17. |
A kovásztalan kenyerek első napján pedig Jézushoz menének a tanítványok, mondván: Hol akarod, hogy megkészítsük neked ételedre a húsvéti bárányt?
|
18. |
Ő pedig monda: Menjetek el a városba ama bizonyos emberhez, és [ezt] mondjátok neki: A Mester üzeni: Az én időm közel van, nálad tartom meg a húsvétot tanítványaimmal.
|
19. |
És úgy cselekedének a tanítványok, amint Jézus parancsolta vala nekik; és elkészíték a húsvéti bárányt.
|
20. |
Mikor pedig beestveledék, letelepszik vala a tizenkettővel,
|
21. |
És amikor esznek vala, monda: Bizony mondom nektek, tiközületek egy elárul engem.
|
22. |
És felettébb megszomorodva, kezdék mindannyian mondani neki: Én vagyok-e az, Uram?
|
23. |
Ő pedig felelvén, monda: Aki velem együtt mártja kezét a tálba, az árul el engem.
|
24. |
Az Embernek Fia jóllehet elmegyen, amint meg van írva felőle, de jaj annak az embernek, aki az Embernek Fiát elárulja; jobb volna annak az embernek, ha nem született volna!
|
25. |
Megszólalván Júdás is, aki elárulja vala őt, monda: Én vagyok-e az, Mester? Monda neki: Te mondád.
|
26. |
Mikor pedig evének, vevé Jézus a kenyeret, és hálákat adván megtöré és adá a tanítványoknak, és monda: Vegyétek, egyétek; ez az én testem.
|
27. |
És vevén a poharat, és hálákat adván, adá azoknak, [ezt] mondván: Igyatok ebből mindnyájan,
|
28. |
Mert ez az én vérem, az új szövetségnek vére, amely sokakért kiontatik bűnöknek bocsánatára.
|
29. |
Mondom pedig nektek, hogy mostantól fogva nem iszom a szőlőtőkének ebből a terméséből mind ama napig, amikor újan iszom azt veletek az én Atyámnak országában.
|
30. |
És dicséretet énekelvén, kimenének az Olajfák hegyére.
|
31. |
Akkor monda nekik Jézus: Mindnyájan ezen az éjszakán megbotránkoztok énbennem. Mert meg van írva: Megverem a pásztort, és elszélednek a nyájnak juhai.
|
32. |
De föltámadásom után előttetek megyek majd Galileába.
|
33. |
Péter pedig felelvén, monda neki: Ha mindnyájan megbotránkoznak is tebenned, én soha meg nem botránkozom!
|
34. |
Monda neki Jézus: Bizony mondom neked, ezen az éjszakán, mielőtt megszólal a kakas, háromszor megtagadsz engem.
|
35. |
Monda neki Péter: Ha meg kell is veled halnom, meg nem tagadlak téged! Hasonlóképpen szólnak vala a többi tanítványok is.
|