| 1. | A tizedik esztendőben, a tizedik hónapban, a hónap tizenkettedikén lőn az Úr beszéde hozzám, mondván: |
| 2. | Embernek fia, vesd tekintetedet a fáraóra, Egyiptom királyára, és prófétálj ellene és egész Egyiptom ellen! |
| 3. | Szólj és mondjad: Így szól az Úr Isten: Íme, én ellened [megyek], fáraó, Egyiptom királya, te nagy krokodil, aki fekszik folyói közepette, aki ezt mondja: Enyém az én folyóm, és én teremtettem magamnak. |
| 4. | És horgokat vetek szádba, és azt cselekszem, hogy folyóid halai odaragadjanak pikkelyeidhez, és kivonszlak folyóid közepéből, és folyóid minden halait, melyek odaragadnak pikkelyeidhez. |
| 5. | És kivetlek a pusztába téged és folyóid minden halát, a mező színére esel, egybe nem szedetel s nem gyűjtetel, a földi vadaknak s az égi madaraknak adlak eledelül. |
| 6. | És megtudják mindnyájan Egyiptom lakói, hogy én vagyok az Úr. Mivelhogy ők nádszálbot valának Izrael házának, |
| 7. | Melyet ha megfognak kezükkel, összetörsz, s felhasítod egész vállukat, és ha reád támaszkodnak, összeroppansz, s megrázod egész derekukat: |
| 8. | Ez okáért így szól az Úr Isten: Íme, hozok ellened fegyvert, és kivágok belőled embert és barmot. |
| 9. | És legyen Egyiptom földje pusztasággá és sivataggá, és megtudják, hogy én vagyok az Úr. Mivelhogy azt mondja: A folyó enyém, és én teremtettem, |
| 10. | Ez okáért íme, én ellened [megyek], és folyóid ellen, és teszem Egyiptom földjét nagy pusztaságok pusztaságává Migdoltól fogva Siénéig, és Szerecsenország határáig. |
| 11. | Ne menjen át azon emberi láb, se baromi láb ne menjen át rajta, és ne lakják negyven esztendeig! |
| 12. | És adom Egyiptom földjét pusztaságra az elpusztult földek között, s városai lesznek az elpusztult városok közt pusztaságban negyven esztendeig, és eloszlatom az egyiptomiakat a nemzetek közé, s szétszórom őket a tartományokba. |
| 13. | Mert így szól az Úr Isten: Negyven esztendő múlva egybegyűjtöm az egyiptomiakat a népek közül, kik közé szétszórattak, |
| 14. | És visszahozom Egyiptom foglyait, s visszaviszem őket Pathrós földjére, az ő eredetük földjére, és ott lesznek alacsony királyság. |
| 15. | A [többi] királyságokhoz képest alacsony lészen, s többé nem emeli magát a nemzetek fölé, és megkevesbítem őket, hogy el ne tapodják a nemzeteket. |
| 16. | És nem lesz többé Izrael házának bizodalma, mely vétekre emlékeztessen [engem], midőn feléje hajlanak, és megtudják, hogy én vagyok az Úr Isten. |
| 17. | És lőn a huszonhetedik esztendőben, az első hónapban, a hónap elsején, lőn az Úr beszéde hozzám, mondván: |
| 18. | Embernek fia! Nabukodonozor, Babilon királya nagy fáradsággal fárasztotta seregét Tírusz ellen: minden fő megkopaszult és minden váll feltört; de jutalma nem lőn neki és seregének Tíruszból a fáradságért, amellyel miatta fáradott. |
| 19. | Ennek okáért így szól az Úr Isten: Íme, én Nabukodonozornak, a babiloni királynak adom Egyiptom földjét, és elviszi gazdagságát, s elragadja ragadományát, s elprédálja prédáját, és [ez] lesz jutalma seregének. |
| 20. | Fizetésül, amelyért fáradott, adom neki Egyiptom földjét, mert értem cselekedtek, ezt mondja az Úr Isten. |
| 21. | Azon a napon szarvat sarjasztok Izrael házának, és a te szádat megnyitom közöttük, és megtudják, hogy én vagyok az Úr. |
| 1. | És lőn az Úr beszéde hozzám, mondván: |
| 2. | Embernek fia, prófétálj és mondd: Így szól az Úr Isten: Jajgassatok! Jaj annak a napnak! |
| 3. | Mert közel egy nap, és közel az Úrnak napja, felhőnek napja, a pogányok ideje lesz az. |
| 4. | És bemegy a fegyver Egyiptomba, és lesz reszketés Szerecsenországban, mikor hullanak a sebesültek Egyiptomban, és elviszik gazdagságát, s elrontatnak fundamentumai. |
| 5. | A szerecsenek s a líbiaiak s a lídiaiak és az egész gyülevész és Kúb és a frigy földjének fiai velük együtt fegyver miatt hullnak el. |
| 6. | Így szól az Úr: És elessenek, akik Egyiptomot támogatják, és alászálljon erősségének kevélysége: Migdoltól fogva Siénéig fegyver miatt hullanak el benne, ezt mondja az Úr Isten. |
| 7. | És elpusztulnak elpusztult tartományok között, és városai elpusztult városoknak közepette lesznek. |
| 8. | És megtudják, hogy én vagyok az Úr, mikor tüzet vetek Egyiptomra, és összetörik minden segítője. |
| 9. | Azon a napon követek mennek ki előttem hajókon a bátorságban [lakó] Szerecsenország elrémítésére, s lészen rettegés bennük Egyiptom ama napján, mert íme, jön! |
| 10. | Ezt mondja az Úr Isten: És megszüntetem Egyiptom lármáját Nabukodonozor, babiloni király keze által. |
| 11. | Ő és az ő népe ővele együtt, a nemzetek legkegyetlenebbjei, elhozatnak a föld elvesztésére, és kivonszák fegyverüket Egyiptom ellen, és betöltik a földet megölettekkel. |
| 12. | És a folyóvizeket kiszárasztom, és eladom a földet gonoszok kezébe, és elpusztítom a földet s teljességét idegenek keze által, én, az Úr szólottam. |
| 13. | Így szól az Úr Isten: És elvesztem a bálványokat és megszüntetem a bálványképeket Nófból, s a fejedelmet Egyiptom földjéről, nem lészen többé, és bocsátok félelmet Egyiptom földjére. |
| 14. | És elpusztítom Pathróst, s vetek tüzet Zoánra, és teszek ítéleteket Nóban. |
| 15. | És kiöntöm haragomat Sinre, Egyiptom erősségére, és kivágom a sokaságot Nóból. |
| 16. | És vetek tüzet Egyiptomra, kínok közt vergődik Sin, és Nó megtörik, és Nófba betörnek [fényes] nappal. |
| 17. | Aven és Fibéseth ifjai fegyver miatt hullanak el, és ők maguk fogságra mennek. |
| 18. | És Tehafneheszben megsötétedik a nap, mikor ott összetöröm Egyiptom pálcáját, és megszűnik benne erejének kevélysége, őt magát felhő takarja el, és leányai fogságra mennek. |
| 19. | És cselekszem ítéleteket Egyiptomban, és megtudják, hogy én vagyok az Úr. |
| 20. | És lőn a tizenegyedik esztendőben, az első hónapban, a hónap hetedikén, lőn az Úr beszéde hozzám, mondván: |
| 21. | Embernek fia! A fáraónak, Egyiptom királyának karját eltörtem, és íme be nem kötötték, hogy megorvosolják, hogy tegyenek körülkötést reá, hogy megerősödjék fegyverfogásra. |
| 22. | Ennek okáért így szól az Úr Isten: Íme, a fáraó ellen [megyek], Egyiptomnak királya ellen, és eltöröm mind a két karját, azt, amely [még] erős, és azt, amely [már] eltörött, s elejtetem vele kezéből a fegyvert. |
| 23. | És eloszlatom az egyiptombelieket a nemzetek közé, és szétszórom őket a tartományokba. |
| 24. | És megerősítem Babilon királyának karjait, és adom az én fegyveremet kezébe, és eltöröm a fáraó karjait, és nyögni fog előtte, mint a megsebesültek szoktak. |
| 25. | Megerősítem azért Babilon királyának karjait, a fáraó karjai pedig leessenek, hogy megtudják, hogy én vagyok az Úr, mikor adom fegyveremet Babilon királyának kezébe, hogy azt kinyújtsa Egyiptomnak földje ellen. |
| 26. | És eloszlatom az egyiptomiakat a nemzetek közé, és szétszórom őket a tartományokba, hogy megtudják, hogy én vagyok az Úr. |
| 1. | És lőn a tizenegyedik esztendőben, a harmadik hónapban, a hónap elsején, lőn az Úr szava hozzám, mondván: |
| 2. | Embernek fia, szólj a fáraónak, Egyiptom királyának és az ő sokaságának: Kihez vagy hasonló a te nagyságodban? |
| 3. | Íme, Assúr cédrus vala a Libanonon, szép ágakkal és sűrű gallyaival árnyékot tartó s magas növésű, melynek felhőkig ért a teteje. |
| 4. | Víz nevelte naggyá, a mélység [vizei] tették magassá, folyóikkal körüljárták ültetése földjét, s [csak] folyásaikat bocsáták a mező egyéb fáihoz. |
| 5. | Ennek okáért lőn magasabb növése a mező minden fájánál, s megsokasulának ágai, s hosszúra nevekedének gallyai a sok víztől, midőn kiterjeszté azokat. |
| 6. | Az ő ágain csinál vala fészket minden égi madár, és gallyai alatt fiadzott a mező minden vada, s árnyékában lakik vala sokmindenféle nép. |
| 7. | És széppé lőn magasságával, hosszan kiterjedt ágaival, mert gyökere sok víz felé [nyúlik] vala. |
| 8. | A cédrusok el nem takarák őt az Isten kertjében, a ciprusok nem valának hasonlók ágaihoz, s a platánoknak nem valának olyan gallyai, mint neki; Isten kertjében egy fa sem vala hasonló hozzá az ő szépségében. |
| 9. | Széppé tőm őt az ő sok ágaival, úgyhogy irigykedett rá Éden minden fája az Isten kertjében. |
| 10. | Ennek okáért így szól az Úr Isten: Mivelhogy magasra nevekedtél, és fölemelé tetejét a felhők közé, és szíve felfuvalkodott az ő magasságában, |
| 11. | Azért adom őt a nemzetek urának kezébe, bánjék el vele, gonoszságáért kiűztem őt. |
| 12. | És kivágták őt az idegenek, a nemzetek legkegyetlenebbjei, és leterítették. A hegyekre és minden völgyekbe hullottak ágai, és összetörtek gallyai a föld minden mélységében, és leszállt árnyékából a föld minden népe, és otthagyták őt. |
| 13. | Ledőlt törzsökén lakik vala minden égi madár, és ágaihoz [gyűl] vala a mező minden vada; |
| 14. | Azért, hogy magasra ne nevekedjék egy víz mellett való fa se, és föl ne emelje tetejét a felhők közé, hogy ne bízzék önmagában kevélyen senki a vízivók közül, mert mindnyájan halálra adattak a mélység országába az emberek fiai közt azokhoz, akik sírgödörbe szálltak. |
| 15. | Így szól az Úr Isten: Azon a napon, amelyen sírba aláméne, gyászba öltöztetém miatta a mélység vizeit, és megtartóztatám folyóikat, úgyhogy a sok víz elzáraték, s meggyászoltatám őt a Libanonnal, és a mező minden fája elepede miatta. |
| 16. | Zuhanásának hangja miatt megreszkettetém a nemzeteket, mikor leszállítám őt a sírba együtt velük, kik sírgödörbe szállnak; és vigasztalást vőn a mélység országában Éden minden fája, a Libanon szépsége és java, minden vízivó. |
| 17. | Ezek is alászállottak vele a sírba azokhoz, akik fegyverrel ölettek meg, s akik mint segítőtársai árnyékában ülének a nemzetek között. |
| 18. | Kihez vagy hát hasonló dicsőségben és nagyságban Éden fái közt?! Hiszen le fogsz szállíttatni Éden fáival a mélység országába, körülmetéletlenek közt feküszöl együtt a fegyverrel megölettekkel. A fáraó ez, és minden sokasága, ezt mondja az Úr Isten. |
| 1. | És lőn a tizenkettedik esztendőben, a tizenkettedik hónapban, a hónap elsején, lőn az Úr beszéde hozzám, mondván: |
| 2. | Embernek fia, kezdj gyászéneket a fáraóról, Egyiptom királyáról, és mondjad neki: Nemzetek fiatal oroszlánja, elvesztél; hiszen te olyan valál, mint a krokodil a tengerekben, mert kijövél folyóidon és megháborítád lábaiddal a vizeket és felzavartad folyóikat. |
| 3. | Így szól az Úr Isten: Ezért kivetem rád hálómat sok nép serege által, és kihúznak téged varsámban. |
| 4. | És leterítlek a földre, a mezőség színére vetlek, és reád szállítom az ég minden madarát, s megelégítem belőled az egész föld vadait. |
| 5. | S vetem húsodat a hegyekre, és betöltöm a völgyeket rothadásoddal. |
| 6. | És megitatom áradásod földjét véredből mind a hegyekig, s a mélységek megtelnek belőled. |
| 7. | És mikor eloltalak, beborítom az eget, s csillagait besötétítem, a napot felhőbe borítom, és a hold nem fényeskedik fényével. |
| 8. | Minden világító testet megsötétítek miattad az égen, és bocsátok sötétséget földedre, ezt mondja az Úr Isten. |
| 9. | És megszomorítom sok nép szívét, ha elhíresztelem romlásodat a nemzetek között, a földeken, amelyeket nem ismersz. |
| 10. | És cselekszem, hogy elborzadjanak miattad a sok népek, s királyaik rémüljenek el rémüléssel miattad, mikor villogtatom fegyveremet előttük, s remegni fognak minden szempillantásban, ki-ki az ő életéért, zuhanásod napján. |
| 11. | Mert így szól az Úr Isten: A babiloni király fegyvere jön reád. |
| 12. | Vitézeknek fegyvereivel hullatom el sokaságodat, ők a népek legkegyetlenebbjei mindnyájan, és elpusztítják Egyiptom kevélységét, és elvész minden sokasága. |
| 13. | És elvesztem minden barmát a sok vizek mellől, és nem zavarja fel azokat többé ember lába, sem barmok körme azokat föl nem zavarja. |
| 14. | Akkor meghiggasztom vizeiket, és folyóikat, olajként folyatom, ezt mondja az Úr Isten, |
| 15. | Mikor Egyiptom földjét pusztasággá teszem, és kipusztul a föld teljességéből, mert megverek minden rajta lakót, hogy megtudják, hogy én vagyok az Úr. |
| 16. | Gyászének ez, és sírva énekeljék; a népek leányai énekeljék sírva, Egyiptomról és minden sokaságáról énekeljék sírva, ezt mondja az Úr Isten. |
| 17. | És lőn a tizenkettedik esztendőben a hónap tizenötödikén, lőn az Úr beszéde hozzám, mondván: |
| 18. | Embernek fia, sírj Egyiptom sokaságán, és szállítsd alá őt te és a hatalmas nemzetek leányai a mélységek országába azokhoz, kik sírgödörbe szálltak! |
| 19. | Kinél nem voltál volna kedvesebb? Szállj alá, hadd fektessenek a körülmetéletlenek mellé! |
| 20. | A fegyverrel megölettek közt essenek el! A fegyver átadatott; húzzátok lefelé őt és minden sokaságát! |
| 21. | Szólni fognak felőle a vitézek hatalmasai a sír közepéből együtt az ő segítőivel: alászállottak, hogy itt feküdjenek a körülmetéletlenek, mint fegyverrel megöltek! |
| 22. | Itt van Assúr és egész sokasága, körülte sírjai, mindnyájan megölettek, kik fegyver miatt hulltak el, |
| 23. | Akinek sírjai a sírgödör legmélyén vannak és sokasága az ő sírja körül van, mindnyájan megölettek, fegyver miatt elestek, kik félelmére valának az élők földjének. |
| 24. | Itt van Elám és egész sokasága az ő sírja körül, mindnyájan megölettek, kik fegyver miatt hulltak el, kik alászálltak körülmetéletlenül a mélységek országába, kik félelmére valának az élők földjének, és viselik gyalázatukat azok mellett, kik sírgödörbe szálltak. |
| 25. | A megölettek között vetettek neki ágyat minden sokaságával, körülte vannak ennek sírjai, mindnyájan körülmetéletlenek, fegyverrel megölettek, mert félelmére valának az élők földjének, és viselik gyalázatukat azok mellett, kik sírgödörbe szálltak; a megölettek közé vetették őket! |
| 26. | Itt van Mések-Tubál és minden sokasága, körülte vannak ennek sírjai, mindnyájan körülmetéletlenek, fegyverrel megölettek, mert félelmére valának az élők földjének. |
| 27. | És nem feküsznek együtt az erősekkel, kik elestek a körülmetéletlenek közül, kik hadiszerszámaikkal szálltak alá a sírba, s kiknek az ő fegyvereiket fejük alá tették; mert lőn az ő vétkük csontjaikon, mivelhogy félelmére [valának] a vitézeknek az élők földjén. |
| 28. | Te is a körülmetéletlenek közt rontatol meg, és fekszel a fegyverrel megölettek mellett! |
| 29. | Itt van Edom királyaival és minden fejedelmével, kik vettettek erősségükben a fegyverrel megöltekhez, ők a körülmetéletlenekkel feküsznek, s azokkal, akik sírgödörbe szálltak. |
| 30. | Ott vannak Észak uralkodói mindnyájan, és minden szidoni, akik alászálltak a megölettekkel, rettenetes voltukban, erősségükben megszégyenülve, és feküsznek körülmetéletlenül a fegyverrel megölettek mellett, és viselik gyalázatukat a sírgödörbe szálltak között. |
| 31. | Ezeket látni fogja a fáraó, és megvigasztalódik minden sokasága felől; fegyverrel ölettek meg a fáraó és minden ő serege, ezt mondja az Úr Isten, |
| 32. | Mert félelmére adtam őt az élők földjének, ezért ott vetnek ágyat neki a körülmetéletlenek között, a fegyverrel megölettek mellett, a fáraónak és minden sokaságának, ezt mondja az Úr Isten. |