| 1. | Mindezt látta a szemem; hallotta fülem és megértette. |
| 2. | Amennyit ti tudtok, tudok annyit én is; nem vagyok én esendőbb nálatok. |
| 3. | Én valóban a Mindenhatóhoz beszélek; és törvénykezni Istennel kívánok: |
| 4. | mert ti valóban hazugság-csirizelők vagytok; álorvosok valamennyien. |
| 5. | Oh bárcsak hallgatván hallgatnátok; mert az bölcsességtekre lenne nektek. |
| 6. | Hallgassátok tehát törvénykezésemet; és ajkaim per vitelére figyeljetek. |
| 7. | Vajon Istenért beszéltek álnokságot; és őérette beszéltek csalárdságot? |
| 8. | Vajon őneki pártját foghatjátok; vagy Istenért perelhettek? |
| 9. | Vajon jó lesz-e, ha kivizsgál benneteket; vagy, mint embert rászednek, rá akarjátok őt szedni? |
| 10. | Megcáfolván megcáfol benneteket, ha alattomban pártját akarjátok fogni. |
| 11. | Vajon titeket nem rettent felsége; és félelme nem száll reátok? |
| 12. | Idézeteitek hamu mondások; agyag védfalak védfalaitok. [26] |
| 13. | Hallgassatok előttem, én hadd beszélek; aztán jöjjön reám akármi! |
| 14. | Miért vegyem húsomat a fogaim közé; miért tegyem lelkemet a markomba? |
| 15. | Hiszen megöl engem, nem remélhetek; utaimat mégis előtte vitatom: |
| 16. | Ő segítségemre is lesz nekem; mert színe elé képmutató be nem megy. |
| 17. | Hallván halljátok meg beszédemet; és nyilatkozatom füleitekben legyen. |
| 18. | Íme törvénykezést rendeztem; tudom, hogy nekem lesz igazam. |
| 19. | Ki az, aki perelni fog velem, hogy most el kell hallgatnom és meghalnom? |
| 20. | Csak két dolgot ne csinálj velem; akkor nem rejtőzöm el színed elől. |
| 21. | Kezedet távolítsd el rólam; és rettentésed ne rémítsen engem. |
| 22. | Így szólíts, és én felelek; vagy én beszélek, és te válaszolj nekem. |
| 23. | Mennyi bűn és vétek van rajtam? Hibámat és vétkemet add tudnom. |
| 24. | Miért rejted el orcádat; és számítasz engem ellenségednek? |
| 25. | Csak nem hulló falevelet akarsz rettegtetni, és kiszáradt polyvát kergetni; |
| 26. | hogy ily keserűségeket szabsz reám, és ifjúságom bűneiért lakoltatsz? |
| 27. | És kalodába teszed lábaimat, és figyeled minden utamat; lábaim gyökerére rovásokat csinálsz magadnak: |
| 28. | aki olyan vagyok, mint a revesség, mely szétmállik; mint a ruha, melyet megevett a moly. |