| 19. |
A főpap azért kérdezé Jézust az ő tanítványai felől, és az ő tudománya felől.
|
| 20. |
Felele neki Jézus: Én nyilván szólottam a világnak, én mindenkor tanítottam a zsinagógában és a templomban, ahol a zsidók mindenünnen összegyülekeznek, és titkon semmit sem szólottam.
|
| 21. |
Mit kérdesz engem? Kérdezd azokat, akik hallották, mit szóltam nekik; íme, ők tudják, amiket nekik szólottam.
|
| 22. |
Mikor pedig ő ezeket mondja vala, egy a poroszlók közül, aki ott áll vala, arcul üté Jézust, mondván: Így felelsz-e a főpapnak?
|
| 23. |
Felele neki Jézus: Ha gonoszul szóltam, tégy bizonyságot a gonoszságról, ha pedig jól, miért versz engem.
|
| 24. |
Elküldé őt Annás megkötözve Kajafáshoz, a főpaphoz.
|
| 25. |
Simon Péter pedig [ott] áll vala, és melegszik vala. Mondának azért neki: Nemde te is ennek a tanítványai közül való vagy? Megtagadá ő, és monda: Nem vagyok.
|
| 26. |
Monda egy a főpap szolgái közül, rokona annak, akinek a fülét Péter levágta: Nem láttalak-e én téged ővele együtt a kertben?
|
| 27. |
Ismét megtagadá azért Péter; és a kakas azonnal megszólala.
|
| 28. |
Vivék azért Jézust Kajafástól a törvényházba. Vala pedig reggel. És ők nem menének be a törvényházba, hogy meg ne fertőztessenek, hanem hogy megehessék a húsvéti bárányt.
|
| 29. |
Kiméne azért Pilátus őhozzájuk, és monda: Micsoda vádat hoztok fel ez ember ellen?
|
| 30. |
Felelének és mondának neki: Ha gonosztevő nem volna ez, nem adtuk volna őt a te kezedbe.
|
| 31. |
Monda azért nekik Pilátus: Vigyétek el őt ti, és ítéljétek meg őt a ti törvényeitek szerint. Mondának azért neki a zsidók: Nekünk senkit sem szabad megölnünk;
|
| 32. |
Hogy beteljesedjék a Jézus szava, amelyet monda, amikor jelenti vala, hogy milyen halállal kell majd meghalnia.
|
| 33. |
Ismét beméne azért Pilátus a törvényházba, és szólítja vala Jézust, és monda neki: Te vagy a zsidók királya?
|
| 34. |
Felele neki Jézus: Magadtól mondod-e te ezt, vagy mások beszélték neked énfelőlem?
|
| 35. |
Felele Pilátus: Avagy zsidó vagyok-e én? A te néped és a papi fejedelmek adtak téged az én kezembe: mit csele-kedtél?
|
| 36. |
Felele Jézus: Az én országom nem e világból való. Ha e világból való volna az én országom, az én szolgáim vitézkednének, hogy át ne adassam a zsidóknak. Ámde az én országom nem innen való.
|
| 37. |
Monda azért neki Pilátus: Király vagy-e hát te csakugyan? Felele Jézus: Te mondod, hogy én király vagyok. Én azért születtem, és azért jöttem e világra, hogy bizonyságot tegyek az igazságról. Mindaz, aki az igazságból való, hallgat az én szómra.
|
| 38. |
Monda neki Pilátus: Micsoda az igazság? És amint ezt mondá, újra kiméne a zsidókhoz, és monda nekik: Én nem találok benne semmi bűnt.
|
| 39. |
Szokás pedig az nálatok, hogy elbocsássak nektek egyet a húsvét ünnepen: akarjátok-e azért, hogy elbocsássam nektek a zsidók királyát?
|
| 40. |
Kiáltának azért viszont mindnyájan, mondván: Nem ezt, hanem Barabbást. Ez a Barabbás pedig tolvaj vala.
|