Online Biblia

Vedd kezedbe a Bibliád!

Olvasási terv: HIT Rádió: Olvassuk együtt egy év alatt a Bibliát!

Igeszakasz: 142. nap / 256. nap

Felolvasó: Mészáros István

Példabeszédek könyve - 13. fejezet

Károli Gáspár fordítás

1.	A bölcs fiú [enged] atyja intésének, de a csúfoló semmi dorgálásnak helyt nem ad.
2.	A férfi az ő szájának gyümölcséből él jóval, a hitetlenek lelke pedig bosszúságtétellel.
3.	Aki megőrzi az ő száját, megtartja önmagát, aki felnyitja száját, romlása az annak.
4.	Kívánsággal felindul, de hiába, a restnek lelke, a gyorsak lelke pedig megkövéredik.
5.	A hamis dolgot gyűlöli az igaz, az istentelen pedig gyűlölségessé tesz és megszégyenít.
6.	Az igazság megőrzi azt, aki útjában tökéletes, az istentelenség pedig elveszíti a bűnöst.
7.	Van, aki hányja gazdagságát, holott semmije sincsen; viszont tetteti magát szegénynek, holott sok marhája van.
8.	Az ember életének váltsága lehet az ő gazdagsága, a szegény pedig nem hallja a fenyegetést.
9.	Az igazak világossága vigassággal ég, de az istenteleneknek szövétneke kialszik.
10.	Csak háborúság lesz a kevélységből; azoknál pedig, akik a tanácsot beveszik, bölcsesség van.
11.	A hiábavalóságból keresett marha megkisebbül; aki pedig kezével gyűjt, megöregbíti [azt].
12.	A halogatott reménység beteggé teszi a szívet, de a megadatott kívánság életnek fája.
13.	Az igének megutálója megrontatik, aki pedig féli a parancsolatot, jutalmát veszi.
14.	A bölcsnek tanítása életnek kútfeje a halál tőrének eltávoztatására.
15.	Jó értelem ad kedvességet, a hitetleneknek pedig útja kemény.
16.	Minden eszes cselekszik bölcsességgel, a bolond pedig kijelenti az ő bolondságát.
17.	Az istentelen követ bajba esik, a hűséges követ pedig gyógyulás.
18.	Szegénység és gyalázat lesz azon, aki a fenyítéktől magát elvonja, aki pedig megfogadja a dorgálást, tiszteltetik.
19.	A megnyert kívánság gyönyörűséges a léleknek, és utálatosság a bolondoknak eltávozniuk a gonosztól.
20.	Aki jár a bölcsekkel, bölcs lesz, aki pedig magát társul adja a bolondokhoz, megromol.
21.	A bűnösöket követi a gonosz, az igazaknak pedig jóval fizet [Isten].
22.	A jó örökséget hagy unokáinak, a bűnösnek marhái pedig eltétetnek az igaz számára.
23.	Bő étele lesz a szegényeknek az új törésen; de van olyan, aki igazságtalansága által vész el.
24.	Aki megtartóztatja az ő vesszejét, gyűlöli az ő fiát, aki pedig szereti azt, megkeresi őt fenyítékkel.
25.	Az igaz eszik az ő kívánságának megelégedéséig, az istentelenek hasa pedig szűkölködik.

Példabeszédek könyve - 14. fejezet

Károli Gáspár fordítás

1.	A bölcs asszony építi a maga házát, a bolond pedig önkezével rontja el azt.
2.	Aki igazán jár, féli az Urat, aki pedig elfordult az ő utaiban, megutálja őt.
3.	A bolondnak szájában van kevélységnek pálcája, a bölcseknek pedig beszéde megtartja őket.
4.	Mikor nincsenek ökrök, tiszta a jászol; a gabonának bősége pedig az ökörnek erejétől van.
5.	A hűséges tanú nem hazudik, a hamis tanú pedig hazugságot bocsát szájából.
6.	A csúfoló keresi a bölcsességet, és nincs; a tudomány pedig az eszesnek könnyű.
7.	Menj el a bolond férfiú elől, és nem ismerted meg a tudománynak beszédét.
8.	Az eszesnek bölcsessége az ő útjának megértése, a bolondoknak pedig bolondsága csalás.
9.	A bolondokat megcsúfolja a bűnért való áldozat, az igazak között pedig jóakarat van.
10.	A szív tudja az ő lelke keserűségét; és az ő örömében az idegen nem részes.
11.	Az istenteleneknek háza elvész, de az igazaknak sátora megvirágzik.
12.	Van olyan út, [mely] helyesnek látszik az ember előtt, és vége a halálra menő út.
13.	Nevetés közben is fáj a szív, és végre az öröm fordul szomorúságra.
14.	Az ő utaiból elégszik meg az elfordult elméjű, önmagából pedig a jó férfiú.
15.	Az együgyű hisz minden dolognak, az eszes pedig a maga járására vigyáz.
16.	A bölcs félvén, eltávozik a gonosztól, a bolond pedig dühöngő és elbizakodott.
17.	A hirtelen haragú bolondságot cselekszik, és a cselszövő férfi gyűlölséges lesz.
18.	Bírják az esztelenek a bolondságot örökség szerint, az eszesek pedig fonják a tudománynak koszorúját.
19.	Meghajtják magukat a gonoszok a jók előtt, és a hamisak az igaznak kapujánál.
20.	Még az ő felebarátjánál is utálatos a szegény, a gazdagnak pedig sok a barátja.
21.	Aki megutálja az ő felebarátját, vétkezik, aki pedig a szegényekkel kegyelmességet cselekszik, boldog az.
22.	Nemde tévelyegnek, akik gonoszt szereznek? Kegyelmesség pedig és igazság a jó szerzőknek.
23.	Minden munkából nyereség lesz, de az ajkaknak beszédéből csak szűkölködés.
24.	A bölcseknek ékességük az ő gazdagságuk, a tudatlanok bolondsága [pedig csak] bolondság.
25.	Lelkeket szabadít meg az igaz bizonyság, hazugságokat szól pedig az álnok.
26.	Az Úrnak félelmében erős a bizodalom, és az ő fiainak lesz menedéke.
27.	Az Úrnak félelme az életnek kútfeje a halál tőrének eltávoztatására.
28.	A nép sokasága a király dicsősége, a nép elfogyása pedig az uralkodó romlása.
29.	A haragra késedelmes bővelkedik értelemmel, aki pedig elméjében hirtelenkedő, bolondságot szerez az.
30.	A szelíd szív a testnek élete, az irigység pedig a csontoknak rothadása.
31.	Aki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak teremtőjét, az pedig tiszteli, aki könyörül a szűkölködőn.
32.	Az ő nyavalyájába ejti magát az istentelen, az igaznak pedig halála idején is reménysége van.
33.	Az eszesnek elméjében nyugszik a bölcsesség; ami pedig a tudatlanokban [van], magát [hamar] megismerteti.
34.	Az igazság felmagasztalja a nemzetet, a bűn pedig gyalázatára van a népeknek.
35.	A királynak jóakarata van az eszes szolgához, haragja pedig a megszégyenítőhöz.

Példabeszédek könyve - 15. fejezet

Károli Gáspár fordítás

1.	Az engedelmes felelet elfordítja a harag felgerjedését, a megbántó beszéd pedig támaszt haragot.
2.	A bölcsek nyelve beszél jó tudományt, a tudatlanoknak száján pedig bolondság buzog ki.
3.	Minden helyeken [vannak] az Úrnak szemei, nézvén a jókat és gonoszokat.
4.	A nyelv szelídsége életnek fája, az abban való hamisság pedig a léleknek gyötrelme.
5.	A bolond megutálja az ő atyjának tanítását, aki pedig megbecsüli a dorgálást, igen eszes.
6.	Az igaznak házában nagy kincs van, az istentelennek jövedelmében pedig háborúság.
7.	A bölcseknek ajkaik hintegetnek tudományt, a bolondoknak pedig elméje nem helyes.
8.	Az istentelenek áldozata gyűlölséges az Úrnak, az igazak könyörgése pedig kedves neki.
9.	Utálat az Úrnál az istentelennek útja, azt pedig, aki követi az igazságot, szereti.
10.	Gonosz dorgálás [jő] arra, aki útját elhagyja; aki gyűlöli a fenyítéket, meghal.
11.	A sír és a pokol az Úr előtt vannak, mennyivel inkább az emberek szíve.
12.	Nem szereti a csúfoló a feddést, [és] a bölcsekhez nem megy.
13.	A vidám elme megvidámítja az orcát, de a szívnek bánata miatt a lélek megszomorodik.
14.	Az eszesnek elméje keresi a tudományt, a tudatlanok szája pedig legel bolondságot.
15.	Minden napjai a szegénynek nyomorúságosak, a vidám elméjűnek pedig szüntelen lakodalma [van].
16.	Jobb a kevés az Úrnak félelmével, mint a temérdek kincs, ahol háborúság van.
17.	Jobb a paréjnak étele, ahol szeretet van, mint a hizlalt ökör, ahol van gyűlölség.
18.	A haragos férfiú szerez háborúságot, a hosszútűrő pedig lecsendesíti a háborgást.
19.	A restnek útja olyan, mint a tövises sövény, az igazaknak pedig útja megegyengetett.
20.	A bölcs fiú örvendezteti az atyját, a bolond ember pedig megutálja az anyját.
21.	A bolondság öröme az esztelennek, de az értelmes férfiú igazán jár.
22.	Hiábavalók lesznek a gondolatok, mikor nincs tanács, de a tanácsosok sokaságában előmennek.
23.	Öröme van az embernek szája feleletében, és az idejében [mondott] beszéd oh, mely igen jó!
24.	Az életnek útja felfelé van az értelmes ember számára, hogy eltávozzék a pokoltól, mely aláfelé van.
25.	A kevélyeknek házát kiszaggatja az Úr, megerősíti pedig az özvegynek határát.
26.	Utálatosak az Úrnak a gonosz gondolatok, de kedvesek a tiszta beszédek.
27.	Megháborítja az ő házát, aki követi a telhetetlenséget, aki pedig gyűlöli az ajándékokat, él az.
28.	Az igaznak elméje meggondolja, mit szóljon, az istenteleneknek pedig szája ontja a gonoszt.
29.	Messze [van] az Úr az istentelenektől, az igazaknak pedig könyörgését meghallgatja.
30.	A szemek világa megvidámítja a szívet, a jó hír megerősíti a csontokat.
31.	Amely fül hallgatja az életnek dorgálását, a bölcsek között lakik.
32.	Aki elvonja magát az erkölcsi tanítástól, megutálja az ő lelkét, aki pedig hallgatja a feddést, értelmet szerez.
33.	Az Úrnak félelme a bölcsességnek tudománya, és a tisztességnek előtte jár az alázatosság.

Példabeszédek könyve - 16. fejezet

Károli Gáspár fordítás

1.	Az embernél vannak az elme gondolatai, de az Úrtól van a nyelv felelete.
2.	Minden utai tiszták az embernek a maga szemei előtt, de aki a lelkeket vizsgálja, az Úr az.
3.	Bízzad az Úrra a te dolgaidat, és a te gondolataid véghez mennek.
4.	Mindent teremtett az Úr az ő maga céljára, az istentelent is a büntetésnek napjára.
5.	Utálatos az Úrnak minden, aki elméjében felfuvalkodott, kezemet adom rá, hogy nem marad büntetlen.
6.	Könyörületességgel és igazsággal töröltetik el a bűn, és az Úrnak félelme által távozhatunk el a gonosztól.
7.	Mikor jóakarattal van az Úr valakinek utaihoz, még annak ellenségeit is jóakaróivá teszi.
8.	Jobb a kevés igazsággal, mint a gazdag jövedelem hamissággal.
9.	Az embernek elméje gondolja meg az ő útját, de az Úr igazgatja annak járását.
10.	Jósige van a király ajkain, az ítéletben ne szóljon hamisságot az ő szája.
11.	Az Úré az igaz mérték és mérőserpenyő, az ő műve minden mérőkő.
12.	Utálatos legyen a királyoknál istentelenséget cselekedni, mert igazsággal erősíttetik meg a királyi szék.
13.	Kedvesek a királyoknak az igaz beszédek, és az igazmondót szereti [a király].
14.	A királynak felgerjedt haragja [olyan, mint] a halál követe, de a bölcs férfiú leszállítja azt.
15.	A királynak vidám orcájában élet van; jóakarata olyan, mint a tavaszi eső fellege.
16.	Szerzeni bölcsességet oh, mennyivel jobb az aranynál, és szerzeni eszességet kívánatosabb az ezüstnél!
17.	Az igazak országútja eltávozás a gonosztól; megtartja magát az, aki megőrzi az ő útját.
18.	A megromlás előtt kevélység [jár], és az eset előtt felfuvalkodottság.
19.	Jobb alázatos lélekkel lenni a szelídekkel, mint zsákmányon osztozni a kevélyekkel.
20.	Aki figyelmez az igére, jót nyer, és aki bízik az Úrban, oh, mely boldog az!
21.	Aki elméjében bölcs, hívatik értelmesnek, a beszédnek pedig édessége neveli a tudományt.
22.	Életnek kútfeje az értelem [annak], aki bírja azt, de a bolondok fenyítéke bolondságuk.
23.	A bölcsnek elméje értelmesen igazgatja az ő száját, és az ő ajkain öregbíti a tudományt.
24.	Lépesméz a gyönyörűséges beszédek, édesek a léleknek és meggyógyítói a tetemeknek.
25.	Van oly út, mely igaz az ember szeme előtt, de vége a halálnak útja.
26.	A munkálkodó lelke magának munkálkodik, mert az ő szája kényszeríti őt.
27.	A haszontalan ember gonoszt ás ki, és az ő ajkain mintegy égő tűz van.
28.	A gonosz ember versengést szerez, és a susárló elválasztja a jó barátokat.
29.	Az erőszakos ember elhiteti az ő felebarátját, és nem jó úton viszi őt.
30.	Aki behunyja szemeit, [azért teszi], hogy álnokságot gondoljon; aki összeszorítja ajkait, [már] véghez vitte a gonoszságot.
31.	Igen szép ékes korona a vénség, az igazságnak útjában találtatik.
32.	Jobb a hosszútűrő az erősnél, és aki uralkodik a maga indulatán annál, aki várost vesz meg.
33.	Az [ember] keblében vetnek sorsot, de az Úrtól van annak minden ítélete.

Példabeszédek könyve - 17. fejezet

Károli Gáspár fordítás

1.	Jobb a száraz falat, mellyel van csendesség, mint a levágott barmokkal teljes ház, melyben háborúság van.
2.	Az értelmes szolga uralkodik a gyalázatos fiún, és az atyafiak között az örökségnek részét veszi.
3.	Az olvasztótégely az ezüst számára van, és a kemence az aranyéra; a szívek vizsgálója pedig az Úr.
4.	A gonosztevő hallgat az álnok beszédekre, a csalárd hallgat a gonosz nyelvre.
5.	Aki megcsúfolja a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtőjét; aki gyönyörködik [másnak] nyomorúságában, büntetlen nem lészen!
6.	A véneknek ékessége az unokák, és a fiaknak ékessége az atyák.
7.	Nem illik a bolondnak az ékes beszéd, még kevésbé a tisztességesnek a hazug beszéd.
8.	Drágakő az ajándék elfogadójának szemei előtt; mindenütt, ahova csak fordul, okosan cselekszik.
9.	Elfedezi a vétket, aki keresi a szeretetet, aki pedig ismétlen előhoz egy dolgot, elszakasztja egymástól a barátságosokat is.
10.	Foganatosb a dorgálás az eszesnél, mint ha megvernéd a bolondot százszor is.
11.	Csak ellenkezést keres a gonosz, végre kegyetlen követ bocsáttatik ellene.
12.	Találjon valakire a fiától megfosztott medve, csak ne a bolond az ő bolondságában.
13.	Aki fizet gonoszt a jóért, nem távozik el a gonosz annak házától.
14.	[Mint] aki árvizet szabadít el, [olyan] a háborúság kezdete, azért minekelőtte kihatna, hagyd el a versengést!
15.	Aki igaznak mondja a bűnöst és kárhoztatja az igazat, utálatos az Úrnak egyaránt mind a kettő.
16.	Miért van a vétel ára a bolondnak kezében a bölcsesség megszerzésére, holott nincsen neki elméje?
17.	Minden időben szeret, aki [igaz] barát, és testvérül születik a nyomorúság idejére.
18.	Értelmetlen ember az, aki kezét adja, fogadván kezességet barátja előtt.
19.	Szereti a gonoszt, aki szereti a háborúságot, aki magasbítja kapuját, romlást keres.
20.	Az elfordult szívű ember nem nyerhet jót, és aki az ő nyelvével gonosz, esik nyomorúságba.
21.	Aki szül bolondot, [szüli] ő magának bánatra, és nem örvendez a bolondnak atyja.
22.	A vidám elme jó orvosságul szolgál, a szomorú lélek pedig megszárasztja a csontokat.
23.	A kebelből [kivett] ajándékot az istentelen elveszi a törvény útjának elfordítására.
24.	Az eszesnek orcájából kitetszik a bölcsesség; a bolondnak pedig szemei [országolnak] a földnek végéig.
25.	Búsulása az ő atyjának a bolond fiú, és az ő szülőjének keserűsége.
26.	Még megbírságolni is az igazat nem jó, a tisztességest megverni igazságáért.
27.	Aki megtartóztatja beszédét, az tudós ember, és aki higgadt lelkű, az értelmes férfiú.
28.	Még a bolond is, amikor hallgat, bölcsnek ítéltetik, mikor ajkait bezárja, eszesnek.

Példabeszédek könyve - 18. fejezet

Károli Gáspár fordítás

1.	A maga kívánsága után megy az agyas ember, minden igaz bölcsesség ellen dühösködik.
2.	Nem gyönyörködik a bolond az értelemben, hanem abban, hogy az ő elméje nyilvánvalóvá legyen.
3.	Mikor eljő az istentelen, eljő a megutálás, és a szidalommal a gyalázat.
4.	Mély víz az ember szájának beszéde, buzogó patak a bölcsességnek kútfeje.
5.	A gonosz személyének kedvezni nem jó, elfordítani az igazat az ítéletben.
6.	A bolondnak beszédei szereznek versengést, és az ő szája ütésekért kiált.
7.	A bolondnak szája az ő romlása, és az ő beszédei az ő életének tőre.
8.	A susárlónak beszédei hízelkedők, és azok a szív belsejét áthatják.
9.	Aki lágyan viseli magát az ő dolgában, testvére annak, aki tönkretesz.
10.	Erős torony az Úrnak neve, ahhoz folyamodik az igaz, és bátorságos lészen.
11.	A gazdagnak vagyona az ő erős városa, és mint a magas kőfal, az ő gondolata szerint.
12.	A megromlás előtt felfuvalkodik az ember elméje, a tisztesség előtt pedig alázatosság van.
13.	Aki felel valamit, míg meg nem hallja, ez bolondság és gyalázatos rá nézve.
14.	A férfiú lelke elviseli a maga erőtlenségét, de a megtört lelket ki viseli el?
15.	Az eszesnek elméje tudományt szerez, és a bölcseknek füle tudományt keres.
16.	Az embernek ajándéka szabad utat szerez neki, és a nagyoknak orcája elé viszi őt.
17.	Igaza van annak, aki első a perben, mígnem eljő az ő peresfele, és megvizsgálja őt.
18.	A versengéseket megszünteti a sorsvetés, és az erőseket elválasztja.
19.	A felingerelt atyafiú [erősb] az erős városnál, és [az ilyen] versengések olyanok, mint a vár zárja.
20.	A férfi szájának hasznával elégedik meg az ő belseje, az ő beszédének jövedelmével lakik jól.
21.	Mind a halál, mind az élet a nyelv hatalmában [van], és [amiképpen] ki-ki szeret azzal élni, [úgy] eszi annak gyümölcsét.
22.	Megnyerte a jót, aki talált feleséget, és vett jóakaratot az Úrtól!
23.	Alázatos kérést szól a szegény, a gazdag pedig keményen felel.
24.	Az ember, akinek [sok] barátja van, széttöretik, de van barát, aki ragaszkodóbb a testvérnél.

Elolvastad a szakaszt

Sikeresen végigolvastad a mai szakaszt

Előző nap

Következő nap