| 1. | Lőn énrajtam az Úrnak keze, és kivitt engem az Úr lélek által, és letőn engem a völgynek közepette, mely csontokkal rakva vala. |
| 2. | És átvitt engem azok mellett körös-körül, és íme, felette sok vala a völgy színén, és íme, igen megszáradtak vala. |
| 3. | És monda nekem: Embernek fia, vajon megélednek-e ezek a tetemek? És mondék: Uram, Isten, te tudod! |
| 4. | És monda nekem: Prófétálj e tetemek felől, és mondjad nekik: Ti megszáradt tetemek, halljátok meg az Úr beszédét! |
| 5. | Így szól az Úr Isten ezeknek a tetemeknek: Íme, én bocsátok tibelétek lelket, hogy megéledjetek. |
| 6. | És adok reátok inakat, és hozok reátok húst, és bőrrel beborítlak titeket, és adok belétek lelket, hogy megéledjetek, és megtudjátok, hogy én vagyok az Úr. |
| 7. | És én prófétálék, amint parancsolva vala nekem. És mikor prófétálnék, lőn zúgás és íme zörgés, és egybemenének a tetemek, mindenik tetem az ő teteméhez. |
| 8. | És látám, és íme inak valának rajtuk, és hús nevekedett, és felül bőr borította be őket; de lélek nem vala még bennük. |
| 9. | És monda nekem: Prófétálj a léleknek, prófétálj, embernek fia, és mondjad a léleknek: Ezt mondja az Úr Isten: A négy szelek felől jöjj elő, lélek, és lehelj ezekbe a megölettekbe, hogy megéledjenek! |
| 10. | És prófétálék, amint parancsolá. És beléjük méne a lélek s megéledének, s állának lábaikra, felette igen nagy sereg. |
| 11. | És monda nekem: Embernek fia, ezek a tetemek az Izrael egész háza. Íme, ezt mondják: Elszáradtak a mi csontjaink és elveszett a mi reménységünk, kivágattunk! |
| 12. | Annak okáért prófétálj, és mondjad nekik: Így szól az Úr Isten: Íme, én megnyitom a ti sírjaitokat és kihozlak titeket sírjaitokból, én népem, s beviszlek titeket Izrael földjére! |
| 13. | És megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, mikor megnyitándom sírjaitokat és kihozlak titeket sírjaitokból, én népem! |
| 14. | És adom az én lelkemet belétek, hogy megéledjetek, és leteszlek titeket a ti földetekre, és megtudjátok, hogy én, az Úr, szóltam és megcselekedtem, ezt mondja az Úr Isten. |
| 15. | És lőn az Úr beszéde hozzám, mondván: |
| 16. | És te, embernek fia, végy magadnak fát, és írd ezt reá: Júdáé és Izrael fiaié, az ő társaié; és végy egy másik fát, és írd ezt reá: Józsefé, Efraim fája és az egész Izrael házáé, az ő társaié. |
| 17. | És tedd együvé azokat, egyiket a másikhoz egy fává, hogy eggyé legyenek kezedben. |
| 18. | És ha mondják neked a te néped fiai, mondván: Avagy nem jelented-e meg nekünk, mit akarsz ezekkel? |
| 19. | Szólj nekik: Ezt mondja az Úr Isten: Íme, én fölveszem a József fáját, mely Efraim kezében van, és Izrael nemzetségeit, az ő társait, és teszem őket őhozzá, a Júda fájához, és összeteszem őket egy fává, hogy eggyé legyenek az én kezemben. |
| 20. | És ha e fák, amelyekre írsz, kezedben lesznek szemük láttára, |
| 21. | Szólj nekik: Ezt mondja az Úr Isten: Íme, én fölveszem Izrael fiait a pogányok közül, akik közé mentek, és egybegyűjtöm őket mindenfelől, és beviszem őket az ő földjükre. |
| 22. | És egy néppé teszem őket azon a földön, Izraelnek hegyein, és egyetlenegy király lesz mindnyájuk királya, és nem lesznek többé két néppé, és ezután nem oszolnak többé két királyságra. |
| 23. | És többé meg nem fertőztetik magukat bálványaikkal, és utálatosságaikkal, és minden bűneikkel; és megtartom őket minden oly lakóhelyüktől, amelyekben vétkeztek, és megtisztítom őket, és lesznek nekem népem, és én leszek nekik Istenük. |
| 24. | És az én szolgám, Dávid lesz a király őrajtuk, s egy pásztora lesz mindnyájuknak, és az én törvényeim szerint járnak, s parancsolataimat megőrzik és cselekszik. |
| 25. | És laknak a földön, melyet adtam vala az én szolgámnak, Jákóbnak, amelyen laktak a ti atyáitok; és laknak azon ők és fiaik és fiaiknak fiai mindörökké, és az én szolgám, Dávid az ő fejedelmük örökké. |
| 26. | És szerzek velük békességnek frigyét, örökkévaló frigy lesz ez velük; és elültetem őket és megsokasítom, és helyeztetem az én szent helyemet közéjük örökké. |
| 27. | És lesz az én lakhelyem felettük, és leszek nekik Istenük, és ők nekem népem. |
| 28. | És megtudják a pogányok, hogy én vagyok az Úr, ki megszentelem Izraelt, mikor szent helyem közöttük lesz mindörökké. |
| 1. | És lőn az Úr beszéde hozzám, mondván: |
| 2. | Embernek fia, vesd tekintetedet Góg ellen, és Magóg földjén Rós, Mések és Tubál fejedelme ellen, és prófétálj felőle. |
| 3. | És mondjad: Ezt mondja az Úr Isten: Íme, én ellened [megyek] Góg, Rós, Mések és Tubál fejedelme, |
| 4. | És elcsalogatlak, és horgokat vetek szádba, és kivezetlek téged és egész seregedet, lovakat és lovagokat, kik mindnyájan teljes fegyverzetbe öltözvék, nagy sokaságot, nagy és kis pajzzsal, fegyvert viselők mindnyájan; |
| 5. | Perzsák, szerecsenek, líbiaiak vannak velük, mindnyájan pajzzsal és sisakkal; |
| 6. | Továbbá Gómer és minden serege, Tógarma háza messze északról minden seregével, sok nép van veled. |
| 7. | Készülj hozzá és készítsd elő magadat te és minden sokaságod, kik tehozzád gyűltek, és légy nekik vezérük. |
| 8. | Sok idő múlva kirendeltetel: esztendők végével bejössz a földre, mely a fegyvertől [már] megnyugodott, melynek lakói sok nép közül gyűjtettek egybe Izrael hegyeire, melyek szüntelen való pusztulásban voltak; és e nemzetség a népek közül hozatott ki, s aztán lakozék bátorságosan mindnyája; |
| 9. | És feljössz, bemégy, mint a szélvész, és leszel, mint a felleg, hogy beborítsd a földet te és minden sereged, s a sok nép veled. |
| 10. | Így szól az Úr Isten: És lészen abban az időben, hogy tanácsok támadnak szívedben, és gondolsz gondolatot. |
| 11. | És mondasz: Felmegyek a nyílt földre, jövök azokra, kik nyugalomban vannak s bátorságosan laknak; kik laknak mindnyájan kőfalkerítés nélkül, sem záruk, sem kapujuk nincs nekik; |
| 12. | Hogy zsákmányt vess és prédát prédálj, hogy fordítsd kezedet a [már] népes pusztaságok ellen, s a nép ellen, amely a pogányok közül gyűjtetett egybe, mely jószágot és gazdagságot szerez s lakozik a földnek köldökén. |
| 13. | Séba és Dedán és Társis kalmárai, és minden fiatal oroszlánja ezt mondják neked: Nemde te zsákmányt vetni jöttél? Nemde prédát prédálni gyűjtötted egybe sokaságodat, hogy elvígy ezüstöt és aranyat, magadhoz végy jószágot s gazdagságot, hogy nagy zsákmányt vess? |
| 14. | Annak okáért prófétálj, embernek fia, és mondd ezt Gógnak: Így szól az Úr Isten: Avagy abban az időben, mikor az én népem, Izrael bátorságosan lakik, nem tudod-e meg? |
| 15. | És eljössz helyedről, a messze északról te és sok nép veled, lovon ülők mindnyájan, nagy sokaság és hatalmas sereg. |
| 16. | És feljössz az én népem, Izrael ellen, mint a felleg, hogy beborítsd a földet, az utolsó időkben lészen ez, és hozlak téged az én földemre, hogy a pogányok megismerjenek engem, mikor megszentelem magamat rajtad az ő szemük láttára, Góg! |
| 17. | Így szól az Úr Isten: Te vagy-e hát, akiről szólottam a régi napokban az én szolgáim, Izrael prófétái által, kik prófétáltak azokban a napokban esztendőkön át, hogy téged őreájuk hozlak? |
| 18. | És lészen azon a napon, amely napon Góg eljő Izrael földje ellen, ezt mondja az Úr Isten, felszáll haragom orromban. |
| 19. | És féltő szerelmemben, búsulásom tüzében szólok: Bizony, azon a napon nagy földindulás lesz Izrael földjén, |
| 20. | És megremegnek előttem a tenger halai, és az ég madarai, és a mező vadai, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatok és minden ember a föld színén; és leszakadnak a hegyek, és leesnek a meredek kősziklák, és minden fal a földre hull. |
| 21. | És előhívom ellene minden hegyem felől a fegyvert, ezt mondja az Úr Isten, egyiknek fegyvere a másik ellen lészen. |
| 22. | És törvénykezem vele döghalállal és vérrel, és ömlő záporesőt, jégeső köveit, tüzet és kénkövet, mint esőt bocsátok reá és seregére s a sok népre, amely vele lesz. |
| 23. | És nagynak s szentnek mutatom, és megjelentem magamat a pogányok sokasága előtt, hogy megtudják, hogy én vagyok az Úr! |
| 1. | És te, embernek fia, prófétálj Góg ellen, és mondjad: Így szól az Úr Isten: Íme, én ellened [megyek] Góg, Rós, Mések és Tubál fejedelme! |
| 2. | És elcsalogatlak és vezetgetlek, és felhozlak messze északról, és beviszlek Izrael hegyeire. |
| 3. | És kiütöm kézívedet bal kezedből, és nyilaidat jobb kezedből kiejtem. |
| 4. | Izrael hegyein esel el te és minden sereged és a népek, melyek veled lesznek; a ragadozó madaraknak, minden szárnyas állatnak és a mezei vadaknak adtalak eledelül. |
| 5. | A mező színén esel el, mert én szóltam, ezt mondja az Úr Isten. |
| 6. | És bocsátok tüzet Magógra és azokra, akik a szigeteken bátorságosan laknak, hogy megtudják, hogy én vagyok az Úr. |
| 7. | És az én szent nevemet megismertetem az én népem, Izrael között, s többé nem hagyom megfertőztetni szent nevemet; és megtudják a pogányok, hogy én, az Úr, szent vagyok Izraelben! |
| 8. | Íme, eljött és meglett, ezt mondja az Úr Isten; ez az a nap, amelyről szólottam. |
| 9. | És kimennek Izrael városainak lakói, és feltüzelik és felégetik a fegyvereket, s a kis és nagy pajzsokat, a kézívet, és a nyilakat, és a kézbeli pálcákat, és dárdákat, és tüzelnek velük hét esztendeig. |
| 10. | És fát nem hordanak a mezőről, sem az erdőkről nem vágnak, hanem a fegyverekből tüzelnek, és zsákmányt vetnek zsákmányolóikban, s prédálóikat elprédálják, ezt mondja az Úr Isten. |
| 11. | És lészen azon a napon, hogy adok Gógnak helyet, hol temetője legyen Izraelben, a vándorok völgyét keletre a tengertől, ez fogja bezárni e vándor népséget, és ott temetik el Gógot és minden gyülevészét, és nevezik Góg gyülevésze völgyének. |
| 12. | És eltemeti őket Izrael háza, hogy a földet megtisztítsa, hét álló hónapig. |
| 13. | És temetni fog az ország egész népe, s lészen ez nekik dicsőségükre a napon, melyen megdicsőítem magamat, ezt mondja az Úr Isten. |
| 14. | És választanak embereket, kik a földet szüntelen bejárják, temetgetvén ama vándor népséget, azokat, kik még a föld színén maradtak, hogy azt megtisztítsák. Hét hónap múlva indulnak keresni. |
| 15. | És bejárják e járók a földet, és ha ki embertetemet lát, jelt állít melléje, míg a temetgetők eltemetik azt a Góg gyülevésze völgyében. |
| 16. | És egy városnak is Hamóna lesz a neve, és megtisztítják a földet. |
| 17. | És te, embernek fia, így szól az Isten, mondjad a madaraknak, minden szárnyas állatnak és minden mezei vadnak: Gyűljetek egybe és jöjjetek el, seregeljetek egybe mindenfelől az én áldozatomra, mert én nagy áldozatot szerzek nektek Izrael hegyein, és egyetek húst és igyatok vért! |
| 18. | Vitézek húsát egyétek, s a föld fejedelmeinek vérét igyátok, kosok, bárányok és bakok, bikák, Básánban hízottak mindnyájan; |
| 19. | S egyetek kövérséget jóllakásig, és igyatok vért megrészegedésig az én áldozatomból, amelyet szerzek nektek; |
| 20. | És lakjatok jól az én asztalomnál lovakból és paripákból, vitézekből és minden hadakozó férfiakból, ezt mondja az Úr Isten. |
| 21. | És megmutatom az én dicsőségemet a pogányok között, és meglátják mindazok a pogányok az én ítéletemet, melyet cselekedtem, és az én kezemet, melyet rájuk vetettem. |
| 22. | És megtudja Izrael háza, hogy én vagyok az Úr, az ő Istenük, attól a naptól fogva és azután. |
| 23. | És megtudják a pogányok, hogy az ő vétke miatt vitetett fogságra Izrael háza, mivelhogy elpártolt tőlem, s én elrejtettem orcámat tőle; azért adtam őt ellenségei kezébe, és hullottak el fegyver miatt mindnyájan. |
| 24. | Az ő tisztátalanságuk s bűneik szerint cselekedtem velük, és elrejtettem orcámat tőlük. |
| 25. | Azért így szól az Úr Isten: Most már hazahozom Jákób foglyait, és megkegyelmezek Izrael egész házának, s féltő szerelemre gyulladok szent nevemért. |
| 26. | És elfelejtik gyalázatukat és minden vétküket, mellyel vétkeztek ellenem, mikor laknak földjükön bátorságosan, és [őket] senki sem rettegteti. |
| 27. | Mikor visszahozom őket a népek közül, és egybegyűjtöm őket ellenségeik földjeiről, akkor megszentelem magamat bennük sok nép szeme láttára. |
| 28. | És megtudják, hogy én vagyok az Úr, az ő Istenük, ki fogságra vittem őket a pogányok közé, majd egybegyűjtém őket földjükre, és senkit közülük többé ott nem hagyok. |
| 29. | És többé el nem rejtem orcámat tőlük, mivelhogy kiöntöttem lelkemet Izrael házára, ezt mondja az Úr Isten. |
| 1. | Huszonötödik esztendejében fogságunknak, az esztendőnek kezdetén, a hónap tizedikén, a tizennegyedik esztendőben azután, hogy a város megveretett, éppen ezen a napon lőn az Úr keze énrajtam, és elvitt engemet oda. |
| 2. | Isteni látásokban vitt engem Izrael földjére, és letőn engem egy igen magas hegyre, s azon vala, mint egy város épülete dél felől. |
| 3. | És odavitt engem, és íme, egy férfiú vala ott, tekintete mint az ércnek tekintete, és lenzsinór vala kezében és mérőpálca; és a kapuban áll vala. |
| 4. | És szóla nekem az a férfiú: Embernek fia, láss szemeiddel és füleiddel hallj, és figyelmes légy mindarra, amit mutatok neked, mert hogy ezeket megmutassam neked, azért hozattál ide: hirdesd mindazokat, amiket látsz, Izrael házának! |
| 5. | És íme, kőfal vala a házon kívül körös-körül; és a férfiú kezében a mérőpálca vala hatsingnyi (a [köz]singben s egy tenyérben); és méré az épület szélességét egypálcányira, s magasságát egypálcányira. |
| 6. | És méne egy kapuhoz, mely napkeletre néz vala, és felméne grádicsain, és méré a kapu küszöbét egypálcányi szélességre, a másik küszöböt is egypálcányi szélességre, |
| 7. | És az őrkamarát egypálcányi hosszúságra és egypálcányi szélességre, és az őrkamarák közét ötsingnyire, és a kapu küszöbét, a kapu tornáca mellett belül, egypálcányira. |
| 8. | És méré a kapu tornácát belül egypálcányira. |
| 9. | És méré a kapu tornácát nyolcsingnyire, és gyámoszlopait kétsingnyire; vala pedig a kapu tornáca belül. |
| 10. | És a napkeleti kapunak mind egyfelől, mind másfelől három-három őrkamarája vala, egy mértéke mind a háromnak, és egy mértékük a gyámoszlopoknak is mind egyfelől, mind másfelől. |
| 11. | És méré a kapu nyílásának szélességét tíz singre, és a kapu hosszúságát tizenhárom singre, |
| 12. | És az őrkamarák előtt való korlátot egysingnyire, és egysingnyire vala e korlát másfelől is; mindenik őrkamara pedig hatsingnyi vala egyfelől és hatsingnyi másfelől. |
| 13. | És méré a kaput az egyik őrkamara tetejétől a másik tetejéig, huszonöt singnyi szélességre [ott, hol] ajtó ajtóval vala szemben. |
| 14. | És tevé a gyámoszlopokat hatvan singre, és a gyámoszlopokhoz [nyúlik] vala a pitvar a kapunál körös-körül. |
| 15. | És a bejárat kapujának elejétől a belső kapu tornácának elejéig vala ötven sing. |
| 16. | És az őrkamarákon szoros ablakok valának, és gyámoszlopaikon is belül a kapuban körös-körül, hasonlóképpen a tornácokon; és valának ablakok körös-körül belül, és a gyámoszlopokon pálmafaragások. |
| 17. | És vitt engem a külső pitvarba, és íme, ott kamarák és kőből rakott pádimentum vala készítve a pitvaron körös-körül; harminc kamara vala a kőből rakott pádimentumon. |
| 18. | És a kőből rakott pádimentum a kapuk mellett vala a kapuk hosszúsága szerint: az alsó kőből rakott pádimentum vala ez. |
| 19. | És méré a szélességet az alsó kapu elejétől fogva a belső pitvar külső elejéig százsingnyire, a keleti és északi oldalon. |
| 20. | És a kapunak is, mely néz vala északra a külső pitvaron, megméré hosszúságát és szélességét; |
| 21. | És őrkamarái valának: három egyfelől és három másfelől, és gyámoszlopai és tornáca egy mértékben valának az első kapuval: ötven sing a hosszúsága, és szélessége huszonöt sing. |
| 22. | És ablakai és tornáca és pálmafaragásai annak a kapunak mértéke szerint valának, mely néz napkeletre, és hét grádicson mennek vala fel hozzá, és tornácai e [grádicsok] előtt valának. |
| 23. | És a belső pitvarnak kapuja vala az északi és napkeleti kapu ellenében, és mére kaputól kapuig száz singet. |
| 24. | És vitt engem a déli útra, és íme, egy kapu vala [ott] dél felé, és megméré gyámoszlopait és tornácát ugyanama mérték szerint. |
| 25. | És ablakai valának, és tornácának is körös-körül, olyanok, mint amaz ablakok; hosszúsága ötven sing, és szélessége huszonöt sing. |
| 26. | És hét grádicsa vala feljáratának, és tornáca azok előtt vala, és pálmafaragásai valának egyik egyfelől, a másik másfelől gyámoszlopain. |
| 27. | És kapuja vala a belső pitvarnak dél felé, és mére kaputól kapuig dél felé száz singet. |
| 28. | És bevitt engemet a déli kapun át a belső pitvarba, és megméré a déli kaput ugyanama mértékek szerint, |
| 29. | És őrkamaráit és gyámoszlopait és tornácát ugyanama mértékek szerint, és ablakai valának, és tornácának is körös-körül, hosszúsága ötven sing, és szélessége huszonöt sing. |
| 30. | És tornácok valának körös-körül, hosszúságuk huszonöt sing, és szélességük öt sing. |
| 31. | És tornáca a külső pitvar felé vala, és pálmafaragások valának gyámoszlopain, és nyolc grádicsa vala feljáratának. |
| 32. | Vitt továbbá engem a belső pitvarba kelet felé, és megméré a kaput ugyanama mértékek szerint, |
| 33. | És őrkamaráit és gyámoszlopait és tornácát ugyanama mértékek szerint, és ablakai valának, és tornácának is körös-körül, hosszúsága ötven sing, és szélessége huszonöt sing. |
| 34. | És tornáca vala a külső pitvar felé, és gyámoszlopain pálmafaragások valának mind egy-, mind másfelől, és nyolc grádicsa vala feljáratának. |
| 35. | És vitt engem az északi kapuhoz, és megméré ugyanama mértékek szerint; |
| 36. | Őrkamaráit, gyámoszlopait és tornácát, és ablakai valának körös-körül, hosszúsága ötven sing, és szélessége huszonöt sing. |
| 37. | És tornáca a külső pitvar felé vala, és pálmafaragások valának gyámoszlopain mind egyfelől, mind másfelől, és nyolc grádicsa vala feljáratának. |
| 38. | És egy kamara vala, és annak ajtaja a kapuk gyámoszlopainál, ott mossák vala meg az egészen égő áldozatot. |
| 39. | És a kapu tornácában két asztal vala egyfelől, és másfelől is két asztal vala, hogy azokon öljék meg az egészen égő áldozatot és a bűnért való áldozatot, és a vétekért való áldozatot. |
| 40. | És oldalt kívül, északra onnét, hol felmennek a kapu ajtajához, két asztal vala, és a kapu tornácának másik oldalán is két asztal. |
| 41. | Négy asztal egyfelől, és másfelől is négy asztal a kapu oldalán; nyolc asztal, ezeken ölik vala [az áldozatot]. |
| 42. | És négy asztal vala az égő áldozatra faragott kőből, másfél sing hosszú, és másfél sing széles, és egy sing magas; ezekre teszik a szerszámokat, melyekkel az égő áldozatot és egyéb áldozatot ölnek. |
| 43. | És a szegek valának egy tenyérnyiek, odaerősítve belül körös-körül, s az asztalokra [jöve] az áldozat húsa. |
| 44. | A belső kapun kívül pedig vala két kamara az énekesek számára a belső pitvarban, egyik oldalt az északi kaputól, melynek eleje dél felé vala, s a másik oldalt a déli kaputól, melynek eleje észak felé vala. |
| 45. | És szóla nekem: Ez a kamara, mely délre néz, a papoké, kik a házhoz való szolgálatban foglalatosak, |
| 46. | Az a kamara pedig, mely északra néz, azoké a papoké, kik az oltárhoz való szolgálatban foglalatosak, ezek a Sádók fiai, kik az Úrhoz járulnak a Lévi fiai közül, hogy szolgáljanak neki. |
| 47. | És megméré a pitvart: hosszúsága száz sing és szélessége is száz sing, négyszögre; és az oltár vala a ház előtt. |
| 48. | És vitt engem a ház tornácába, és a tornác gyámoszlopát megméré egyfelől is öt singre, másfelől is öt singre, a kapu szélességét pedig három singre egyfelől s másfelől is három singre. |
| 49. | A tornác hosszúsága húsz sing vala, és a szélessége tizenegy sing, és tíz grádicson mennek vala föl hozzá, és oszlopok valának a gyámoszlopoknál, egyik egyfelől, másik másfelől. |