1. | És prófétálának a próféták, Aggeus, a próféta és Zakariás, az Iddó fia a zsidóknak, akik valának Júdában és Jeruzsálemben, [szólván] nekik az Izrael Istenének nevében. |
2. | Akkor fölkelének Zorobábel, Sealtiél fia és Jésua, a Jósádák fia és hozzákezdének Isten háza építéséhez, mely Jeruzsálemben van, s velük valának Isten prófétái, támogatván őket. |
3. | Abban az időben jöve hozzájuk Tattenai folyóvízen túli helytartó, és Sethar-bóznai, és társaik, és így szólának nekik: Ki adott nektek szabadságot, hogy e házat építsétek s e kőfalat készítsétek? |
4. | Ekkor megmondánk nekik ily módon, hogy kik ama férfiak név szerint, kik ez épületet építik. |
5. | És az ő Istenük szeme vala a zsidók vénein, hogy nem akadályozzák meg őket az építésben, míg az ügy Dárius elébe jutand, amikor is levélben fognak felelni e dologra nézve. |
6. | Mása a levélnek, melyet küldött Tattenai folyóvízen túli helytartó, és Sethar-bóznai és az ő társai, az afarsakeusok, akik a folyóvízen túl lakának, Dárius királyhoz. |
7. | Tudósítást küldének ugyanis hozzá, ekként levén az írva: „Dárius királynak minden békesség! |
8. | Tudtára legyen a királynak, hogy elmentünk Júda tartományába, a nagy Istennek házához, és az építtetik nagy kövekből, és fa rakatik a falakra, és e munka szorgalmatosan folyik, és jó szerencsés lészen az ő kezük által. |
9. | Ekkor megkérdénk azokat a véneket, ily módon szólván hozzájuk: Ki adott nektek szabadságot, hogy e házat építsétek, s hogy e kőfalat készítsétek? |
10. | Sőt, még neveiket is megkérdeztük tőlük, hogy tudassuk veled, hogy megírhassuk azon férfiak nevét, kik fejeik. |
11. | És ekképpen felelének nekünk, mondván: Mi az ő, a menny és föld Istenének szolgái vagyunk, és építjük e házat, mely ennek előtte sok esztendőkön át meg vala építve, és Izraelnek egy nagy királya építé és végezé be azt. |
12. | De minekutána haragra ingerelték volt atyáink a mennynek Istenét, adá őket a babilóniabeli káldeus királynak, Nabukodonozornak kezébe, aki e házat lerontotta, és a népet Babilóniába rabságra vitte. |
13. | Azonban Círusznak, Babilónia királyának első esztendejében Círusz király szabadságot adott, hogy Istennek ezt a házát megépítenék. |
14. | Sőt, az Isten házához való arany- és ezüstedényeket is, amelyeket Nabukodonozor hozott vala el a jeruzsálemi templomból s bevitte volt azokat a babilóniai templomba, kihozatá Círusz király a babilóniai templomból, s adatá azokat annak a Sesbassár nevűnek, akit helytartóul rendelt; |
15. | És monda neki: Vedd ez edényeket, menj és helyezd el azokat a jeruzsálemi templomban, és az Isten háza építtessék meg [előbbi] helyén. |
16. | Ekkor ez a Sesbassár eljött, letevé az Isten házának alapkövét, mely Jeruzsálemben van, és attól fogva mindeddig építtetik, és mégsem végződött be. |
17. | Most azért, ha tetszik a királynak, nézzen utána valaki a király kincstartó házában, ott Babilóniában, ha úgy van-e, hogy Círusz király szabadságot adott az Isten házának megépítésére, mely Jeruzsálemben van, s a király akaratát erre nézve küldje hozzánk.” |
1. | Ekkor Dárius király megparancsolá, hogy nézzenek utána a könyvek tárházában, hol a kincseket tartják vala Babilóniában. |
2. | És találtaték Akhméta várában, amely Média tartományában van, egy tekercs, melyre emlékezetül ez vala írva: |
3. | „Círusz király első esztendejében Círusz király parancsolatot adott Isten házára nézve, mely Jeruzsálemben van, hogy e ház építtessék meg, oly helyül, hol áldozatokat áldoznak; s alapzatai felemeltetvén, magassága hatvan sing, szélessége is hatvan sing legyen. |
4. | A nagy kövek rétege három, s a fa rétege legyen egy, a költség pedig a király házából adassék. |
5. | Sőt, az Isten házának arany- és ezüstedényeit is, amelyeket Nabukodonozor hozott vala el a jeruzsálemi templomból s vitt vala Babilóniába, adják vissza, hogy jussanak el azok a jeruzsálemi templomba, helyükre, s te helyezd el azokat az Isten házába.” |
6. | Most azért Tattenai, folyóvízen túli helytartó, Sethar-bóznai és társaik, és az afarsakeusok, akik a folyóvízen túl [laknak], távol legyetek onnan! |
7. | Hagyjátok, hadd épüljön meg Istennek ama háza! A zsidók helytartója és a zsidók vénei építsék meg Isten ama templomát a maga helyén! |
8. | És megparancsolom azt is, hogy mit cselekedjetek a zsidók ama véneivel, hogy megépítsék Isten ama házát; tudniillik a király folyóvízen túl való adójának kincseiből pontosan költség adassék ama férfiaknak, éspedig félbeszakítás nélkül, |
9. | És amik szükségesek, tulkok, kosok, bárányok égő áldozatra a menny Istenének, búza, só, bor és olaj, a jeruzsálemi papok szava szerint adassanak nekik naponként, éspedig mulasztás nélkül, |
10. | Hogy vihessenek jó illatú áldozatot a menny Istenének, és könyörögjenek a királynak és fiainak életéért. |
11. | És megparancsolom azt is, hogy valaki e rendelést megszegi, annak házából szakíttassék ki egy gerenda, s felállíttatván szegeztessék reá, háza pedig szemétdombbá tétessék emiatt. |
12. | Az Isten pedig, aki nevének ott szerze lakást, megrontson minden királyt és népet, aki felemelendi kezét, hogy megszegje [e rendelést], hogy elpusztítsa Istennek ama házát, mely Jeruzsálemben van! Én, Dárius parancsoltam, pontosan megtörténjék. |
13. | Akkor Tattenai folyóvízen túli helytartó, Sethar-bóznai és társaik, miután Dárius [ily rendelést] küldött, ahhoz képest cselekedének pontosan. |
14. | És a zsidók vénei építének és jó szerencsések valának Aggeus próféta és Zakariás, Iddó fia prófétálása folytán, és megépítették és elvégezték Izrael Istenének akaratából, és Círusz, Dárius és Artaxerxész perzsiai királyok parancsolatából. |
15. | Bevégezteték pedig e ház az adár hó harmadik napjáig, mely Dárius király országlásának hatodik esztendejében vala. |
16. | És megtarták Izrael fiai, a papok, a léviták és a fogságból visszajött többiek Isten házának felszentelését örömmel. |
17. | Vivének pedig Isten házának felszentelésénél áldozatul száz bikát, kétszáz kost, négyszáz bárányt és tizenkét kecskebakot bűnért való áldozatra egész Izraelért, Izrael nemzetségeinek száma szerint. |
18. | És rendelék a papokat az ő osztályaik és a lévitákat az ő rendjeik szerint Istennek szolgálatára Jeruzsálemben, Mózes könyvének rendelése szerint; |
19. | És megtarták a rabságból visszajöttek a páskhát az első hó tizennegyedik napján, |
20. | Mert megtisztultak vala a papok és léviták, egyetemben mindnyájan tiszták valának, és megölék a húsvéti bárányt mindazokért, akik a rabságból megjöttek, és atyjukfiaiért, a papokért és önmagukért; |
21. | És megevék azt Izrael fiai, akik a rabságból visszajöttek vala, és mindazok, akik elkülönítették vala magukat a föld népeinek tisztátalanságától, s hozzájuk [állottak vala], hogy keressék az Urat, Izrael Istenét. |
22. | És azután megtarták a kovásztalan kenyerek ünnepét hét napon örömmel, mert megvidámította vala őket az Úr, hozzájuk hajtván az asszíriabeli király szívét, hogy erősítse kezüket az Istennek, Izrael Istenének háza építésében. |
1. | És ezek után Artaxerxész perzsa király uralkodásakor Ezsdrás, a Serája fia, ki Azariás fia, ki Hilkiás fia, |
2. | Ki Sallum fia, ki Sádók fia, ki Ahitub fia, |
3. | Ki Amária fia, ki Azariás fia, ki Mérájóth fia, |
4. | Ki Zerahja fia, ki Uzzi fia, ki Bukki fia, |
5. | Ki Abisua fia, ki Fineás fia, ki Eleázár fia, ki pedig Áronnak, a főpapnak fia volt; |
6. | Ez az Ezsdrás feljöve Babilóniából (ő, aki bölcs írástudó vala a Mózes törvényében, melyet az Úr, Izrael Istene adott vala), és megadá neki a király az Úrnak, az ő Istenének rajta nyugvó kegyelme szerint minden kérését. |
7. | Feljövének pedig az Izrael fiai, a papok, a léviták, az énekesek, a kapunállók és a léviták szolgái közül [többen] Jeruzsálembe Artaxerxész király hetedik esztendejében. |
8. | És [Ezsdrás] megérkezék [velük] Jeruzsálembe az ötödik hónapban, a király hetedik esztendejében. |
9. | Ugyanis az első hónak első napján határozá el a Babilóniából való feljövetelt, és az ötödik hó első napján érkezett Jeruzsálembe, az ő Istenének rajta nyugvó jó kegyelme szerint, |
10. | Mert Ezsdrás erős szívvel törekedett keresni és cselekedni az Úr törvényét, és tanítani Izraelben a rendeléseket és ítéleteket. |
11. | És ez mása a levélnek, melyet adott vala Artaxerxész király Ezsdrásnak, az írástudó papnak, aki írástudó vala az Úr parancsolatainak beszédeiben, Izraelnek adott rendeléseiben: |
12. | „Artaxerxész, a királyok királya Ezsdrás papnak, ki a menny Istenének törvényében bölcs írástudó és a többi. |
13. | Szabadságot adok, hogy valaki országomban Izrael népe, papjai és a léviták közül Jeruzsálembe akar menni, veled elmehet. |
14. | Minthogy te elbocsáttatol a királytól és hét tanácsosától, hogy utánanézz Júdának és Jeruzsálemnek, a te Istened törvénye szerint, mely kezedben van, |
15. | És hogy elvigyed az ezüstöt és aranyat, melyet a király és tanácsosai önkéntesen ajándékoznak Izrael Istenének, kinek hajléka Jeruzsálemben van, |
16. | És mindazt az ezüstöt és aranyat, melyet kapni fogsz Babilónia egész tartományában, együtt a nép és a papok önkéntes ajándékával, mit [ezek] önkéntesen ajándékoznak az ő Istenük házának, mely Jeruzsálemben van. |
17. | Annálfogva gondosan végy e pénzen bikákat, kosokat és bárányokat, s hozzájuk való étel- és italáldozatokat, s áldozd meg azokat Istenetek házának oltárán, mely Jeruzsálemben van, |
18. | A megmaradott ezüsttel és arannyal pedig, amit jónak láttok cselekedni te és atyádfiai, Istenetek akarata szerint, azt cselekedjétek. |
19. | És az edényekkel, melyek neked adattak át a te Istened házának szolgálatára, számolj be Isten előtt Jeruzsálemben. |
20. | Egyéb szükségét pedig Istened házának, mit csak teljesítened kell, teljesítsd a király kincstartó házából. |
21. | És én, Artaxerxész, a király, parancsolom minden a folyóvízen túl lakó kincstartóimnak, hogy minden, amit csak kérend tőletek Ezsdrás pap, ki a menny Istenének törvényében írástudó, pontosan teljesíttessék, |
22. | [Éspedig] száz talentum ezüstig, száz kór búzáig, száz bát borig, száz bát olajig és sóban, amennyi elég. |
23. | Minden, mi a menny Istenének akarata szerint való, pontosan teljesíttessék a menny Istenének házáért, hogy meg ne haragudjék a királynak és fiainak országára. |
24. | Veletek pedig tudatjuk, hogy sem a papokra, sem a lévitákra, sem az énekesekre, sem a kapunállókra, sem a léviták szolgáira, sem Isten e háza szolgáira adót, rovást és úti vámot [senkinek] vetni nem szabad. |
25. | És te, Ezsdrás, a te Istened bölcs [törvénye] szerint, amely kezedben van, rendelj ítélőket és bírákat, akik törvényt tegyenek minden a folyóvízen túl lakó nép között, mindazok között, akik tudják Istenednek törvényeit, és akik nem tudják, azokat tanítsátok! |
26. | Valaki pedig nem fogja cselekedni a te Istenednek törvényét és a király törvényét, ítélet hozassék felette pontosan, vagy halálra, vagy számkivetésre, vagy jószágvesztésre, vagy fogságra.” |
27. | Áldott az Úr, atyáink Istene, aki erre indítá a király szívét, hogy megékesítse az Úr házát, mely Jeruzsálemben van, |
28. | És [aki] hozzám fordítá irgalmasságát a király előtt, és tanácsosai előtt, és a király minden hatalmas fejedelmei előtt! És én megerősödvén az Úrnak, az én Istenemnek rajtam nyugvó kegyelme által, családfőket gyűjték össze Izraelből, [hogy feljönnének] velem. |
1. | Ezek pedig családfőik és nemzetségi eredetük azoknak, akik feljövének velem Artaxerxész uralkodásakor Babilóniából: |
2. | Fineás fiai közül: Gersóm; Ithamár fiai közül: Dániel; Dávid fiai közül: Hattus; |
3. | A Sekánia fiai közül, Parós fiai közül: Zakariás, s vele egy nemzetségben másfél száz férfi; |
4. | Pahath-Moáb fiai közül: Eljóénai, Zerahia fia, s vele kétszáz férfi; |
5. | Sekánia fiai közül: a Jaháziel fia, s ővele háromszáz férfi; |
6. | Ádin fiai közül: Ebed, Jonatán fia, és vele ötven férfi; |
7. | Élám fiai közül: Ésaiás, Athália fia, és vele hetven férfi; |
8. | Sefátia fiai közül: Zebádia, Mikháel fia, és ővele nyolcvan férfi; |
9. | Joáb fiai közül: Obádia, Jéhiel fia, és vele kétszáztizennyolc férfi; |
10. | Selómith fiai közül: a Jószifia fia, és vele százhatvan férfi; |
11. | Bébai fiai közül: Zakariás, Bébai fia, és vele huszonnyolc férfi; |
12. | Azgád fiai közül: Jóhanán, Hakkátán fia, és vele száztíz férfi; |
13. | Adónikám fiai közül az utódok s neveik: Elifélet, Jeiél és Semája, és velük hatvan férfi; |
14. | És Bigvai fiai közül: Uthai és Zabbud, és velük hetven férfi. |
15. | Mikor pedig összegyűjtém őket az Aháva felé folyó folyóvízhez, hol három napig valánk, megnéztem jól a népet és a papokat, s a Lévi fiai közül nem találtam közöttük senkit. |
16. | Elküldém annak okáért Eliézert, Arielt, Semáját, Elnátánt, Járibot, Elnátánt, Nátánt, Zakariást, Mesullámot mint [család]főket, és Jójáribot és Elnátánt mint eszes embereket, |
17. | És rendelém őket Iddóhoz, aki fő vala a Kászifia [nevű] helyen, és betanítám őket, hogy mit szóljanak Iddónak és az ő atyjafiainak, a léviták szolgáinak a Kászifia [nevű] helyen, hogy hozzanak szolgákat a mi Istenünk házához. |
18. | És elhozák nekünk, Istenünknek rajtunk nyugvó jó kegyelme szerint, Is-szekhelt, a Mahli fiai közül, aki Lévi fia, aki meg Izrael fia vala, és Serébiát, fiaival és tizennyolc testvérével együtt; |
19. | És Hasábiát s vele Ésaiást, a Mérári fiai közül, testvéreivel és húsz fiával együtt; |
20. | És a léviták szolgái közül, akiket Dávid és a fejedelmek adtak a léviták szolgálatába, kétszázhúszat; mindnyájuk nevei feljegyeztettek. |
21. | Ekkor böjtöt hirdeték ott az Aháva folyóvíz mellett, hogy megaláznók magunkat a mi Istenünk előtt, hogy kérnénk tőle szerencsés utat magunknak, családjainknak és minden marháinknak. |
22. | Mert szégyelltem vala a királytól kérni sereget és lovagokat oltalmunkra a mi ellenségeink ellen ez útban, mert ezt mondtuk volt a királynak, mondván: A mi Istenünk kegyelme van mindazokon, akik őt keresik, az ő javukra, és az ő hatalma és haragja mindazokon, akik elhagyják őt. |
23. | És böjtölénk és a mi Istenünkhöz könyörgénk annak okáért, és meghallgatott minket. |
24. | Ekkor különválaszték a papi fejedelmek közül tizenkettőt Serébiához [és] Hasábiához és hozzájuk atyjukfiai közül tízet. |
25. | És átmérém nekik az ezüstöt és aranyat és az edényeket, a mi Istenünk házának ajándékait, amelyeket a király és tanácsosai és fejedelmei és minden [Babilóniában] élő izraeliták ajándékozának. |
26. | Kezükhöz mérék pedig hatszázötven talentum ezüstöt, száz talentumot érő ezüstedényeket és száz talentum aranyat, |
27. | Húsz aranypoharat, melyek ezer dárikot érnek vala, és két szép ragyogású rézedényt, melyek oly becsesek, mint az arany. |
28. | És mondék nekik: Ti az Úrnak szentjei vagytok, ez edények is szentek, és ez az ezüst és arany az Úrnak, atyáitok Istenének önkéntesen adott ajándék: |
29. | Vigyázzatok azért [rá] és megőrizzétek, míg átméritek a papi fejedelmek, a léviták és Izrael családjainak fejedelmei előtt Jeruzsálemben, az Úr házának kamaráiban! |
30. | És átvevék a papok és a léviták az ezüstöt, aranyat és az edényeket súly szerint, hogy vigyék Jeruzsálembe Istenünk házához. |
31. | Elindulánk pedig az Aháva folyóvíz mellől az első hó tizenkettedik napján, hogy Jeruzsálembe menjünk, s a mi Istenünk kegyelme nyugodott rajtunk, megszabadítván minket a ránk leselkedő ellenségnek kezéből ez úton. |
32. | És megérkezénk Jeruzsálembe, és pihenénk ott három napig. |
33. | Negyednap pedig átméretett az ezüst, az arany és az edények a mi Istenünk házában, Merémóth papnak, Uriás fiának kezéhez, vele lévén Eleázár, a Fineás fia, és velük Józabád, a Jésua fia és Nóadia, a Binnui fia, léviták. |
34. | Minden szám és súly szerint, s feljegyeztetett az egész súly abban az időben. |
35. | Akik pedig megérkeztek a fogságból, a rabságnak fiai, égő áldozatokat vivének Izrael Istenének: tizenkét tulkot egész Izraelért, kilencvenhat kost, hetvenhét bárányt, tizenkét bakot bűnért való áldozatra, mindezt egészen égő áldozatul az Úrnak. |
36. | És átadák a király parancsolatait a király helytartóinak s a vízen túl lévő helytartóknak, és [ezek] segíték a népet és az Isten házát. |