt mondta erre nekik Pilátus: Vegyétek őt ti, és ítéljétek meg a ti törvényetek szerint. Azt mondták erre neki a zsidók: Nekünk nem szabad senkit megölnünk; |
32. | hogy beteljesedjék Jézus szava, melyet mondott, mikor jelentette, micsoda halállal kell meghalnia. |
33. | Erre bement Pilátus ismét a helytartóságra, és szólította Jézust és azt mondta neki: Te vagy a zsidók királya? |
34. | Felelt neki Jézus: Magadtól mondod te ezt, vagy mások mondták neked rólam? |
35. | Felelt Pilátus: Hát zsidó vagyok én? A saját nemzeted és a főpapok adtak téged kezembe; mit cselekedtél? |
36. | Felelt Jézus: Az én országom nem ebből a világból való. Ha ebből a világból való volna az én országom, az én szolgáim küzdenének, hogy ne adassam a zsidók kezébe; most azonban az én országom nem innét való. |
37. | Azt mondta erre neki Pilátus: Tehát te mégis király vagy? Felelt Jézus: Te mondod, hogy király vagyok. Én azért születtem, és azért jöttem a világra, hogy bizonyságot tegyek az igazságról. Mindenki, aki az igazságból való, hallgat az én szavamra. |
38. | Azt mondta neki Pilátus: Mi az igazság? És ezt mondván, ismét kiment a zsidókhoz, és azt mondta nekik: Én nem találok benne semmi bűnt. |
39. | De szokás nálatok, hogy egyet elbocsássak nektek húsvétkor; akarjátok tehát, hogy elbocsássam nektek a zsidók királyát? |
40. | Felkiáltottak erre ismét mindnyájan, mondván: Ne ezt, hanem Barabbást! Az a Barabbás pedig rabló volt. |