| 21. |
Ekkor hozzá menvén Péter, monda: Uram, hányszor lehet az én atyámfiának ellenem vétkezni, és neki megbocsátanom? Még hétszer is?
|
| 22. |
Monda neki Jézus: Nem mondom neked, [hogy] még hétszer is, hanem még hetvenhétszer is.
|
| 23. |
Annak okáért hasonlatos a mennyeknek országa a királyhoz, aki számot akar vala vetni az ő szolgáival.
|
| 24. |
Mikor pedig számot kezde vetni, hozának eléje egyet, aki tízezer talentummal vala adós.
|
| 25. |
Nem tudván pedig fizetni, parancsolá annak ura, hogy adják el azt, és a feleségét, és gyermekeit, és mindenét, amije vala, és fizessenek.
|
| 26. |
Leborulván azért a szolga előtte, könyörög vala neki, mondván: Uram, légy türelemmel hozzám, és mindent megfizetek neked!
|
| 27. |
Az úr pedig megszánván azt a szolgát, elbocsátá őt, és az adósságot is elengedé neki.
|
| 28. |
Kimenvén pedig az a szolga, találkozék eggyel az ő szolgatársai közül, aki száz dénárral vala neki adós, és megragadván azt, fojtogatja vala, mondván: Fizesd meg nekem, amivel tartozol!
|
| 29. |
Leborulván azért az ő szolgatársa az ő lábai elé, könyörög vala neki, mondván: Légy türelemmel hozzám, és mindent megfizetek neked!
|
| 30. |
De ő nem akará, hanem elmenvén, börtönbe veté őt, mígnem megfizeti, amivel tartozik.
|
| 31. |
Látván pedig az ő szolgatársai, amik történtek vala, felettébb megszomorodának, és elmenvén, mindent megjelentének az ő uruknak, amik történtek vala.
|
| 32. |
Akkor előhívatván őt az ő ura, monda neki: Gonosz szolga, minden adósságodat elengedtem neked, mivelhogy könyörögtél nekem.
|
| 33. |
Nem kellett volna-e neked is könyörülnöd a te szolgatársadon, amiképpen én is könyörültem terajtad?
|
| 34. |
És megharagudván az ő ura, átadta őt a hóhérok kezébe, mígnem megfizeti mind, amivel tartozik.
|
| 35. |
Ekképpen cselekszik az én mennyei Atyám is veletek, ha szívetekből meg nem bocsátjátok, ki-ki az ő atyjafiának, az ő vétkeiket.
|