| 1. | Az Úr igéjének terhe a Kadrák földje ellen; Damaszkusz lesz pedig annak nyugvóhelye (mert az Úr szemmel tartja az embereket és Izraelnek minden törzsét); |
| 2. | És Hámát is, amely szomszédos vele, Tírusz és Szidon, noha igen okosak! |
| 3. | Várat épített magának Tírusz, és annyi az ezüstje rakáson, mint a por, és az aranya, mint az utcák sara. |
| 4. | Íme, szegénnyé teszi őt az Úr, és megrontja hatalmát a tengeren, magát pedig tűz emészti meg. |
| 5. | Meglátja [ezt] Askalon, és megretten; Gáza, is és igen bánkódik; Ekron is, mert megszégyenült reménységében. Mert kivész a király Gázából, és Askalon lakatlan marad. |
| 6. | Asdódban pedig idegenek laknak, és a filiszteusok kevélységét megtöröm. |
| 7. | Kivonszom a vért szájukból és utálatosságaikat fogaik közül, és ő is a mi Istenünké marad, és olyan lesz, mint egy fejedelem Júdában, Ekron pedig, mint a jebuzeus. |
| 8. | És tábort járok házam körül, [mint] a sereg ellen, az ide-oda kóborlók ellen, és nem megy át többé rajtuk a sarcoló, mert most szemmel tartom őt. |
| 9. | Örülj nagyon, Sionnak leánya, örvendezz, Jeruzsálem leánya! Íme, jön neked a te királyod; igaz és szabadító ő; szegény és szamárháton ülő, azaz nőstény szamárnak vemhén. |
| 10. | És kivesztem a szekeret Efraimból és a lovat Jeruzsálemből, kivesztem a harci kézívet is, és békességet hirdet a pogányoknak, és uralkodik tengertől tengerig, és a folyamtól a föld határáig. |
| 11. | Sőt, a veled való szövetségnek véréért a te foglyaidat is kibocsátom a kútból, amelyben nincs víz. |
| 12. | Térjetek vissza az erősséghez, reménységnek foglyai! Ma is azt hirdetem [nektek]: kétszeresen megfizetek neked! |
| 13. | Mert kifeszítem Júdát magamnak [mintegy] kézívet, [és] megtöltöm Efraimot, és felindítom fiaidat, oh Sion, a te fiaid ellen, oh Jáván, és olyanná teszlek, mint a hős fegyvere. |
| 14. | És megjelen felettük az Úr, és nyila repül, mint a villámlás; az Úr Isten kürtöt fuvall, és déli szelekben nyomul elő. |
| 15. | A Seregeknek Ura megoltalmazza őket; megemésztik és letapossák a parittya-köveket, és isznak [és] zajongnak, mint a bortól, és megtelnek, mint a csészék, [és] mint az oltár szegletei. |
| 16. | És megsegíti őket az Úr, az ő Istenük ama napon, mint az ő népének nyáját, és mint koronakövek ragyognak az ő földjén. |
| 17. | Oh, mily nagy az ő jósága és mily nagy az ő kedvessége! Ifjakat tesz virágzóvá a gabona, és leányokat a must. |
| 1. | Kérjetek esőt az Úrtól a késői eső idején! Az Úr villámlást szerez, és záporesőt ad nekik, [és] kinek-kinek füvet a mezőn. |
| 2. | Mert a bálványok hazugságot szólnak, a varázslók pedig hamisságot látnak, és üres álmokat beszélnek, hiábavalósággal vigasztalnak; azért elszélednek, mint a juhnyáj, amely sanyarog, mert nincs pásztora. |
| 3. | Haragra gerjedtem a pásztorok ellen, és megfenyítem a bakokat. Bizony, megfenyíti a Seregeknek Ura az ő nyáját, a Júda házát, és olyanokká teszi őket, amilyen a harcra felékesített ló. |
| 4. | Közülük támad a szegletkő, közülük a szeg, közülük a harci ív, közülük egyszersmind minden sarcoló. |
| 5. | És olyanok lesznek, mint a hősök, akik az utcák sarát tapodják a harcban, és harcolnak, mert velük van az Úr, és megszégyenítik a lovon ülőket. |
| 6. | És megerősítem a Júda házát, és a József házát megsegítem, és visszahozom őket, mert szánom őket, és olyanokká lesznek, mintha el sem vetettem volna őket; mert én vagyok az Úr, az ő Istenük, és meghallgatom őket. |
| 7. | Efraim is olyan lesz, mint egy hős, és örvendeznek majd mintegy bortól [ittasodva], és látják fiaik és örvendeznek, örvend az ő szívük az Úrban. |
| 8. | Süvöltök nekik, és egybegyűjtöm őket, mert megszabadítom őket, és megsokasulnak, amint megsokasultak vala. |
| 9. | És széthintem őket a népek között, hogy a messze földeken [is] emlegessenek engem, és fiakat neveljenek és visszatérjenek. |
| 10. | Mert visszatérítem őket Egyiptom földjéről, Asszíriából is összegyűjtöm őket, és behozom őket Gileád és Libanon földjére, és elég sem lesz nekik. |
| 11. | És átvonulnak a nyomor tengerén, és megveri a tenger hullámait, és kiszáradnak a folyam örvényei, letöretik Asszíriának kevélysége, és Egyiptom királyi pálcája elvész. |
| 12. | És megerősítem őket az Úrban, és az ő nevében járnak, így szól az Úr. |
| 1. | Nyisd meg kapuidat, oh Libanon, hogy tűz emésszen cédrusaid közt! |
| 2. | Jajgass, te ciprus, mert esik a cédrus, leomlott, ami legjava! Jajgassatok, ti Básán tölgyei, mert pusztul a rengeteg erdő! |
| 3. | Hangzik a pásztorok jaja, mert elpusztult az ő büszkeségük! Hangzik az oroszlán ordítása, mert elpusztult a Jordán kevélysége! |
| 4. | Ezt mondja az Úr, az én Istenem: Legeltesd a leölésre szánt juhokat, |
| 5. | Amelyeket leölnek az ő tulajdonosaik anélkül, hogy bűnnek tartanák, eladóik pedig ezt mondják: Áldott az Úr, mert meggazdagodtam! És pásztoraik sem kímélik őket. |
| 6. | Bizony, nem kímélem többé e föld lakosait, ezt mondja az Úr; sőt, íme odaadok minden embert a felebarátja kezébe és az ő királya kezébe, és megrontják e földet, és nem szabadítom ki kezükből! |
| 7. | Legeltetém hát a leölésre szánt juhokat, azaz a megnyomorgatott juhokat, és választék magamnak két pálcát: az egyiket nevezém szépségnek, a másikat nevezém egyességnek; így legeltetém a juhokat. |
| 8. | És három pásztort vertem el egy hónap alatt, mert elkeseredék a lelkem miattuk, és az ő lelkük is megutála engem. |
| 9. | És mondám: Nem őrizlek én titeket, haljon meg a halálra való, és vágattassék ki a kivágni való, a megmaradottak pedig egyék meg egymásnak húsát. |
| 10. | És vevém [egyik] pálcámat, a szépséget, és eltörém azt, hogy felbontsam az én szövetségemet, amelyet az összes népekkel kötöttem. |
| 11. | És felbomla [az] azon a napon, és így tudták meg az elsanyargatott juhok, akik ragaszkodnak vala hozzám, hogy az Úr dolga [ez]. |
| 12. | És mondám nekik: Ha jónak tetszik nektek, adjátok meg az én béremet; ha pedig nem, hagyjátok abba! És harminc ezüstpénzt fizettek béremül. |
| 13. | És monda az Úr nekem: Vesd a fazekas elé! Nagy jutalom, amelyre becsültek engem. Vevém azért a harminc ezüstpénzt, és vetém azt az Úrnak házába, a fazekas elé. |
| 14. | Majd eltörém a másik pálcámat [is], az egyességet, hogy felbontsam a testvérséget Júda között és Izrael között. |
| 15. | És mondá az Úr nekem: Most már szerezz magadnak bolond pásztornak való szerszámot. |
| 16. | Mert íme, én pásztort állítok e földre, aki az elveszetteket meg nem keresi, a gyöngével nem törődik, a megtépettet meg nem gyógyítja, a jó karban levőt nem táplálja, a kövérinek húsát megeszi, és körmeiket széttördeli. |
| 17. | Jaj a mihaszna pásztornak, aki elhagyja a juhokat! Fegyver a karjára és jobb szemére! Karja szárazra száradjon, és jobb szeme sötétre sötétedjék! |
| 1. | Az Úr igéjének terhe Izrael ellen. Így szól az Úr, aki az egeket kiterjesztette, a földet fundálta, és az ember keblébe lelket alkotott: |
| 2. | Íme, én részegítő pohárrá teszem Jeruzsálemet minden körülte való népnek; Júdának is az lesz, mikor ostromolják Jeruzsálemet. |
| 3. | És azon a napon lesz, hogy nyomtatókővé teszem Jeruzsálemet minden népnek; aki emelni akarja azt, mind szakadva szakad meg, noha összegyűl ellene a föld minden pogánya. |
| 4. | Azon a napon, így szól az Úr, megverek minden lovat rettegéssel, a lovagját pedig őrültséggel; de a Júda házát nyitott szemmel nézem, a népeknek pedig minden lovát vaksággal verem meg. |
| 5. | És azt mondják szívükben Júda fejedelmei: Az én erősségem Jeruzsálemnek lakói, az ő Istenükkel, a Seregek Urával. |
| 6. | Azon a napon olyanokká teszem Júda fejedelmeit, mint amilyen a tüzes serpenyő a fák között, és amilyen a tüzes fáklya a kévék között: megemésztenek jobb és bal felől minden körülvaló népet; de Jeruzsálem tovább is a helyén marad Jeruzsálemben! |
| 7. | És megoltalmazza az Úr Júdának sátrait, [mint] azelőtt, hogy ne legyen nagyobb Dávid házának dicsősége és Jeruzsálem lakosának dicsősége, mint a Júdáé. |
| 8. | Azon a napon oltalma lészen az Úr Jeruzsálem lakosának, és azon a napon olyan lesz köztük a legalábbvaló, mint Dávid, a Dávid háza pedig, mint az Isten, mint az Úrnak angyala őelőttük. |
| 9. | És azon a napon lesz, hogy kész leszek elveszteni minden pogányt, akik Jeruzsálemre támadnak. |
| 10. | A Dávid házára és Jeruzsálem lakosaira pedig kiöntöm a kegyelemnek és könyörületességnek lelkét, és reám tekintenek, akit átszegeztek, és siratják őt, amint siratják az egyetlen fiút, és keseregnek utána, amint keseregnek az elsőszülött után. |
| 11. | Azon a napon nagy siralom lesz Jeruzsálemben, amilyen volt a hadadrimmoni siralom a Megiddó völgyében. |
| 12. | És sír a föld: nemzetségek [és] nemzetségek külön, külön a Dávid házának nemzetsége, feleségeik is külön; külön a Nátán házának nemzetsége, és feleségeik is külön; |
| 13. | Külön a Lévi házának nemzetsége, és feleségeik is külön; külön a Sémei nemzetsége, feleségeik is külön. |
| 14. | A többi nemzetségek mind, nemzetségek [és] nemzetségek külön, feleségeik is külön. |
| 1. | Azon a napon kútfő fakad a Dávid házának és Jeruzsálem lakosainak a bűn és tisztátalanság ellen. |
| 2. | És lészen azon a napon, így szól a Seregeknek Ura: Kivesztem a bálványok neveit e földről, és emlegetni sem fogják többé; sőt, a prófétákat és a fertelmes lelket is kiszaggatom e földről. |
| 3. | És úgy lesz, ha prófétálni fog még valaki, azt mondják annak az ő apja és anyja, az ő szülői: Ne élj, mert hazugságot szóltál az Úr nevében! És általverik őt az ő apja és anyja, az ő szülői, az ő prófétálása közben. |
| 4. | És azon a napon megszégyenülnek a próféták, ki-ki az ő látása miatt az ő prófétálásaik közben, és nem öltözködnek szőrös ruhába, hogy hazudjanak. |
| 5. | Hanem ezt mondja [ki-ki]: Nem vagyok én próféta, szántóvető ember vagyok én, sőt, más szolgájává lettem én gyermekségem óta. |
| 6. | És ha mondja neki [valaki]: Micsoda ütések ezek a kezeiden? Azt mondja: Amiket az én barátaim házában ütöttek rajtam. |
| 7. | Fegyver, serkenj fel az én pásztorom ellen és a férfiú ellen, aki nekem társam, így szól a Seregeknek Ura. Verd meg a pásztort, és elszélednek a juhok, én pedig a kicsinyek ellen fordítom kezemet! |
| 8. | És lészen az egész földön, így szól az Úr: a két rész kivágattatik azon [és] meghal, de a harmadik megmarad rajta. |
| 9. | És beviszem a harmadrészt a tűzbe, és megtisztítom őket, amint tisztítják az ezüstöt, és megpróbálom őket, amint próbálják az aranyat; ő segítségül hívja az én nevemet, és én felelni fogok neki; ezt mondom: Népem ő! Ő pedig ezt mondja: Az Úr az én Istenem! |
| 1. | Íme, eljön az Úrnak napja, és a te prédádat felosztják benned. |
| 2. | Mert minden népet ütközetre gyűjtök Jeruzsálemhez, és megszállják a várost, és kirabolják a házakat, megszeplősítik az asszonyokat; és a város fele számkivetésbe megy, de a nép maradéka nem gyomláltatik ki a városból. |
| 3. | Mert eljön az Úr, és harcol azok ellen a népek ellen, amint harcolt vala ama napon, a harcnak napján. |
| 4. | És azon a napon az Olajfák hegyére veti lábait, amely szemben van Jeruzsálemmel napkelet felől, és az Olajfák hegye közepén kettéválik, kelet felé és nyugat felé, igen nagy völggyé, és a hegynek fele észak felé, fele pedig dél felé szakad. |
| 5. | És az én hegyem völgyébe futtok, mert a hegyközi völgy Azálig nyúlik, és úgy futtok, amint futottatok a földindulás elől Uzziásnak, Júda királyának napjaiban. Bizony eljő az Úr, az én Istenem, [és] minden szent vele. |
| 6. | És úgy lesz azon a napon: Nem lesz világosság, a ragyogó testek összezsugorodnak. |
| 7. | De lesz egy nap, amelyet az Úr tud, se nappal, se éjszaka, és világosság lesz az estének idején. |
| 8. | És e napon lesz, hogy élő vizek jőnek ki Jeruzsálemből, felerészük a napkeleti tenger felé, felerészük pedig a nyugati tenger felé, [és] nyárban és télben [is úgy] lesz. |
| 9. | És az Úr lesz az egész földnek királya, e napon egy Úr lészen, és a neve is egy. |
| 10. | Az egész föld síksággá változik Gebától kezdve Rimmonig, déli irányban Jeruzsálem felé, és felmagasztaltatik, és a maga helyén marad a Benjámin kapujától az első kapu helyéig, a szegletkapuig, és a Hananéel tornyától a király sajtójáig. |
| 11. | És lakni fognak benne, és nem éri többé pusztulás, és bátorságban lakoznak Jeruzsálemben. |
| 12. | És ez lesz a csapás, amellyel megcsapkod az Úr minden népet, amelyek Jeruzsálem ellen gyülekeznek: Megsenyved a húsuk, éspedig amíg lábaikon állnak, szemeik is megsenyvednek gödreikben, nyelvük is megsenyved szájukban. |
| 13. | És azon a napon lesz, hogy az Úr nagy háborúságot támaszt közöttük, úgyhogy ki-ki a maga társának kezét ragadja meg, és a maga társának keze ellen emeli fel kezét. |
| 14. | Sőt, még Júda is harcolni fog Jeruzsálem ellen, és összegyűjtetik a körös-körül lakó népek minden gazdagsága: arany, ezüst és igen sok ruha. |
| 15. | És éppen olyan csapás lesz a lovakon, öszvéreken, tevéken, szamarakon és mindenféle barmokon, amelyek e táborban lesznek, amilyen ez a csapás. |
| 16. | És lészen, hogy akik megmaradnak mindama népek közül, amelyek Jeruzsálem ellen jőnek, esztendőről esztendőre mind felmennek, hogy hódoljanak a királynak, a Seregek Urának, és megünnepeljék a sátorok ünnepét. |
| 17. | És lészen, hogy aki nem megy fel e föld nemzetségei közül Jeruzsálembe, hogy hódoljon a királynak, a Seregek Urának, nem lészen azokra eső. |
| 18. | És ha nem megy fel, vagy nem jön fel az egyiptomi nemzetség, őrájuk sem lészen; [de] lészen az a csapás, amellyel megcsapkodja az Úr a népeket, akik nem mennek fel a sátorok ünnepét megünnepelni. |
| 19. | Ez lészen Egyiptomnak büntetése, és mindama népek büntetése, akik nem mennek fel a sátorok ünnepét megünnepelni. |
| 20. | Azon a napon a lovak csengettyűin is ez lesz: Az Úrnak szenteltetett. És a fazekak az Úrnak házában olyanokká lesznek, mint az oltár előtt való medencék. |
| 21. | És Jeruzsálemben és Júdában minden fazék a Seregek Urának szenteltetik, és eljőnek mind, akik áldozni akarnak, és választanak közülük, és főznek azokban; és nem lészen többé kananeus a Seregek Urának házában e napon. |