| 1. | Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván: |
| 2. | Szólj az Izrael fiainak, mondván: Ha valaki tévedésből vétkezik az Úrnak valamely parancsolata ellen úgy, amint nem kellene cselekednie, és a [parancsolatok] közül valamelyiknek ellene cselekszik: |
| 3. | Ha a felkent pap vétkezik a népnek romlására, hozzon az ő bűnéért, amelyet elkövetett, egy tulkot, fiatal, ép marhát az Úrnak bűnáldozatul. |
| 4. | És vigye a tulkot a gyülekezet sátorának nyílásához az Úr elé, és tegye a kezét a tuloknak fejére, és a tulkot ölje meg az Úr előtt. |
| 5. | És vegyen a felkent pap a tuloknak véréből, és vigye be azt a gyülekezet sátorába, |
| 6. | És mártsa be a pap az ő ujját a vérbe, és hintsen a vérből hétszer az Úr előtt a szent hajléknak függönye felé. |
| 7. | És tegyen a pap a vérből az Úr előtt a fűszerekből való füstölőoltár szarvaira, amely ott van a gyülekezet sátorában; a tulok vérét pedig mind öntse az egészen égő áldozat oltárának aljára, amely a gyülekezet sátorának nyílásánál van. |
| 8. | Azután a tuloknak, amely bűnáldozatra való, minden kövérjét szedje ki belőle: azt a kövérjét, amely betakarja a belet, és mindazt a kövérjét, ami a belek között van, |
| 9. | A két vesét is, és a rajtuk lévő kövérséget, amely a véknyaknál van, és a májon lévő hártyát a vesékkel együtt vegye el, |
| 10. | Amiképpen kiszedik a hálaáldozatra való tulokból; és füstölögtesse el azokat a pap az égő áldozatnak oltárán. |
| 11. | A tuloknak pedig bőrét és minden húsát, fejével és lábszáraival együtt, bélit és ganéját, |
| 12. | És mind az egész tulkot vigye ki a táboron kívül tiszta helyre, ahová a hamut öntik, és égesse el azt a fán, tűzben; ott égessék meg, ahová a hamut öntik. |
| 13. | Hogyha pedig az Izrael fiainak egész közönsége megtéved, és a gyülekezet előtt rejtve marad e dolog; és valami olyat cselekesznek az Úrnak valamelyik parancsolata ellen, amit nem kellett volna cselekedni, és bűnösökké lesznek: |
| 14. | Mikor kitudódik a bűn, amelyet elkövettek, akkor áldozzék a gyülekezet egy tulkot, fiatal marhát a bűnért, és vigye azt a gyülekezetnek sátora elé, |
| 15. | És a gyülekezet vénei tegyék kezeiket a tuloknak fejére az Úr előtt, és ölje meg a tulkot [a pap] az Úr előtt. |
| 16. | Azután vigyen be a felkent pap a tulok véréből a gyülekezet sátorába, |
| 17. | És mártsa be a pap az ő ujját a vérbe, és hintsen abból hétszer az Úr előtt a függöny felé. |
| 18. | És tegyen a vérből az oltár szarvaira is, amely az Úr előtt, a gyülekezet sátorában van; a vért pedig mind öntse az egészen égő áldozat oltárának aljára, amely a gyülekezet sátorának nyílása előtt van. |
| 19. | Minden kövérjét pedig szedje ki belőle, és füstölögtesse el az oltáron. |
| 20. | És úgy cselekedjék azzal a tulokkal, mint a bűnért való tulokkal cselekvék, úgy cselekedjék vele, és engesztelést szerez számukra a pap, és megbocsáttatik nekik. |
| 21. | És vigye ki a tulkot a táboron kívül, és égesse el azt, miképpen elégette az első tulkot. A gyülekezet bűnéért való áldozat ez. |
| 22. | Ha fejedelem vétkezik, és cselekeszik valamit az Úrnak, az ő Istenének parancsolata ellen, amit nem kellett volna cselekedni, és bűnössé lesz tévedésből: |
| 23. | Ha tudtára esik neki a bűne, amelyet elkövetett, akkor vigyen áldozatul egy ép kecskebakot, |
| 24. | És tegye kezét a baknak fejére, és ölje meg azt azon a helyen, ahol megölik az egészen égő áldozatot az Úr előtt; bűnért való áldozat ez. |
| 25. | És vegyen a pap a bűnért való áldozatnak véréből az ő ujjával, és tegyen az égő áldozat oltárának szarvaira, a vérét pedig öntse az égő áldozatok oltárának aljára, |
| 26. | A kövérjét pedig mind füstölögtesse el az oltáron, mint a hálaáldozatnak kövérjét. Így szerezzen neki a pap engesztelést az ő bűnéért, és megbocsáttatik neki. |
| 27. | Ha pedig a föld népe közül vétkezik valaki tévedésből, mivelhogy az Úrnak valamelyik parancsolata ellen olyat cselekszik, amit nem kellett volna cselekedni, és bűnössé lesz; |
| 28. | Ha tudtára esik neki az ő bűne, amelyet elkövetett, vigyen áldozatul az ő bűnéért, amelyet elkövetett, egy ép nőstény kecskét, |
| 29. | És tegye a kezét a bűnért való áldozat fejére, és ölje meg a bűnért való áldozatot az egészen égő áldozat helyén. |
| 30. | És vegyen a pap annak véréből az ujjával, és tegyen az égő áldozat oltárának szarvaira, a vérét pedig mind öntse az oltárnak aljára. |
| 31. | Azután vegye el minden kövérjét, amint elveszik a hálaáldozatnak kövérjét, és füstölögtesse el a pap az oltáron kedves illatul az Úrnak. Ekképpen szerezzen neki engesztelést a pap, és megbocsáttatik annak. |
| 32. | Ha pedig bárányt visz az ő bűnért való áldozatául, nőstényt és épet vigyen. |
| 33. | És tegye a kezét annak a bűnért való áldozatnak fejére, és ölje meg azt bűnért való áldozatul azon a helyen, ahol megölik az egészen égő áldozatot. |
| 34. | És vegyen a pap a bűnért való áldozat véréből az ujjával, és tegyen az égő áldozat oltárának szarvaira; a vért pedig mind öntse az oltárnak aljára. |
| 35. | Azután vegye el minden kövérjét, amint elveszik a hálaáldozatra való báránynak kövérjét, és füstölögtesse el azokat a pap az oltáron az Úrnak tűzáldozataival. Ekképpen szerezzen neki engesztelést a pap az ő bűnéért, amelyet elkövetett, és megbocsáttatik neki. |
| 1. | Ha azzal vétkezik valaki, hogy hallotta a káromló beszédet, és bizonyság lehetne, hogy látta, vagy tudja: ha meg nem jelenti azt, de hordozza az ő vétségének terhét; |
| 2. | Vagy ha valaki illet akármely tisztátalan dolgot, akár tisztátalan vadnak, akár tisztátalan baromnak, akár tisztátalan féregnek holttestét, és nem tud arról, hogy tisztátalanná lesz és vétkezik; |
| 3. | Vagy ha illeti az ember tisztátalanságát, akármi tisztátalanságát, amely tisztátalanná tesz, és nem tudta azt, hanem azután értette meg, hogy vétkezett; |
| 4. | Vagy ha valaki hirtelenkedve tesz esküt az ő ajkaival rosszra vagy jóra, vagy akármi az, amire hirtelenkedve esküszik az ember, ha nem tudott arról, de azután megértette, hogy azok közül valamelyikben vétkezett: |
| 5. | Akkor, mivelhogy vétkezett ezek közül valamelyikben, vallja meg, hogy mi az, amiben bűnössé lett, |
| 6. | És vigyen az ő vétkéért az Úrnak, az ő bűnéért, amelyet elkövetett, egy nőstény bárányt vagy kecskét a nyájból bűnért való áldozatul. Ekképpen szerezzen neki engesztelést a pap az ő bűnéért. |
| 7. | Ha pedig nincsen egy bárányhoz való módja, vigyen az ő vétkéért való áldozatra két gerlicét vagy két galambfiat az Úrnak, az egyiket bűnért való áldozatul, a másikat egészen égő áldozatul, |
| 8. | És vigye azokat a paphoz; az pedig áldozza meg először azt, amely bűnért való áldozat, és tekerje ki annak fejét nyakcsigolyájánál úgy, hogy el ne szakassza, |
| 9. | És hintsen a bűnért való áldozat véréből az oltár oldalára, a többi vért pedig nyomják ki az oltár aljára; bűnért való áldozat ez. |
| 10. | A másikat készítse el egészen égő áldozatul úgy, amint szokás; ekképpen szerez neki engesztelést a pap az ő bűnéért, amelyet elkövetett, és megbocsáttatik neki. |
| 11. | Ha pedig nincs módja két gerlicéhez vagy két galambfihoz sem, vigyen áldozatul az, aki vétkezett, egy efa lánglisztnek tizedrészét bűnért való áldozatul; ne tegyen ahhoz olajat és ne adjon ahhoz tömjént, mert bűnért való áldozat ez. |
| 12. | És vigye azt a paphoz, és markolja ki abból a pap teli marokkal az emlékeztető részét, és füstölögtesse el az oltáron az Úrnak tűzáldozataival. Bűnért való áldozat az. |
| 13. | Így szerezzen neki engesztelést a pap az ő bűnéért, amelyet elkövetett valamivel ama [bűnök] közül, és megbocsáttatik neki. És legyen a papé, mint az ételáldozat. |
| 14. | Azután szóla az Úr Mózesnek, mondván: |
| 15. | Ha valaki hűtlenséget követ el, és tévedésből vétkesen elvesz az Úrnak szentelt dolgokból, vigyen az ő vétkéért való áldozatot az Úrnak, egy ép kost a nyájból, amint te becsülöd ezüstsiklusokban, a szent siklus szerint, vétekért való áldozatul. |
| 16. | És amit vétkesen elvett a szent dologból, azt fizesse meg, és tegye hozzá az ötödrészét, és adja azt a papnak. Így szerez neki engesztelést a pap a vétekért való áldozat kosával, és megbocsáttatik neki. |
| 17. | Hogyha vétkezik valaki, és cselekszik valamit az Úrnak valamely parancsolata ellen, amit nem kell cselekedni, ha nem tudta is: vétkessé lesz, és hordozza az ő vétségének terhét. |
| 18. | Vigyen azért a nyájból egy ép kost a paphoz, a te becslésed szerint, bűnért való áldozatul, és szerezzen neki engesztelést a pap az ő tévedéséért, amellyel tudatlanságból tévedett, és megbocsáttatik neki. |
| 19. | Bűnért való áldozat ez, mivelhogy bűnt követett el az Úr ellen. |
| 1. | Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván: |
| 2. | Mikor vétkezik valaki, és hűtlenséget követ el az Úr ellen, [tudniillik] eltagadja felebarátjának reá bízott vagy kezébe adott holmiját, vagy megrabolja, vagy zsarolja felebarátját; |
| 3. | Vagy ha elveszett holmit talált, és eltagadja, vagy valami miatt hamisan esküszik, akármi is az, amit az ember úgy cselekszik, hogy vétkezik vele: |
| 4. | Mivelhogy azért bűnössé lett és vétkezett, térítse vissza az elrablottat, amit rabolt, vagy a zsaroltat, amit zsarolt, vagy a reá bízottat, ami reá bízatott, vagy az elveszettet, amit megtalált. |
| 5. | Vagy akármi legyen, amire hamisan esküdött, fizesse meg azt teljes értéke szerint, és hozzátoldva az ötödrészét, adja azt annak, akié volt, bűnbevallásának napján. |
| 6. | Az ő bűnéért pedig vigyen az Úrnak a nyájból egy ép kost a paphoz, a te becslésed szerint, bűnért való áldozatul. |
| 7. | Így szerezzen neki engesztelést a pap az Úr előtt, és megbocsáttatik neki mindaz, amit cselekedett és amiben vétkezett. |
| 8. | Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván: |
| 9. | Parancsolj Áronnak és az ő fiainak, mondván: Ez az egészen égő áldozat törvénye: Legyen az egészen égő áldozat az oltáron levő tüzelőhelyen egész éjszaka mind reggelig, és az oltárnak tüze égve maradjon azon. |
| 10. | A pap öltse fel az ő gyolcsruháját, és a gyolcs lábravalót is öltse fel az ő testére, és szedje el a hamut, amivé égette a tűz az égő áldozatot az oltáron, és töltse azt az oltár mellé. |
| 11. | Azután vesse le azt a ruháját, és öltözzék más ruhába, és vigye ki a hamut a táboron kívül tiszta helyre. |
| 12. | Az oltáron lévő tűz pedig égve maradjon azon, el ne aludjék, hanem égessen fát rajta a pap minden reggel, és rakja reá az egészen égő áldozatot, és azon füstölögtesse el a hálaáldozat kövérjét [is]. |
| 13. | A tűz szüntelen égve maradjon az oltáron, és el ne aludjék. |
| 14. | Ez pedig az ételáldozatnak törvénye: Az Áron fiai áldozzák azt az Úr előtt az oltáron. |
| 15. | És vegyen valaki közülük az ételáldozat lisztlángjából egy marokkal, és annak olajából is, a tömjént pedig, amely az ételáldozathoz való, mind; és égesse el az oltáron. Annak emlékeztető része kedves illat az Úr előtt. |
| 16. | Ami pedig megmarad belőle, egyék meg Áron és az ő fiai, kovásztalanul egyék meg, szent helyen, a gyülekezet sátorának pitvarában egyék meg azt. |
| 17. | Ne süssék [azt] kovásszal, [mert] nekik adtam azt, részükül az én tűzáldozataimból; igen szentséges az, mint a bűnért és vétekért való áldozat. |
| 18. | Az Áron fiai közül minden férfiú egye azt. Örökkévaló rendtartás legyen ez a ti nemzetségeiteknél az Úrnak tűzáldozatai felől. Valaki illeti azokat, szent legyen. |
| 19. | Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván: |
| 20. | Ez Áronnak és az ő fiainak áldozatuk, amelyet az Úrnak áldozzanak, mikor felkenik őket: Egy efa lisztlángnak tizedrésze mindenkor ételáldozatul, fele reggel, fele pedig estve. |
| 21. | Serpenyőben készíttessék, olajjal összegyúrva vidd el azt, az ételáldozati süteményeket darabokban áldozd az Úrnak kedves illatul. |
| 22. | Amely pap az ő helyébe kenetik fel az ő fiai közül, az mívelje ezt. Örökkévaló rendtartás ez, az Úrnak mindenestől füstölögtessék el. |
| 23. | Mert a pap minden ételáldozatának mindenestől meg kell égettetni, nem kell [abból semmit] megenni. |
| 24. | Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván: |
| 25. | Szólj Áronnak és az ő fiainak, mondván: Ez a bűnért való áldozat törvénye: amely helyen meg szokták ölni az egészen égő áldozatot, azon a helyen öljék meg a bűnért való áldozatot az Úr előtt; igen szentséges az. |
| 26. | Amely pap megáldozza azt a bűnért, az egye meg azt, szent helyen egye meg, a gyülekezet sátorának pitvarában. |
| 27. | Valami annak a húsát érinti, szent legyen, és ha annak véréből valami a ruhájára esik [valakinek], azt, amire a vér esett, mosd meg szent helyen. |
| 28. | És a cserépedényt, amelyben azt főzték, törjék el; hogyha pedig ércfazékban főzték, súrolják meg, és mossák meg vízzel. |
| 29. | A papok között minden férfiú eheti azt; igen szentséges az. |
| 30. | Valamely bűnért való áldozat véréből bevisznek a gyülekezet sátorába a szenthelyen való engesztelés végett, az meg nem ehető: tűzzel égettessék meg. |
| 1. | Ez pedig a vétekért való áldozatnak törvénye; igen szentséges az. |
| 2. | Amely helyen megölik az egészen égő áldozatot, ott öljék meg a vétekért való áldozatot [is], és a vérét hintsék az oltárra körös-körül. |
| 3. | A kövérjét pedig áldozzák meg mind, a farkát is, és amely kövér a belet takarja. |
| 4. | A két veséjét és a rajtuk lévő kövérséget, amely a véknyaknál van, úgyszintén a májon lévő hártyát a vesékkel együtt szedje ki, |
| 5. | És füstölögtesse el azokat a pap az oltáron tűzáldozatul az Úrnak. Vétekért való áldozat ez. |
| 6. | A papok között minden férfiú eheti azt, szent helyen egyék meg; igen szentséges az. |
| 7. | Amilyen a bűnért való áldozat, olyan a vétekért való áldozat is, egy törvényük van nekik. Azé a papé az, aki engesztelést szerez vele. |
| 8. | Ha a pap egészen égő áldozatot áldoz valakiért, az égő áldozat bőre, amelyet megáldoz, azé a papé legyen. |
| 9. | Minden ételáldozat is, amelyet kemencében sütnek, és minden, amit rostélyon vagy serpenyőben készítenek, a papé legyen, aki azt áldozta. |
| 10. | Az olajjal elegyített és száraz ételáldozat is mind az Áron fiaié legyen közösen, egyiké úgy, mint a másiké. |
| 11. | Ez pedig a hálaáldozat törvénye, amelyet áldoznak az Úrnak: |
| 12. | Ha dicsőítésül áldozza azt valaki, a dicsőítés áldozatával együtt áldozzék olajjal elegyített kovásztalan lepényeket, és olajjal megkent kovásztalan pogácsákat, és lisztlángból gyúrt, olajjal elegyített lepényeket. |
| 13. | A lepényeken kívül kovászos kenyeret is vigyen áldozatául, dicsőítő hálaáldozatával együtt. |
| 14. | És mindezekből az áldozatokból áldozzék egyet-egyet az Úrnak felmutatott áldozatul; és legyen azé a papé, aki a hálaáldozatnak vérét elhinti. |
| 15. | És az ő dicsőítő hálaáldozatának húsát az ő áldozásának napján egyék meg, ne hagyjon abból reggelig. |
| 16. | Hogyha fogadásból vagy szabad akaratból áldozza valaki az ő áldozatát, amely napon áldozza azt, azon a napon egyék meg az ő áldozatát; ami pedig megmarad abból, másnap egyék meg. |
| 17. | Ami pedig annak az áldozatnak húsából [tovább is] megmarad, harmadnapon tűzzel égettessék meg. |
| 18. | Mert ha az ő hálaadó áldozatának húsából harmadnapon eszik valaki, nem lesz az kedves; aki áldozta azt, annak nem számíttatik az az ő javára, sőt, utálatos lesz; és valaki eszik abból, hordozza az ő vétségének terhét. |
| 19. | Azt a húst pedig, amely valami tisztátalanhoz ér, meg ne egyék, [hanem] tűzzel égessék meg. Ami különben a húst illeti, mindenki ehet húst, aki tiszta; |
| 20. | De az, aki eszik a békeáldozatnak húsából, amely az Úré, noha az ő tisztátalansága rajta van, az ilyen ember gyomláltassék ki az ő népe közül. |
| 21. | Ha valaki akármi tisztátalanhoz ér, tisztátalan emberhez, vagy tisztátalan baromhoz, vagy akármihez, ami tisztátalan utálatosság, és eszik a hálaadó áldozatnak húsából, amely az Úré, gyomláltassék ki az az ember az ő népe közül. |
| 22. | Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván: |
| 23. | Szólj az Izrael fiainak, mondván: Az ökörnek, a báránynak és a kecskének semmi kövérjét meg ne egyétek. |
| 24. | A hullott állatnak kövérje és a [vadtól] megszaggatottnak kövérje akármi munkához felhasználható, de enni meg ne egyétek! |
| 25. | Mert akárki egyék is az afféle állatoknak kövérjéből, amelyekből tűzáldozatot visznek az Úrnak, az az ember, aki [ilyet] eszik, gyomláltassék ki az ő népe közül. |
| 26. | És semmi vért se egyetek meg bármely lakhelyeteken: se madárnak, se baromnak vérét. |
| 27. | Valaki megeszik valamiféle vért, az az ember gyomláltassék ki az ő népe közül. |
| 28. | Szóla ismét az Úr Mózesnek, és monda: |
| 29. | Szólj az Izrael fiainak, mondván: Aki hálaáldozattal áldozik az Úrnak, maga vigye az Úrnak az ő áldozatát az ő hálaáldozatából. |
| 30. | A maga keze vigye az Úrnak tűzáldozatát: a kövérjét a szegyével együtt vigye el, a szegyét [azért], hogy meglóbálják azt az Úr előtt. |
| 31. | A pap pedig füstölögtesse el azt a kövért az oltáron, a szegye pedig legyen Ároné és az ő fiaié. |
| 32. | A jobb lapockát is a papnak adjátok a hálaadó áldozatból, hogy azt felmutassa. |
| 33. | Aki Áron fiai közül a hálaáldozat vérét és kövérjét megáldozza, a jobb lapocka annak a része legyen. |
| 34. | Mert a meglóbált szegyet és a felmutatott lapockát elveszem Izrael fiaitól az ő hálaadó áldozataikból, és adom azokat Áron papnak és az ő fiainak, örökre kiszabott részül, az Izrael fiaitól. |
| 35. | Ez az Áron felkenetési része és az ő fiainak felkenetési része az Úrnak tűzáldozataiból a naptól fogva, amelyen előállítá őket, hogy papi szolgálatot tegyenek az Úrnak; |
| 36. | Amelyet parancsolt az Úr, hogy adják nekik az Izrael fiai, amely napon felkente őket, örökre kiszabott részül az ő nemzetségükben. |
| 37. | Ez az egészen égő áldozatnak, az ételáldozatnak, a bűnért és a vétekért való áldozatnak, a felavatási áldozatnak és a hálaáldozatnak törvénye, |
| 38. | Amelyet parancsolt az Úr Mózesnek a Sínai-hegyen, amely napon parancsolta az Izrael fiainak a Sínai-pusztában, hogy áldozzanak az Úrnak. |