1. | Júdás, Jézus Krisztusnak szolgája, Jakabnak pedig testvére, az Atya Istenben megszentelt és Jézus Krisztusban megőrzött hivatalosoknak: |
2. | irgalmasság, békesség és szeretet adassék nektek bőségesen. |
3. | Kedveseim, mikor teljes igyekezettel a közös üdvösség felől akartam írni, kénytelen lettem ezt az intést írni hozzátok, hogy harcoljatok azért a hitért, mely egyszer s mindenkorra átadatott a szenteknek. |
4. | Mert belopózkodtak valami emberek, akik régen fel vannak jegyezve erre az ítéletre: istentelenek, kik a mi Istenünk kegyelmét kicsapongásra fordítják, és az egyedüli uralkodót, Istent és a mi Urunk Jézus Krisztust megtagadják. |
5. | Emlékeztetni akarlak pedig titeket, akik tudjátok egyszer azt, hogy az Úr, mikor népét Egyiptom földéről kiszabadította, másodszor, azokat, akik nem hittek, elvesztette. |
6. | És az angyalokat, akik nem őrizték meg az ő fejedelemségüket, hanem elhagyták saját lakhelyüket, a nagy nap ítéletére örökkévaló kötelekben sötétség alatt megtartotta. |
7. | Mert Szodoma és Gomora, és a körülöttük levő városok, melyek azokhoz hasonló módon paráználkodtak, és idegen test után jártak, intő példa gyanánt vannak előttünk, örök tűz büntetését vévén el. |
8. | Hasonlóképpen ezek az álmodozók is valóban testet fertőztetnek, uraságot semmibe vesznek, méltóságokat pedig káromolnak. |
9. | Pedig Mihály arkangyal, mikor Mózes teste fölött az ördöggel tusakodva vitatkozott, nem mert káromló ítéletet mondani, hanem azt mondta: Dorgáljon meg téged az Úr! |
10. | De ezek mindent káromolnak, amit nem ismernek; amiket pedig természet szerint, mint az oktalan állatok, értenek, azokban rothadnak meg. |
11. | Jaj nekik; mert Kain útján jártak, bérért Bálám tévelygésébe estek, és Kóré lázadásában vesztek el. |
12. | Ezek piszkok a ti szeretetvendégségeiteken, amint félelem nélkül veletek vendégeskednek, magukat hizlalván; víztelen fellegek, szelektől hányatva; őszi hervadásban levő, gyümölcstelen, kétszer meghalt, gyökerestől kiszaggatott fák. |
13. | Vad tengerhullámok, melyek a saját szégyenüket tajtékozták ki; bolygó csillagok, kiknek a sötétség homálya van fönntartva örökre. |
14. | Prófétált pedig ezekről is Enók, ki Ádámtól fogva hetedik volt, mondván: íme eljön az Úr az ő sok ezer szentjével, |
15. | hogy ítéletet tartson mindenki felett, és megbüntessen mindenkit, aki közöttük istentelen, minden istentelen cselekedetéért, melyet elkövetett és minden kemény szóért, amit istentelen bűnösök szóltak őellene. |
16. | Ezek zúgolódók, panaszolkodók, kívánságaik szerint járók; és az ő szájuk nagy szavakat beszél, míg szembebámulnak haszon kedvéért. |
17. | De ti, szeretteim, emlékezzetek meg azokról a beszédekről, amelyeket a mi Urunk Jézus Krisztus apostolai előre megmondtak; |
18. | mert megmondták nektek, hogy az utolsó időben lesznek csúfolódók, akik az ő istentelen kívánságaik szerint járnak. |
19. | Ezek azok, akik külön szakasztják magukat, érzékiek, akikben nincs Lélek. |
20. | Ti pedig, szeretteim, a ti szentséges hitetekben építvén magatokat, Szentlélekben imádkozván, |
21. | tartsátok meg magatokat Isten szeretetében, várván a mi Urunk Jézus Krisztus irgalmasságát az örök életre. |
22. | És némelyeken könyörüljetek megkülönböztetve; |
23. | némelyeket pedig rettentéssel mentsetek meg a tűzből ragadva ki, gyűlölve még a testük által beszennyezett ruhát is. |
24. | Annak pedig, aki titeket botlástól megőrizhet és az ő dicsőségének színe elé állíthat feddhetetlenül, nagy örömmel, |
25. | az egyedül bölcs Istennek, a mi megtartónknak, dicsőség, nagyság, erő és hatalom most és mindörökké. Ámen. |