| 1. |
Ἐν ἀρχῇ ἐποίησεν ὁ θεὸς τὸν οὐρανὸν καὶ τὴν γῆν. |
Kezdetben teremté Isten a mennyet és a földet.
|
| 2. |
ἡ δὲ γῆ ἦν ἀόρατος καὶ ἀκατασκεύαστος, καὶ σκότος ἐπάνω τῆς ἀβύσσου, καὶ πνεῦμα θεοῦ ἐπεφέρετο ἐπάνω τοῦ ὕδατος. |
A föld pedig ékesség nélkül való és puszta és setétség vala a mélységnek színén, és az Úrnak Lelke táplálja vala a vizeket.
|
| 3. |
καὶ εἶπεν ὁ θεός Γενηθήτω φῶς. καὶ ἐγένετο φῶς. |
Akkor monda az Isten: Legyen világosság: és lett világosság.
|
| 4. |
καὶ εἶδεν ὁ θεὸς τὸ φῶς ὅτι καλόν. καὶ διεχώρισεν ὁ θεὸς ἀνὰ μέσον τοῦ φωτὸς καὶ ἀνὰ μέσον τοῦ σκότους. |
És látá Isten, hogy jó volna a világosság, és elválasztá a világosságot a setétségtől.
|
| 5. |
καὶ ἐκάλεσεν ὁ θεὸς τὸ φῶς ἡμέραν καὶ τὸ σκότος ἐκάλεσεν νύκτα. καὶ ἐγένετο ἑσπέρα καὶ ἐγένετο πρωί, ἡμέρα μία. |
És nevezé a világosságot napnak, és a setétséget éjszakának: és lett az estve és a reggel, első nap.
|
| 6. |
καὶ εἶπεν ὁ θεός Γενηθήτω στερέωμα ἐν μέσῳ τοῦ ὕδατος καὶ ἔστω διαχωρίζον ἀνὰ μέσον ὕδατος Καὶ ὕδατος. καὶ ἐγένετο οὕτως. |
Azután monda az Isten: Legyen kiterjesztett erősség a víz között, melly elválasztá a vizeket a vizektől.
|
| 7. |
καὶ ἐποίησεν ὁ θεὸς τὸ στερέωμα, καὶ διεχώρισεν ὁ θεὸς ἀνὰ μέσον τοῦ ὕδατος, ὃ ἦν ὑποκάτω τοῦ στερεώματος, καὶ ἀνὰ μέσον τοῦ ὕδατος τοῦ ἐπάνω τοῦ στερεώματος. |
És szerze az Isten kiterjesztett erösséget, melly elválasztaná a kiterjesztett erősség alatt való vizeket, a kiterjesztett erősség felett való vizektől: és úgy lett.
|
| 8. |
καὶ ἐκάλεσεν ὁ θεὸς τὸ στερέωμα οὐρανόν. καὶ εἶδεν ὁ θεὸς ὅτι καλόν. καὶ ἐγένετο ἑσπέρα καὶ ἐγένετο πρωί, ἡμέρα δευτέρα. |
És kiterjesztett erősséget az Isten nevezé égnek: és lett az estve és a reggel, másod nap.
|
| 9. |
καὶ εἶπεν ὁ θεός Συναχθήτω τὸ ὕδωρ τὸ ὑποκάτω τοῦ οὐρανοῦ εἰς συναγωγὴν μίαν, καὶ ὀφθήτω ἡ ξηρά. καὶ ἐγένετο οὕτως. Καὶ συνήχθη τὸ ὕδωρ τὸ ὑποκάτω τοῦ οὐρανοῦ εἰς τὰς συναγωγὰς αὐτῶν, καὶ ὤφθη ἡ ξηρά. |
Azután monda az Isten: Gyűljenek egybe az ég alatt való vizek egy helyre, hogy tessék meg a száraz, és úgy lett.
|
| 10. |
καὶ ἐκάλεσεν ὁ θεὸς τὴν ξηρὰν γῆν καὶ τὰ συστήματα τῶν ὑδάτων ἐκάλεσεν θαλάσσας. καὶ εἶδεν ὁ θεὸς ὅτι καλόν. |
A szárazt pedig nevezé az Isten földnek: a vizeknek sokaságát tengernek: és látá Isten, hogy ez jó volna.
|
| 11. |
καὶ εἶπεν ὁ θεός Βλαστησάτω ἡ γῆ βοτάνην χόρτου, σπεῖρον σπέρμα κατὰ γένος καὶ καθ' ὁμοιότητα, καὶ ξύλον κάρπιμον ποιοῦν καρπόν, οὗ τὸ σπέρμα αὐτοῦ ἐν αὐτῷ κατὰ γένος ἐπὶ τῆς γῆς. καὶ ἐγένετο οὕτως. |
Monda annakfelette az Isten: Hozzon a föld gyönge füveket, maghozó füveket, gyümölcsfákat, mellyek az ő nemek szerint való gyümölcsöket hozzanak, mellyekben legyen az ő magvok e földön: és úgy lett.
|
| 12. |
καὶ ἐξήνεγκεν ἡ γῆ βοτάνην χόρτου, σπεῖρον σπέρμα κατὰ γένος καὶ καθ' ὁμοιότητα, καὶ ξύλον κάρπιμον ποιοῦν καρπόν, οὗ τὸ σπέρμα αὐτοῦ ἐν αὐτῷ κατὰ γένος ἐπὶ τῆς γῆς. καὶ εἶδεν ὁ θεὸς ὅτι καλόν. |
Hoza annakokáért a föld gyenge füveket az ő nemek szerint, és gyümölcstermő fákat, melyekben vala az ő nemek szerint való magvok: és látá Isten, hogy az jó volna.
|
| 13. |
καὶ ἐγένετο ἑσπέρα καὶ ἐγένετο πρωί, ἡμέρα τρίτη. |
És lett az estve és a reggel, harmadik nap.
|
| 14. |
καὶ εἶπεν ὁ θεός Γενηθήτωσαν φωστῆρες ἐν τῷ στερεώματι τοῦ οὐρανοῦ εἰς φαῦσιν τῆς γῆς τοῦ διαχωρίζειν ἀνὰ μέσον τῆς ἡμέρας καὶ ἀνὰ μέσον τῆς νυκτὸς καὶ ἔστωσαν εἰς σημεῖα καὶ εἰς καιροὺς Καὶ εἰς ἡμέρας καὶ εἰς ἐνιαυτοὺς |
Azután monda az Isten: Legyenek világosító állatok az égnek kiterjesztésén, hogy külömbséget tegyenek a nap közt: és legyenek jelei bizonyos időknek, napoknak és esztendőknek.
|
| 15. |
καὶ ἔστωσαν εἰς φαῦσιν ἐν τῷ στερεώματι τοῦ οὐρανοῦ ὥστε φαίνειν ἐπὶ τῆς γῆς. καὶ ἐγένετο οὕτως. |
Legyenek, mondok, világosító állatok az égnek kiterjesztésén, hogy világosítsák a földet, és úgy lett.
|
| 16. |
καὶ ἐποίησεν ὁ θεὸς τοὺς δύο φωστῆρας τοὺς μεγάλους, τὸν φωστῆρα τὸν μέγαν εἰς ἀρχὰς τῆς ἡμέρας καὶ τὸν φωστῆρα τὸν ἐλάσσω εἰς ἀρχὰς τῆς νυκτός, καὶ τοὺς ἀστέρας. |
Szerze azért az Isten két nagy világosító állatokat: a nagyobbik világosító állatot, hogy világosítana nappal: a kisebbik világosító állatot, hogy éjszaka világosítana: és csillagokat is.
|
| 17. |
καὶ ἔθετο αὐτοὺς ὁ θεὸς ἐν τῷ στερεώματι τοῦ οὐρανοῦ ὥστε φαίνειν ἐπὶ τῆς γῆς |
És helyezteté az Isten azokat az égnek kiterjesztésén, hogy a földet megvilágosítanák.
|
| 18. |
καὶ ἄρχειν τῆς ἡμέρας καὶ τῆς νυκτὸς καὶ διαχωρίζειν ἀνὰ μέσον τοῦ φωτὸς καὶ ἀνὰ μέσον τοῦ σκότους. καὶ εἶδεν ὁ θεὸς ὅτι καλόν. |
És hogy vezérei lennének a napnak és az éjszakának, és külömbséget tennének a világosság és setétség között: és látá Isten, hogy az jó volna.
|
| 19. |
καὶ ἐγένετο ἑσπέρα καὶ ἐγένετο πρωί, ἡμέρα τετάρτη. |
És lett az estve és a reggel negyedik nap.
|
| 20. |
καὶ εἶπεν ὁ θεός Ἐξαγαγέτω τὰ ὕδατα ἑρπετὰ ψυχῶν ζωσῶν Καὶ πετεινὰ πετόμενα ἐπὶ τῆς γῆς κατὰ τὸ στερέωμα τοῦ οὐρανοῦ. καὶ ἐγένετο οὕτως. |
Azután monda az Isten: hozzanak a vizek úszó élő állatokat: és a madarak repdessenek a föld felett, az égnek kiterjesztésének színén.
|
| 21. |
καὶ ἐποίησεν ὁ θεὸς τὰ κήτη τὰ μεγάλα καὶ πᾶσαν ψυχὴν ζῴων ἑρπετῶν, ἃ ἐξήγαγεν τὰ ὕδατα κατὰ γένη αὐτῶν, καὶ πᾶν πετεινὸν πτερωτὸν κατὰ γένος. καὶ εἶδεν ὁ θεὸς ὅτι καλά. |
Teremte azért az Isten nagy Cethalakat, és minden úszó élő állatokat, mellyeket a vizek hoztak az ő nemek szerint, és minden repdeső szárnyas állatokat az ő nemek szerint: és látá Isten, hogy az jó volna.
|
| 22. |
καὶ ηὐλόγησεν αὐτὰ ὁ θεὸς λέγων Αὐξάνεσθε καὶ πληθύνεσθε καὶ πληρώσατε τὰ ὕδατα ἐν ταῖς θαλάσσαις, καὶ τὰ πετεινὰ πληθυνέσθωσαν ἐπὶ τῆς γῆς. |
És megáldá az Isten azokat, mondván: Gyümölcsözzetek, és sokasodjatok, és töltsétek bé a tengernek vizeit: a repdeső állatok is pedig szaporodjanak a földön.
|
| 23. |
καὶ ἐγένετο ἑσπέρα καὶ ἐγένετο πρωί, ἡμέρα πέμπτη. |
És lett az estve és a reggel, ötödik nap.
|
| 24. |
καὶ εἶπεν ὁ θεός Ἐξαγαγέτω ἡ γῆ ψυχὴν ζῶσαν κατὰ γένος, τετράποδα καὶ ἑρπετὰ Καὶ θηρία τῆς γῆς κατὰ γένος. καὶ ἐγένετο οὕτως. |
Azután monda az Isten: hozzon a föld az ő nemek szerint való élő állatokat, barmokat, csúszómászó állatokat és földi vadakat az ő nemek szerint: és úgy lett.
|
| 25. |
καὶ ἐποίησεν ὁ θεὸς τὰ θηρία τῆς γῆς κατὰ γένος καὶ τὰ κτήνη κατὰ γένος καὶ πάντα τὰ ἑρπετὰ τῆς γῆς κατὰ γένος αὐτῶν. καὶ εἶδεν ὁ θεὸς ὅτι καλά. |
Teremte azért az Isten az ő nemek szerint való földi vadakat, és barmokat az ő nemek szerint, és a földön csúszómászó minden állatokat az ő nemek szerint: és látá Isten, hogy az jó volna.
|