| 1. | És azt mondta neki a napa, Noomi: Leányom, ugye keressek neked egy nyugalmas helyet, ahol jó dolgod lesz? |
| 2. | Most tehát ugye Bóáz rokonság hozzánk, akinek a leányaival voltál? Hát ő az éjjel árpát szór a szérűn. |
| 3. | Tehát fÚrödjél meg, kend meg magadat, vedd magadra ruháidat, és menj le a szérűre; ne mutatkozzál a férfiú előtt, míg el nem végzi ételét és italát. |
| 4. | És majd mikor lefekszik, jegyezd meg a helyet, ahova fekszik, aztán menj be, takard ki a lábainál és feküdjél le; ő aztán megmondja neked, mit csinálj. |
| 5. | És azt mondta neki: Mindent megteszek, amit mondasz. |
| 6. | És lement a szérűre, és egészen úgy tett, mint ahogyan napa parancsolta neki. |
| 7. | És mikor Bóáz evett, ivott, jókedve lett és elment lefeküdni a garmada szélére; ő is odament titkon és kitakarta a lábainál és lefeküdt. |
| 8. | És történt, hogy éjfélkor felrezzent a férfi, és mikor megfordult, hát íme egy asszony feküdt a lábainál. |
| 9. | És azt mondta: Ki vagy te? Az pedig azt mondta: Én vagyok Rúth, a te szolgálód, hogy terjeszd ki szárnyadat a te szolgálódra, mert megváltó vagy te. |
| 10. | És azt mondta: Az Úrnak áldottja vagy te, leányom, nagyobb szeretetet tanúsítottál utóbb, mint előbb, hogy nem jártál a legények után, sem szegény, sem gazdag után. |
| 11. | Most tehát, leányom, ne félj, mindent megteszek neked, amit mondasz; mert tudja mindenki népem kapujában, hogy derék asszony vagy te. |
| 12. | És most igaz, hogy én megváltó vagyok; de van nálam közelebbi megváltó is. |
| 13. | Maradj éjszakára, reggel aztán, ha meg akar váltani, jó, váltson meg, ha pedig nem kíván téged megváltani, akkor megváltalak én, él az Úr! Feküdjél reggelig. |
| 14. | Az ő lábainál feküdt tehát reggelig, és olyankor kelt fel, mikor egyik ember a másikat még nem ismerhette meg. Mert azt gondolta: Ne tudják meg, hogy az asszony eljött a szérűre. |
| 15. | És azt mondta: Add ide azt a nagy kendőt, mely rajtad van, és tartsd; és mikor odatartotta, belemért hattal árpát, feladta neki, és azzal elment a városba. |
| 16. | Ő pedig mikor megérkezett napához, az azt mondta neki: Ki vagy, leányom?; mire ő elmondott neki mindent, amit az a férfiú cselekedett vele. |
| 17. | És azt mondta: Ezt az árpát adta nekem hattal; mert azt mondta: Ne érkezzél Úresen napadhoz. |
| 18. | Az pedig azt mondta: Várj, leányom, míg megtudod, hogy dől el a dolog; mert nem nyugszik az az ember, míg el nem végzi a dolgot ma. |