| 1. |
Amint mármost az Úr megtudta, hogy a farizeusok azt hallották, Jézus több tanítványt szerez és keresztel, mint János |
| 2. |
(bár Jézus maga nem keresztelt, csak tanítványai); |
| 3. |
elhagyta Júdeát, és ismét Galileába ment. |
| 4. |
Keresztül kellett mennie Samárián. |
| 5. |
Samáriának egy Sikár nevű városába érkezett tehát, közel ahhoz a telekhez, melyet Jákób adott fiának, Józsefnek. |
| 6. |
Ott volt pedig a Jákób kútja; Jézus tehát elfáradva az utazástól, azon mód leült a kút mellé. Hat óra volt körülbelül. |
| 7. |
Jött egy asszony Samáriából vizet meríteni. Azt mondta neki Jézus: Adj innom. |
| 8. |
Tanítványai ugyanis elmentek a városba, hogy ennivalót vegyenek. |
| 9. |
Azt mondta neki erre a samáriai asszony: Hogy kérsz te zsidó létedre tőlem inni, ki samáriai asszony vagyok? Zsidók ugyanis nem érintkeznek samáriaiakkal. |
| 10. |
Felelt Jézus és azt mondta neki: Ha tudnád, mi az Isten ajándéka, és ki az, aki azt mondta neked: Adj innom, te kértél volna tőle, és ő adott volna neked élő vizet. |
| 11. |
Azt mondta neki az asszony: Uram, nincs is mivel merítened, és a kút mély; honnét veszed hát az élő vizet? |
| 12. |
Talán te nagyobb vagy Jákób atyánknál, aki nekünk ezt a kutat adta, és ebből ivott ő maga, és fiai, és jószágai? |
| 13. |
Felelt Jézus, és azt mondta neki: Mindenki, aki ebből a vízből iszik, ismét megszomjúhozik; |
| 14. |
de aki abból a vízből iszik, amit én adok neki, soha meg nem szomjúhozik; hanem az a víz, amit én adok neki, buzgó víz forrásává lesz benne, örök életre. |
| 15. |
Azt mondta neki az asszony: Uram, add nekem azt a vizet, hogy ne szomjazzam, és ne jöjjek ide meríteni. |
| 16. |
Azt mondta neki Jézus: Eredj, hívd a férjedet, és jöjj ide. |
| 17. |
Felelt az asszony, és azt mondta: Nincs férjem. Azt mondta neki Jézus: Jól mondtad, hogy nincs férjed, |
| 18. |
mert öt férjed volt; és aki most van, az nem férjed; ezt igazán mondtad. |
| 19. |
Azt mondta neki az asszony: Uram, látom, hogy próféta vagy te. |
| 20. |
A mi atyáink ezen a hegyen imádták; és ti azt mondjátok, hogy Jeruzsálemben van az a hely, ahol imádni kell; |
| 21. |
azt mondta neki Jézus: Asszony, hidd el nekem, hogy jön idő, mikor sem nem ezen a hegyen, sem nem Jeruzsálemben imádjátok az Atyát. |
| 22. |
Ti nem tudjátok, mit imádtok; mi tudjuk, mit imádunk; mert az üdvösség a zsidók közül van. |
| 23. |
De jön idő, és az most van, mikor az igazi imádók szellemben és igazságban imádják az Atyát; mert az Atya is ilyeneknek akarja azokat, akik őt imádják. |
| 24. |
Szellem az Isten; és akik őt imádják, szellemben és igazságban kell imádniuk. |
| 25. |
Azt mondta neki az asszony: Tudom, hogy jön Messiás (az az Krisztus); mikor az eljön, mindent megmond nekünk. |
| 26. |
Azt mondta neki Jézus: Én vagyok az, aki veled beszélek. |
| 27. |
És éppen ekkor jöttek meg tanítványai, és csodálkoztak, hogy asszonnyal beszélt; de senki sem mondta: Mit akarsz; vagy: Mit beszélsz vele? |
| 28. |
Az asszony erre otthagyta vedrét és elment a városba, és azt mondta az embereknek: |
| 29. |
Jertek, lássatok egy embert, aki nekem mindent megmondott, amit cselekedtem; talán ez a Krisztus? |
| 30. |
Erre jöttek ki a városból, és mentek hozzá. |
| 31. |
Eközben kérték őt a tanítványok, mondván: Rabbi, egyél! |
| 32. |
Ő pedig azt mondta nekik: Van nekem eledelem, hogy egyem, amit ti nem tudtok. |
| 33. |
Azt mondták erre a tanítványok egymásnak: Talán valaki hozott neki enni? |
| 34. |
Azt mondta nekik Jézus: Az én eledelem az, hogy cselekedjem annak akaratát, aki küldött, és munkáját bevégezzem. |
| 35. |
Ugye ti azt mondjátok, hogy még négy hónap, és jön az aratás? Íme, mondom nektek, emeljétek fel szemeiteket, és nézzétek meg a földeket, hogy már fehérek az aratásra. |
| 36. |
És aki arat, jutalmat vesz, és gyümölcsöt gyűjt az örök életre; hogy mind a vető, mindaz arató együtt örüljön. |
| 37. |
Mert ebben az a szó az igazi, hogy más a vető, más az arató. |
| 38. |
Én aratni küldtelek titeket, amit nem ti munkáltatok; mások munkálták, és ti azok munkáiba léptetek. |
| 39. |
Abból a városból pedig sokan hittek benne a samaritánusok közül annak az asszonynak a beszédére, aki bizonyságot tett: Mindent megmondott nekem, amit cselekedtem. |
| 40. |
Amint tehát odaértek hozzá a samaritánusok, kérték őt, hogy maradjon náluk; és ott maradt két napig. |
| 41. |
És még többen hittek az ő beszédére, |
| 42. |
és az asszonynak azt mondták: Már nem a te beszédedre hiszünk; mert magunk hallottuk, és tudjuk, hogy ez valóban a világ megváltója, a Krisztus. |
| 43. |
A két nap leteltével aztán eltávozott onnét, és Galileába ment. |
| 44. |
Igaz, hogy Jézus maga tett bizonyságot, hogy prófétának nincs tisztessége saját hazájában; |
| 45. |
mégis, mikor megérkezett Galileába, befogadták őt a galileaiak, mert mindent láttak, amit Jeruzsálemben cselekedett az ünnepen; ugyanis ők is felmentek az ünnepre. |