| 13. |
Elvitték őt, aki az előtt vak volt, a farizeusokhoz. |
| 14. |
Szombat volt tudniillik, mikor a sárt csinálta Jézus és megnyitotta neki a szemeit. |
| 15. |
Ismét megkérdezték tehát őt a farizeusok is, hogyan jött meg a szeme világa? Ő pedig azt mondta nekik: Sárt tett a szemeimre, és megmosakodtam, és látok. |
| 16. |
Azt mondták erre a farizeusok közül némelyek: Ez az ember nincsen Istentől, mert nem tartja meg a szombatot. Mások azt mondták: Hogy tehet bűnös ember ilyen jeleket? És szakadás volt közöttük. |
| 17. |
Ismét mondták a vaknak: Te mit szólsz felőle, hogy megnyitotta szemeidet? Az pedig azt mondta: Hogy próféta. |
| 18. |
Most már nem hitték el róla a zsidók, hogy vak volt és megjött a szeme világa, mígnem elhívatták annak a szüleit, akinek megjött a szeme világa. |
| 19. |
És megkérdezték tőlük, mondván: Ez a ti fiatok, kiről ti azt mondjátok, hogy vakon született? Hogyan lát tehát most? |
| 20. |
Feleltek nekik annak szülei és azt mondták: Azt tudjuk, hogy ez a mi fiunk, és hogy vakon született; |
| 21. |
de hogy most hogyan lát, azt nem tudjuk; ki nyitotta meg a szemeit, mi nem tudjuk; megvan a kora, őt kérdezzétek, majd ő beszél magáért. |
| 22. |
Ezeket azért mondták a szülei, mert féltek a zsidóktól; ugyanis már megállapodtak a zsidók, hogy ha valaki őt Krisztusnak vallja, kirekesztessék a gyülekezetből. |
| 23. |
Ezért mondták a szülei: Megvan a kora, őt kérdezzétek. |
| 24. |
Erre másodszor hívatták az embert, aki vak volt, és azt mondták neki: Adj dicsőséget az Istennek; mi tudjuk, hogy ez az ember bűnös. |
| 25. |
Felelt az erre, és azt mondta: Hogy bűnös-e, nem tudom; egyet tudok, hogy vak voltam, és most látok. |
| 26. |
De ismét mondták neki: Mit csinált veled? Hogyan nyitotta meg szemeidet? |
| 27. |
Felelt nekik: Mondtam már nektek, és nem hallgattátok meg; mit akarjátok ismét hallani? Talán ti is tanítványai akartok neki lenni? |
| 28. |
Erre összeszidták őt és azt mondták: Te vagy annak a tanítványa; mi pedig Mózesnek vagyunk a tanítványai. |
| 29. |
Mi tudjuk, hogy Mózessel beszélt az Isten; ezt pedig nem tudjuk, honnét van. |
| 30. |
Felelt az ember és azt mondta nekik: Ebben valóban csodálatos, hogy ti nem tudjátok, honnét van, és az én szemeimet megnyitotta. |
| 31. |
Tudjuk pedig, hogy bűnösöket az Isten nem hallgat meg; hanem ha valaki istenfélő és az ő akaratát cselekszi, azt meghallgatja. |
| 32. |
Öröktől fogva nem hallatott, hogy vakon születettnek szemeit valaki megnyitotta volna. |
| 33. |
Ha ez nem Istentől volna, nem tehetett volna semmit. |
| 34. |
Feleltek és azt mondták neki: Te mindenestől bűnben születtél, és te tanítasz minket? És kivetették őt. |
| 35. |
Meghallotta Jézus, hogy kivetették őt; és megtalálván azt mondta neki: Hiszel te az Embernek Fiában? |
| 36. |
Felelt az, és azt mondta: Ki az, Uram, hogy higgyek benne? |
| 37. |
Jézus pedig azt mondta neki: Láttad is őt, és aki veled beszél, ő az. |
| 38. |
Az pedig azt mondta: Hiszek, Uram; és leborult előtte. |
| 39. |
És azt mondta Jézus: Ítéletre jöttem én erre a világra, hogy akik nem látnak, lássanak, és akik látnak, vakok legyenek. |
| 40. |
És meghallották ezt a farizeusok közül azok, akik vele voltak, és azt mondták neki: Talán mi is vakok vagyunk? |
| 41. |
Azt mondta nekik Jézus: Ha vakok volnátok, nem volna bűnötök; de most azt mondjátok: Látunk; bűnötök tehát megmarad. |