| 1. | Belsazár király uralkodásának harmadik esztendejében látomás jelenék meg nekem, Dánielnek, annak utána, amely először jelent meg nekem. |
| 2. | És láték látomásban; és mikor láték, Susán várában voltam, amely Elám tartományában van; és láték látomásban, és íme, az Ulai folyam mellett valék. |
| 3. | És felemelém szemeimet és látám, és íme, egy kos álla a folyam előtt, és két szarva vala; és az a két szarv magas vala, de egyik a másiknál magasabb, és a magasabb később növekedék. |
| 4. | Látám azt a kost [szarvaival] öklelkezni napnyugat, észak és dél felé, és semmi állat sem állhata meg előtte, és senki sem szabadíthata meg kezéből, és tetszése szerint cselekedék, és naggyá lőn. |
| 5. | És míg én szemlélém, íme egy kecskebak jöve napnyugat felől az egész föld színére, és nem is illeté a földet, és ennek a baknak tekintélyes szarva vala az ő szemei között. |
| 6. | És méne a kétszarvú koshoz, amelyet láték állani a folyam előtt, és feléje futa erejének indulatában. |
| 7. | És látám a koshoz érni, és nekidühödött, és leüté a kost, és letöré két szarvát, és nem vala erő a kosban megállani előtte, és leüté a földre és megtapodá, és nem vala a kosnak senkije, aki őt megmentse annak kezéből. |
| 8. | A kecskebak pedig igen naggyá lőn, de mikor elhatalmasodék, eltörék a nagy szarv, és helyébe négy tekintélyes [szarv] növe az égnek négy szele felé. |
| 9. | És azok közül egyből egy kis szarv támada, és nagyon megnöve délre, napkeletre és a kívánatos [föld] felé. |
| 10. | És megnöve mind az ég seregéig, és a földre vete [némelyeket] ama seregből és a csillagokból, és azokat megtapodá. |
| 11. | És a seregnek fejedelméig növekedék, és elvette tőle a mindennapi áldozatot, és elhányattaték az ő szentségének helye. |
| 12. | És sereg rendeltetett a mindennapi áldozat ellen, a vétek miatt, és földre veti az igazságot, és cselekszik, és jó szerencséje van. |
| 13. | És hallék egy szentet szólni; és monda egyik szent annak, aki szól vala: Meddig tart e látomás a mindennapi áldozat és a pusztító vétek [felől], s a szent hely és a sereg [meddig] tapostatik? |
| 14. | És monda nekem: Kétezer és háromszáz estvéig [és] reggelig, azután kiderül a szent hely igazsága. |
| 15. | És lőn, hogy mikor én, Dániel, látám e látomást és keresém az értelmét: íme, előmbe álla egy férfiúhoz hasonló alak. |
| 16. | És emberi szót hallék az Ulai közén, kiálta pedig, és monda: Gábriel, értesd meg azzal a látást! |
| 17. | És odajöve, ahol én állék, és amint jöve, megrettenék és orcámra esém, és monda nekem: Értsd meg, embernek fia! mert az utolsó időre szól ez a látomás. |
| 18. | És mikor szóla velem, ájultan esém orcámmal a földre, de megillete engem és helyemre állíta, |
| 19. | És monda: Íme, én megmondom neked, mi lesz a haragnak végén! Mert a végső időre [szól]. |
| 20. | Az a kétszarvú kos, melyet láttál, Médiának és Perzsiának királya. |
| 21. | A szőrös kecskebak Görögország királya, a nagy szarv pedig, amely szemei között vala, az az első király. |
| 22. | Hogy pedig az letöretett, és négy álla helyébe: négy ország támad abból a nemzetből, de nem annak erejével. |
| 23. | És ezek országai után, mikor elfogynak a gonoszok, támad egy kemény orcájú, ravaszságokhoz értő király. |
| 24. | És annak nagy ereje lesz, noha nem a maga ereje által, és csodálatosképpen pusztít és jó szerencsével halad és cselekszik, és elpusztítja az erőseket és a szenteknek népét. |
| 25. | És a maga eszén [jár], és szerencsés lesz az álnokság az ő kezében, és szívében felfuvalkodik, és hirtelen elveszt sokakat, sőt a fejedelmek fejedelme ellen is feltámad, de kéz nélkül rontatik meg. |
| 26. | És az estéről és reggelről való látomás, amely megmondatott, igazság; te azonban pecsételd be a látomást, mert sok napra való. |
| 27. | És én, Dániel, elájulék és beteg valék néhány napig, de felkelék, és a király dolgát végezém; és álmélkodám ezen a látáson, és senki sem értette. |
| 1. | Dáriusnak, az Asvérus fiának első esztendejében, aki a médiabeliek nemzetségéből vala, aki királlyá tétetett vala a káldeusok országán, |
| 2. | Uralkodásának első esztendejében én, Dániel, megfigyeltem a könyvekben az esztendők számát, amelyről az Úr igéje lőn Jeremiás prófétához, hogy hetven esztendőnek kell eltelni Jeruzsálem omladékain. |
| 3. | És orcámat az Úr Istenhez emelém, hogy keressem [őt] imádsággal, könyörgéssel, böjtöléssel, zsákban és hamuban. |
| 4. | És imádkozám az Úrhoz, az én Istenemhez, és vallást tevék és mondám: Kérlek, oh Uram, nagy és rettenetes Isten, aki megtartja a szövetséget és a kegyességet azoknak, akik őt szeretik, és teljesítik az ő parancsolatait. |
| 5. | Vétkeztünk és gonoszságot műveltünk, hitetlenül cselekedtünk és pártot ütöttünk ellened, és eltávoztunk a te parancsolataidtól és ítéleteidtől. |
| 6. | És nem hallgatánk a te szolgáidra, a prófétákra, akik a te nevedben szóltak a mi királyainknak, fejedelmeinknek, atyáinknak és az ország egész népének. |
| 7. | Tied, Uram, az igazság, mienk pedig orcánk pirulása, amint ez ma van Júda férfiain, Jeruzsálem lakosain és az egész Izraelen, a közel- és távolvalókon, mindama földeken, amelyekre kivetetted őket az ő gonoszságuk miatt, amellyel vétkeztek ellened. |
| 8. | Miénk, oh Uram, orcánk pirulása, a mi királyainké, fejedelmeinké és atyáinké, akik vétkeztünk ellened. |
| 9. | A mi Urunké, Istenünké az irgalmasság és a bocsánat, mert pártot ütöttünk ellene, |
| 10. | És nem hallgattunk az Úrnak, a mi Istenünknek szavára, hogy járjunk az ő törvényeiben, amelyeket előnkbe adott, az ő szolgái, a próféták által. |
| 11. | És az egész Izrael áthágta a te törvényedet, és elhajlottak, hogy ne hallgassanak a te szódra. Ezért reánk szakad az átok és eskü, amely meg van írva Mózesnek, az Isten szolgájának törvényében, mert vétkeztünk ellene! |
| 12. | És teljesíté az ő szavait, amelyeket szóla ellenünk és a mi bíráink ellen, akik minket ítéltek, hogy nagy veszedelmet hoz reánk; mert nem történt olyan az egész ég alatt, amilyen történt Jeruzsálemben. |
| 13. | Amint írva van a Mózes törvényében, az a veszedelem mind reánk jöve! És az Úrnak, a mi Istenünknek színe előtt nem esedeztünk, hogy megtértünk volna a mi álnokságainkból, és figyeltünk volna a te igazságodra. |
| 14. | Azért készen tartotta az Úr a veszedelmet, és azt reánk hozá, mert igaz az Úr, a mi Istenünk minden cselekedetében, melyeket cselekszik; mert nem hallgattunk az ő szavára. |
| 15. | Most azért, oh mi Urunk, Istenünk! aki kihoztad a te népedet Egyiptom földjéből hatalmas kézzel, és nevet szereztél magadnak, mint ma is van: vétkeztünk, gonoszul cselekedtünk! |
| 16. | Uram, a te igazságod teljessége szerint forduljon el, kérlek, a te haragod és búsulásod a te városodtól, Jeruzsálemtől, a te szentséges hegyedtől, mert a mi bűneinkért és a mi atyáink hamisságaiért gyalázatára van Jeruzsálem és a te néped mindeneknek mikörültünk. |
| 17. | És most hallgasd meg, oh Istenünk, a te szolgádnak könyörgését és esedezéseit, és világosítsd meg az Úrért a te orcádat a te szent helyeden, amely elpusztíttatott. |
| 18. | Hajtsad, én Istenem, a te füledet [hozzánk] és hallgass meg; nyisd meg szemeidet és tekintsd meg a mi pusztulásunkat és a várost, amely a te nevedről neveztetik, mert nem a mi igazságunkban, hanem a te nagy irgalmasságodban [bízva] terjesztjük elődbe a mi esedezéseinket. |
| 19. | Uram, hallgass meg! Uram, légy kegyelmes! Uram, légy figyelmes, és cselekedd meg, ne késedelmezzél tennenmagadért, oh én Istenem, mert a te nevedről neveztetik a te városod és a te néped. |
| 20. | És még szólék és imádkozám, és vallást tevék az én bűnömről, és az én népemnek, az Izraelnek bűnéről, és esedezésemet az Úr elé, az én Istenem elé terjesztém az én Istenemnek szent hegyéért. |
| 21. | És még az imádságot mondom vala, mikor ama férfiú, Gábriel, akit elébb a látomásban láttam vala, sebességgel repülvén, megillete engem az estvéli áldozat idején. |
| 22. | És értésemre adá, és szóla nekem és monda: Dániel, most jöttem ki, hogy értelemre tanítsalak. |
| 23. | A te esedezésed kezdetén egy szózat támadt, és én eljöttem, hogy megjelentsem, mert te kedves vagy: vedd eszedbe azért a szózatot, és értsd meg a látomást! |
| 24. | Hetven hét szabatott a te népedre és szent városodra, hogy vége szakadjon a gonoszságnak és bepecsételtessék a bűn, és hogy eltöröltessék a hamisság és elhozassék az örök igazság, és bepecsételtessék a látomás és a próféták, és felkenettessék a Szentek Szentje. |
| 25. | Tudd meg azért, és vedd eszedbe: A Jeruzsálem újraépíttetése felől való szózat keletkezésétől a Messiás fejedelemig hét hét és hatvankét hét van, és újra megépíttetnek az utcák és a kerítések, mégpedig viszontagságos időkben. |
| 26. | A hatvankét hét múlva pedig kiirtatik a Messiás és senkije sem lesz. És a várost és a szenthelyet elpusztítja a következő fejedelem népe, és vége lesz [mintegy] vízözön által, és végig tart a háború, elhatároztatott a pusztulás. |
| 27. | És egy héten át sokakkal megerősíti a szövetséget, de a hét felén véget vet a véres áldozatnak és az ételáldozatnak, és utálatosságok szárnyán pusztít, amíg az enyészet és ami elhatároztatott, a pusztítóra szakad. |
| 1. | Círusznak, Perzsia királyának harmadik esztendejében egy ige jelenteték Dánielnek, aki Baltazárnak nevezteték; igaz az ige, és nagy bajról való; és figyele az igére, és megérté a látomást. |
| 2. | Azokon a napokon én, Dániel, bánkódtam három egész hétig. |
| 3. | Kívánatos étket nem ettem, hús és bor nem ment az én számba, és sohasem kentem meg magamat, míg el nem telék az egész három hét. |
| 4. | És az első hónapnak huszonnegyedik napján, íme én a nagy folyóvíznek, azaz a Hiddekelnek partján valék. |
| 5. | És felemelém szemeimet és látám, és íme: egy férfiú gyolcsba öltözve, és dereka ufázi arannyal övezve. |
| 6. | És teste olyan, mint a tarsiskő és orcája olyan, mint a villám, és szemei olyanok, mint az égő szövétnekek, karjai és lábatája, mint az izzó ércnek színe, és az ő beszédének szava olyan, mint a sokaság zúgása. |
| 7. | És egyedül én, Dániel láttam e látomást, a férfiak pedig, akik velem valának, nem látták a látomást, hanem nagy rettenés szálla reájuk, és elfutának, hogy elrejtőzzenek. |
| 8. | És én egyedül hagyattam, és látám ezt a nagy látomást, és semmi erő sem marada bennem, és orcám eltorzula, és oda lőn minden erőm. |
| 9. | És hallám az ő beszédének szavát; és mikor hallám az ő beszédének szavát, én ájultan orcámra esém, és pedig orcámmal a földre. |
| 10. | És íme, egy kéz illete engem, és felsegített térdeimre és tenyereimre, |
| 11. | És monda nekem: Dániel, kedves férfiú! Értsd meg a beszédeket, amelyeket én szólok neked, és állj helyedre, mert most tehozzád küldettem! És mikor e szót szólá velem, felállék reszketve. |
| 12. | És monda nekem: Ne félj, Dániel, mert az első naptól fogva, hogy szívedet adtad megértésre és sanyargatásra a te Istened előtt, meghallgattattak a te beszédeid, és én a te beszédeid miatt jöttem. |
| 13. | De Perzsiának fejedelme ellenem állott huszonegy napig, és íme Mihály, egyike az előkelő fejedelmeknek, eljöve segítségemre, és én ott maradék a perzsa királyoknál. |
| 14. | Jöttem pedig, hogy tudtodra adjam, ami a te népedre az utolsó időkben következik: mert a látomás azokra a napokra [szól]. |
| 15. | És mikor ilyen szavakkal szóla velem, orcámmal a földre esém és megnémulék. |
| 16. | És íme, olyan valaki, mint egy ember-fia, megilleté ajkaimat, és megnyitám a számat és szólék, és mondám annak, aki előttem álla: Uram, a látomás miatt reám fordulának az én fájdalmaim, annyira, hogy semmi erőm nincsen. |
| 17. | És mi módon szólhat ezzel az én Urammal ennek az én Uramnak szolgája? Hiszen bennem attól fogva nem álla meg az erő, és lélegzet sem marada bennem. |
| 18. | És ismét illete engem az emberhez hasonló, és megerősíte engem. |
| 19. | És monda: Ne félj, te kedves férfiú! Békesség neked, légy erős és bizony erős! És mikor szóla velem, megerősödém, és mondék: Szóljon az én Uram, mert megerősítél engemet! |
| 20. | És monda: Tudod-e, miért jöttem hozzád? És most visszatérek, hogy küzdjek a perzsa fejedelem ellen, és ha én kimegyek, íme Görögország fejedelme jő elő. |
| 21. | De megjelentem neked, ami fel van jegyezve az igazság írásában, és senki sincsen, aki énvelem tartana ezek ellenében, hanem csak Mihály, a ti fejedelmetek. |
| 1. | Én is a méd Dárius első esztendejében mellette állék, hogy őt támogassam és segítségére legyek. |
| 2. | És most igazságot jelentek neked: Íme, még három király támad Perzsiában, és a negyedik meggazdagul nagy gazdagsággal mindenki felett, és mikor hatalomhoz jut az ő gazdagsága által, mindent megmozdít Görögország ellen. |
| 3. | És támad egy erős király, és uralkodik nagy hatalommal, és tetszése szerint cselekszik. |
| 4. | De alighogy támadt, megrontatik az ő országa, és elosztatik az égnek négy tája szerint, de nem [száll] az ő maradékaira, és nem az ő hatalma szerint, amellyel ő uralkodott, mert szétszaggattatik az ő birodalma, és másoknak [adatik] ezeken kívül. |
| 5. | És elhatalmasodik a déli király, de az ő vezérei közül is [egyik,] és [ez] hatalmat vesz rajta és uralkodik, nagy uralkodás lesz az ő uralkodása. |
| 6. | És esztendők múlva szövetkeznek, és a déli király leánya az északi királyhoz megy, hogy békéltessen, de a kar erejét meg nem tarthatja, és ő sem áll meg, sem az ő karja, hanem kiszolgáltatják őt és az ő kísérőit és az ő nemzőjét és azt, aki őt egy ideig gyámolította. |
| 7. | De támad helyébe az ő gyökerének csemetéje közül, aki a had ellen jön majd, és tör az északi király erősségeire, és azokat megszállja és beveszi. |
| 8. | És azoknak isteneit is bálványaikkal és drága arany- és ezüstedényeikkel együtt fogságba viszi Egyiptomba, és néhány esztendeig erősebb lesz, mint az északi király. |
| 9. | Ez ugyan bemegy a déli király országába, de visszatér az ő földjére. |
| 10. | De az ő fiai fegyverkeznek és sok nagy sereget gyűjtenek, és hirtelen jön és beözönlik, és átmegy és visszatér, és hadakoznak mind az ő erősségéig. |
| 11. | És felháborodik a déli király, és kimegy és megütközik vele, az északi királlyal, és az nagy sokaságot állít fel, de ez a sokaság annak a kezébe adatik. |
| 12. | És amint a sokaság elfogatott, felfuvalkodik annak szíve, és sok ezret letipor, mégsem lesz hatalmas. |
| 13. | Mert az északi király visszatér, és az előbbinél nagyobb sokaságot állít; néhány esztendő múlva nagy sereggel és nagy készlettel jő bizony. |
| 14. | És azokban az időkben sokan támadnak a déli király ellen, a te néped erőszakos fiai is felkelnek, hogy beteljesítsék a látomást, de elhullanak. |
| 15. | Mert eljő észak királya, és töltést emel és beveszi az erősített várost, és délnek seregei meg nem állnak, sem az ő válogatott népe, és semmi erő nem bír ellene állni. |
| 16. | És az, aki reátört, a maga tetszése szerint cselekszik, és senki sem lesz, aki ellene álljon, és megállapodik a dicső földön, és megsemmisül az az ő kezétől. |
| 17. | Azután maga elé tűzi, hogy bemegy az ő egész országának erejével, és békés szándékot mutat, és leányasszonyt ad neki [feleségül], hogy megrontsa, de az nem áll meg, és nem tart vele. |
| 18. | És fordítja orcáját a szigetekre, és sokat elfoglal; de az ő gyalázatosságának véget vet egy vezér, amellett, hogy megfizet neki az ő gyalázatosságáért. |
| 19. | És fordítja orcáját a maga országának erősségeire, és meghanyatlik, elesik, és nem találtatik meg. |
| 20. | Ennek helyébe jön az, aki adószedőt jártat végig az ország dicső [földjén], de rövid időn megrontatik, noha nem haraggal, sem viadalban. |
| 21. | És ennek helyébe egy utálatos áll, akire nem teszik az ország ékességét, hanem alattomban jő, és hízelkedéssel jut az országhoz. |
| 22. | És a beözönlő seregek elárasztatnak az ő orcája előtt és megtöretnek, még egy szövetséges fejedelem is. |
| 23. | Mert a vele való megbarátkozás óta csalárdul cselekszik [ellene], és reátör és győzedelmet vesz rajta kevés néppel. |
| 24. | Alattomban még az ország gazdag részeibe is behatol, és azt cselekszi, amit nem cselekedtek sem az ő atyái, sem az ő atyáinak atyái: zsákmányt, prédát és gazdagságot tékozol előlük, és az erősségek ellen is cselt kohol, de csak egy ideig. |
| 25. | És felindítja az ő erejét és szívét a déli király ellen nagy sereggel, és a déli király is hadra készül nagy sereggel, és igen erőssel, de meg nem állhat, mert cselt koholtak ellene. |
| 26. | És akik az ő ételét eszik, megrontják őt, és az ő serege elszéled, és sokan elhullanak seb miatt. |
| 27. | De ennek a két királynak szíve is gonoszt forral, és egy asztalnál hazugságot szólnak [egymásnak], de siker nélkül, mert a vég még bizonyos időre [elmarad]. |
| 28. | Azért visszatér az ő földjére nagy gazdagsággal; de az ő szíve a szent szövetség ellen van, és [ellene] tesz, és újra visszatér az ő földjére. |
| 29. | Bizonyos időben megjő, és délre megy: de nem lesz utolszor úgy, mint először volt. |
| 30. | Mert kitteus hajók jőnek ellene és megijed, és visszatér és dühöng a szent szövetség ellen, és cselekszik [ellene]; visszatér és ügyel azokra, akik elhagyják a szent szövetséget. |
| 31. | És seregek állnak fel az ő részéről, és megfertőztetik a szenthelyet, az erősséget, és megszüntetik a mindennapi áldozatot, és felteszik a pusztító utálatosságot. |
| 32. | És akik gonoszul cselekesznek a szövetség ellen, azokat hitszegésre csábítja hízelkedésekkel; ellenben az Istenét ismerő nép felbátorodik és cselekszik. |
| 33. | És a nép értelmesei sokakat oktatnak, de hullanak fegyver és tűz miatt, fogság és rablás miatt napokig. |
| 34. | És miközben elhullanak, megsegíttetnek kicsiny segítséggel, és sokan csatlakoznak hozzájuk képmutató beszédekkel. |
| 35. | És elhullanak az értelmesek közül is, hogy megpróbáltassanak, megtisztíttassanak és megfehéríttessenek a vég idejéig, mert a rendelt idő még [hátra]van. |
| 36. | És a király a maga tetszése szerint cselekszik, és felfuvalkodik és felmagasztalja magát minden isten felett, és az istenek Istene ellen is vakmerőn szól, és szerencsés lesz, mígnem betelik a harag, mert ami elhatároztatott, az végre [is] hajtatik. |
| 37. | Nem gondol atyáinak isteneivel, nem gondol az asszonyok kedvencével, és egy istennel sem, hanem mindennek fölébe magasztalja magát. |
| 38. | De ahelyett tiszteli az erődök istenét annak helyén, és azt az istent, akit nem ismertek az ő atyái, tiszteli arannyal, ezüsttel, drágakövekkel és becses [ajándékok]kal. |
| 39. | És az erődített városokban így tesz az idegen istenek nevében: aki hódol, annak dicsőségét megsokasítja, és sokak felett ad nekik hatalmat; a földet elosztja jutalom gyanánt. |
| 40. | De a vég idején összetűz vele a déli király, és mint a forgószél, úgy megy reá az északi király szekerekkel, lovasokkal és sok hajóval, és betör az országokba, elözönli és végigjárja [azokat]. |
| 41. | És bemegy a dicső földre, és sokan elesnek, de ezek megszabadulnak az ő kezéből: Edom, Moáb és az Ammon fiainak színe-java. |
| 42. | És kezeit az országokra veti, és Egyiptom földje meg nem menekedhetik. |
| 43. | És ura lesz Egyiptom arany- és ezüst-kincseinek és minden drágalátos javainak; líbiabeliek és szerecsenek is lesznek az ő kíséretében. |
| 44. | De megriasztják őt napkeletről és északról való hírek, és kivonul nagy haraggal, hogy elveszessen és megöljön sokakat. |
| 45. | És felvonja az ő sátorpalotáját a tengerek és a dicső szent hegy között; és végére jut, és senki sem segít rajta. |
| 1. | És abban az időben felkél Mihály, a nagy fejedelem, aki a te néped fiaiért áll, mert nyomorúságos idő lesz, amilyen nem volt attól fogva, hogy nép kezdett lenni, mindezideig. És abban az időben megszabadul a te néped, aki csak beírva találtatik a könyvben. |
| 2. | És sokan azok közül, akik alusznak a föld porában, felserkennek, némelyek örök életre, némelyek pedig gyalázatra és örökkévaló utálatosságra. |
| 3. | Az értelmesek pedig fénylenek, mint az égnek fényessége, és akik sokakat az igazságra visznek, miként a csillagok örökkön-örökké. |
| 4. | Te pedig, Dániel, zárd be e beszédeket, és pecsételd be a könyvet a végső időig: tudakozzák majd sokan, és nagyobbá lesz a tudás. |
| 5. | És széttekinték én, Dániel, és íme másik kettő álla [ott], egyik a folyóvíz partján innét, a másik túl a folyóvíz partján. |
| 6. | És mondá [egyik] a gyolcsba öltözött férfiúnak, aki a folyóvíz felett vala: Mikor lesz végük e csodadolgoknak? |
| 7. | És hallám a gyolcsba öltözött férfiút, aki a folyóvíz felett vala, hogy felemelé az ő jobb kezét és bal kezét az ég felé, és megesküvék az örökké élőre, hogy ideig, időkig és fél időig, és mikor elvégzik a szent nép erejének rontását, mindezek elvégeztetnek. |
| 8. | Én pedig hallám [ezt], de nem értém, és mondám: Uram, mi lesz ezeknek vége? |
| 9. | És monda: Menj el, Dániel, mert be vannak zárva és pecsételve e beszédek a vég idejéig. |
| 10. | Megtisztulnak, megfehérednek és megpróbáltatnak sokan, az istentelenek pedig istentelenül cselekesznek, és az istentelenek közül senki sem érti, de az értelmesek értik, |
| 11. | És az időtől fogva, hogy elvétetik a mindennapi áldozat, és feltétetik a pusztító utálatosság, ezerkétszáz és kilencven nap lesz. |
| 12. | Boldog, aki várja és megéri az ezerháromszáz és harmincöt napot. |
| 13. | Te pedig menj el a vég felé; és majd nyugszol, és felkelsz a te sorsodra a napoknak végén. |