Online Biblia

Vedd kezedbe a Bibliád!

Olvasási terv: HIT Rádió: Olvassuk együtt egy év alatt a Bibliát!

Igeszakasz: 24. nap / 256. nap

Felolvasó: Mészáros István

Mózes III. könyve - 8. fejezet

Károli Gáspár fordítás

1.	Szóla továbbá az Úr Mózesnek, mondván:
2.	Vegyed Áront és az ő fiait is vele, és az öltözeteket, a kenetnek olaját, és bűnért való áldozati tulkot, két kost, és egy kosár kovásztalan kenyeret,
3.	És az egész gyülekezetet gyűjtsd egybe a gyülekezet sátorának nyílásához.
4.	És akképpen cselekedék Mózes, amint az Úr parancsolta vala neki, és egybegyűle a gyülekezet a gyülekezet sátorának nyílásához.
5.	Akkor monda Mózes a gyülekezetnek: Ez a dolog, amit az Úr parancsolt cselekedni.
6.	És előállatá Mózes Áront és az ő fiait, és megmosá őket vízzel.
7.	És reáadá [Áronra] a köntöst, és felövezé őt az övvel, és reáveté a palástot, az efódot is reáadá, és felövezé az efód övével, és megerősíté azt rajta.
8.	És feltevé arra a hósent, és betevé a hósenbe az Urimot és a Tummimot.
9.	Azután feltevé fejére a süveget, és elöl odatevé a süvegre az aranylapot, a szent koronát, amint parancsolta vala az Úr Mózesnek.
10.	Vevé Mózes a kenetnek olaját is, és megkené a hajlékot minden bennevalóval egybe, és felszentelé azokat.
11.	És hinte abból az oltárra is hétszer, és felkené az oltárt és annak minden edényét, a mosdómedencét is a lábával együtt, hogy azokat megszentelje.
12.	Az Áron fejére is tölte a kenetnek olajából, és megkené őt, hogy felszentelje őt.
13.	És előállatá Mózes az Áron fiait is, és felöltözteté azokat is az ő köntöseikbe, és felövezé őket övvel, felköté nekik a süvegeket is, amint az Úr parancsolta vala Mózesnek.
14.	Azután előhoza egy tulkot a bűnért való áldozatra, és Áron az ő fiaival egybe a bűnért való áldozat tulkának fejére tevé az ő kezét.
15.	És miután megölték azt, vőn Mózes annak véréből, és tőn az ujjával az oltárnak szarvaira körös-körül, és megtisztítá az oltárt, a többi vért pedig önté az oltárnak aljára; és felszentelte azt, hogy engesztelést szerezzen rajta.
16.	Azután vevé mindazt a kövérséget, amely annak a bélin vala, és a máj hártyáját, és a két veséjét és azoknak kövérségét, és elfüstölögteté Mózes [azokat] az oltáron.
17.	A tulkot pedig, azaz annak bőrét, húsát és ganéját megégeté tűzzel a táboron kívül, amint az Úr parancsolta vala Mózesnek.
18.	Azután előállatá az égő áldozatra való kost, és Áron és az ő fiai rátevék kezeiket a kos fejére.
19.	És megölék [azt], Mózes pedig elhinté a vért az oltárra körös-körül.
20.	És a kost tagjaira vagdalák, és Mózes elfüstölögteté annak a fejét, a tagjait és a kövérjét.
21.	A beleket pedig és a lábszárakat megmosta vízben, és elfüstölögteté Mózes az egész kost az oltáron. Kedves illatú égő áldozat ez, tűzáldozat ez az Úrnak, amint megparancsolta vala az Úr Mózesnek.
22.	Azután előállatá a másik kost is, a felavatási kost, és rátevék Áron és az ő fiai kezeiket a kos fejére,
23.	És megölék azt; Mózes pedig vőn annak véréből, és tőn abból az Áron jobb fülének cimpájára, és jobb kezének hüvelykére és jobb lábának hüvelykére.
24.	Előállatá az Áron fiait is, és tőn Mózes a vérből azok jobb fülének cimpájára, és jobb kezüknek hüvelykére és jobb lábuknak hüvelykére; azután odatölté Mózes a vért az oltárra körös-körül.
25.	És vevé a kövérjét, és a farkát, és mindazt a kövérjét, amely a belen van, továbbá a máj hártyáját, és a két vesét azoknak kövérjével egybe, és a jobb lapockát;
26.	És a kovásztalan kenyerek kosarából, amely az Úr előtt vala, vőn egy kovásztalan lepényt, egy olajos kalácsot és egy pogácsát, és raká [azokat] a kövérségekre és a jobb lapockára;
27.	És tevé mindezeket az Áron kezeire és az ő fiainak kezeire, és meglóbáltatá azokat az Úr előtt.
28.	Azután elvevé azokat Mózes az ő kezeikből, és elfüstölögteté az oltáron az egészen égő áldozattal egybe. Felavatási áldozatok ezek, kedves illatú tűzáldozat ez az Úrnak.
29.	Elvevé pedig Mózes a szegyet, és meglóbálá azt az Úr előtt; a felavatási kosból a Mózes része lőn ez, amint megparancsolta vala az Úr Mózesnek.
30.	Azután vőn Mózes a kenetnek olajából és a vérből, amely az oltáron vala, és meghinté Áront és az ő ruháit, az ő fiait és az ő fiainak ruháit ővele együtt, és megszentelé Áront és az ő ruháit, és az ő fiait és az ő fiainak ruháit ővele együtt.
31.	És monda Mózes Áronnak és az ő fiainak: Főzzétek meg a húst a gyülekezet sátorának nyílásánál, és ott egyétek meg azt és a kenyeret, amely a felavatási áldozat kosarában van, amiképpen megparancsoltam, mondván: Áron és az ő fiai egyék meg azt.
32.	Ami pedig megmarad a húsból és kenyérből, tűzzel égessétek meg.
33.	De a gyülekezet sátorának nyílásán ki ne menjetek hét napig, addig a napig, amelyen betelnek a ti felavatástoknak napjai, mert hét nap avat fel benneteket [az Úr].
34.	Amiképpen e napon cselekedett, úgy parancsolta az Úr, hogy cselekedjünk, hogy nektek engesztelést szerezzünk.
35.	A gyülekezet sátorának nyílásánál maradjatok éjjel és nappal hét napig, és tartsátok meg, amit megtartani rendelt az Úr, hogy meg ne haljatok; mert így parancsolta vala nekem.
36.	Áron azért és az ő fiai mind akképpen cselekedének, amint megparancsolta vala nekik az Úr Mózes által.

Mózes III. könyve - 9. fejezet

Károli Gáspár fordítás

1.	És lőn a nyolcadik napon, hogy szólítá Mózes Áront és az ő fiait, és Izraelnek véneit.
2.	És monda Áronnak: Végy egy borjút, fiatal bikát bűnért való áldozatul, és egy kost egészen égő áldozatul, épek legyenek, és vidd az Úr elé.
3.	Szólj Izrael fiainak is, mondván: Vegyetek egy kecskebakot bűnért való áldozatul, és egy esztendős borjút és bárányt, épek legyenek, egészen égő áldozatul.
4.	És egy ökröt és egy kost hálaáldozatul, hogy megáldozzátok az Úr előtt, és olajjal elegyített ételáldozatot; mert ma az Úr megjelenik nektek.
5.	Elvivék azért, amiket Mózes parancsolt vala a gyülekezet sátora elé, és odajárula az egész gyülekezet, és megálla ott az Úr előtt.
6.	És monda Mózes: Ez a dolog, amelyet az Úr parancsolt, cselekedjétek meg, és megjelenik nektek az Úr dicsősége.
7.	Áronnak pedig monda Mózes: Járulj az oltárhoz, és készítsd el a te bűnért való áldozatodat és egészen égő áldozatodat, és végezz engesztelést magadért és a népért. Készítsd el a nép áldozatát is, és végezz engesztelést érettük is, amint megparancsolta az Úr.
8.	Járula azért Áron az oltárhoz, és megölé a borjút, amely az övé, bűnért való áldozatul.
9.	Áron fiai pedig odavivék őhozzá a vért, és ő bemártá az ujját a vérbe, és tőn abból az oltár szarvaira, a [többi] vért pedig kiönté az oltár aljához.
10.	A kövérjét pedig, és a veséket, és a máj hártyáját elfüstölögteté a bűnért való áldozatból az oltáron, amint az Úr parancsolta vala Mózesnek.
11.	A húst pedig és a bőrt tűzzel égeté meg a táboron kívül.
12.	Azután megölé az egészen égő áldozatot, Áron fiai pedig odavivék őhozzá a vért, és ő elhinté azt az oltáron körös-körül.
13.	Az egészen égő áldozatot is odavivék hozzá darabonként, a fejével együtt, és elfüstölögteté az oltáron.
14.	És megmosá a belet és a lábszárakat, és elfüstölögteté az oltáron az egészen égő áldozattal egybe.
15.	Azután megáldozá a nép áldozatát; vevé ugyanis a bűnért való áldozat bakját, amely a népé, és megölé azt, és megáldozá azt bűnért való áldozatul, mint az előbbit.
16.	Azután előhozá az egészen égő áldozatot, és elkészíté azt szokás szerint.
17.	Előhozá az ételáldozatot is, és vőn abból egy teli marokkal, és elfüstölögteté az oltáron a reggeli egészen égő áldozaton kívül.
18.	Azután megölé az ökröt és a kost hálaadó áldozatul a népért, és Áron fiai odavivék őhozzá a vért, és elhinté azt az oltáron körös-körül.
19.	Az ökörből és a kosból való kövérségeket pedig, a farkat, a béltakarót, a veséket és a máj hártyáját,
20.	Odahelyezték e kövérségeket a szegyekre, és elfüstölögteté e kövérségeket az oltáron.
21.	De a szegyeket és a jobb lapockát meglóbálá Áron az Úr előtt, amint parancsolta vala Mózes.
22.	Azután felemelé kezeit Áron a népre, és megáldá azt, és leszálla, miután elvégezte vala a bűnért való áldozatot, az egészen égő áldozatot és a hálaáldozatot.
23.	És beméne Mózes és Áron a gyülekezetnek sátorába, azután kijövének, és megáldák a népet, az Úrnak dicsősége pedig megjelenék az egész népnek.
24.	Tűz jöve ugyanis ki az Úr elől, és megemészté az oltáron az égő áldozatot és a kövérségeket. És látá ezt az egész nép, és ujjongának, és arcra esének.

Mózes III. könyve - 10. fejezet

Károli Gáspár fordítás

1.	Nádáb pedig és Abihu, Áronnak fiai, vevék egyen-egyen az ő tömjénezőjüket, és tőnek azokba szenet, és rakának arra füstölőszert, és vivének az Úr elé idegen tüzet, amelyet nem parancsolt vala nekik.
2.	Tűz jöve azért ki az Úr elől, és megemészté őket, és meghalának az Úr előtt.
3.	És monda Mózes Áronnak: Ez az, amit szólt vala az Úr, mondván: Akik hozzám közel vannak, azokban kell megszenteltetnem, és az egész nép előtt megdicsőíttetnem.
4.	Áron pedig mélyen hallgata. Szólítá azért Mózes Misáelt és Elsafánt, Uzzielnek, az Áron nagybátyjának fiait, és monda nekik: Jertek ide, vigyétek ki atyátokfiait a szenthely elől, a táboron kívül!
5.	És odamenének, és kivivék őket az ő köntöseikben a táboron kívül, amint szólott vala Mózes.
6.	Azután monda Mózes Áronnak és az ő fiainak, Eleázárnak és Ithamárnak: Fejeteket meg ne meztelenítsétek, ruháitokat meg ne szaggassátok, hogy meg ne haljatok, és haragra ne gerjedjen [az Úr] az egész gyülekezet ellen; a ti atyátokfiai pedig, Izraelnek egész háza sirassák az égést, amelyet égetett az Úr.
7.	A gyülekezet sátorának nyílásán se menjetek ki, hogy meg ne haljatok; mert az Úr kenetének olaja van rajtatok. És cselekvének a Mózes beszéde szerint.
8.	Áronnak pedig szóla az Úr, mondván:
9.	Bort és szeszes italt ne igyatok te és a te fiaid veled, mikor bementek a gyülekezet sátorába, hogy meg ne haljatok, Örökkévaló rendtartás legyen ez a ti nemzetségeitekben,
10.	Hogy különbséget tehessetek a szent és közönséges között, a tiszta és tisztátalan között,
11.	És hogy taníthassátok Izrael fiait mindazokra a rendelésekre, amelyeket az Úr szólott vala nekik Mózes által.
12.	Mózes pedig szóla Áronnak és az ő megmaradt fiainak, Eleázárnak és Ithamárnak: Vegyétek az ételáldozatot, amely megmaradt az Úrnak tűzáldozatiból, és egyétek meg azt kovásztalan kenyerekkel az oltár mellett; mert igen szentséges az.
13.	Azért egyétek azt szent helyen, mert kiszabott részed, és fiaidnak is kiszabott része az az Úrnak tűzáldozatiból, mert így parancsolta nekem.
14.	A meglóbált szegyet pedig, és a felmutatott lapockát egyétek meg tiszta helyen, te és a te fiaid és leányaid is veled, mert kiszabott részül adattak azok neked, s kiszabott részül a te fiaidnak is, Izrael fiainak hálaadó áldozataiból.
15.	A felmutatott lapockát és meglóbált szegyet a tűzáldozat kövérségeivel együtt vigyék be, hogy meglóbálják az Úr előtt, és ez lesz a te kiszabott részed, és veled a te fiaidé örökké, amint megparancsolta vala az Úr.
16.	Azután szorgalmatosan tudakozódék Mózes a bűnáldozatra való bak felől, de íme, elégett vala. Haragra gerjede azért Eleázár és Ithamár ellen, Áronnak megmaradt fiai ellen, mondván:
17.	Miért nem ettétek meg a bűnért való áldozatot a szenthelyen? Hiszen igen szentséges az, és nektek adta azt [az Úr] a gyülekezet vétkének hordozásáért, hogy engesztelést szerezzetek annak az Úr előtt.
18.	Íme, nem vitetett be annak vére a szenthely belsejébe, meg kellett volna azért ennetek a szenthelyen, amint megparancsoltam vala.
19.	Áron pedig szóla Mózesnek: Íme, ma áldozták meg az ő bűnért való áldozatukat és egészen égő áldozatukat az Úr előtt, engem pedig ilyen [keserűségek] értek: Ha megettem volna ma a bűnért való áldozatot, vajon jó lett volna-e az Úr előtt?
20.	Mikor ezt hallotta vala Mózes, jónak tetszék ez neki.

Mózes III. könyve - 11. fejezet

Károli Gáspár fordítás

1.	Szóla ismét az Úr Mózesnek és Áronnak, mondván nekik:
2.	Szóljatok Izrael fiainak, mondván: Ezek azok az állatok, amelyeket megehettek minden barmok közül, amelyek vannak e földön:
3.	Mindazt, aminek hasadt a körme, és egészen kettéhasadt körme van, és kérődző a barmok közt, megehetitek.
4.	De a kérődzők és a hasadt körműek közül ne egyétek meg ezeket: A tevét, mert az kérődző ugyan, de nincs hasadt körme; tisztátalan ez nektek;
5.	A hörcsögöt, mert kérődző ugyan, de nem hasadt a körme; tisztátalan ez nektek;
6.	A nyulat, mert kérődző ugyan, de nem hasadt a körme; tisztátalan ez nektek;
7.	És a disznót, mert hasadt körmű ugyan, és egészen kettéhasadt körme van, de nem kérődzik; tisztátalan ez nektek.
8.	Ezeknek húsából ne egyetek, és holttestüket se illessétek; tisztátalanok ezek nektek.
9.	Mindazokból, amelyek a vizekben élnek, ezeket ehetitek meg: Aminek úszószárnya és pikkelye van a vizekben, tengerekben és folyóvizekben, azokat mind egyétek meg,
10.	Aminek pedig nincsen úszószárnya és pikkelye a tengerekben és folyóvizekben, legyen az akármely vízben nyüzsgő és akármely vízben élő állat, mind utálatos az nektek.
11.	De legyenek [is] utálatosak nektek, azoknak húsából ne egyetek, és holttestüket is utáljátok.
12.	Aminek nincs úszószárnya és pikkelye a vizekben, mind utálatos az nektek.
13.	A szárnyas állatok közül pedig ezeket utáljátok, meg ne egyétek, utálatosak ezek: a sas, a saskeselyű és a halászó sas,
14.	A sólyom és a héja az ő nemével,
15.	Minden holló az ő nemével,
16.	A strucc, a bagoly, a kakukk és a karvaly az ő nemével,
17.	A kuvik, a hattyú és a fülesbagoly,
18.	A bölömbika, a pelikán és a gém,
19.	Az eszterág és a szarka az ő nemével, a büdösbanka és a denevér.
20.	Minden szárnyas féreg, amely négy lábon jár, utálatos nektek.
21.	Csak azt ehetitek meg a négylábú szár-nyas férgek közül, amelynek lábain fe-lül [szökő]szárai vannak, hogy szökdécselhessen azokkal a földön.
22.	Ezeket egyétek meg azok közül: az arbé sáskát az ő nemével, a szolám sáskát az ő nemével, a khargol sáskát az ő nemével és a khagab sáskát az ő nemével.
23.	Minden egyéb négylábú szárnyas féreg pedig utálatos legyen nektek.
24.	És ezekkel tisztátalanokká teszitek magatokat; mindaz, aki illeti holttestüket, tisztátalan legyen estig,
25.	Mindaz pedig, aki hordozza azoknak holttestét, mossa meg az ő ruháit, és tisztátalan legyen estig.
26.	Minden barom, amelynek hasadt a körme, de nincs egészen kettéhasadva, és nem kérődzik, tisztátalan legyen nektek; valaki illeti azt, tisztátalan legyen.
27.	Minden állat, amely a négylábúak között a talpán jár, tisztátalan legyen nektek; mindaz, aki azoknak holttestét illeti, tisztátalan legyen estig.
28.	Aki pedig hordozza azoknak holttestét, mossa meg az ő ruháit, és tisztátalan legyen estig. Tisztátalanok azok nektek.
29.	A földön csúszó-mászó állatok között pedig ezek legyenek tisztátalanok: a menyét, az egér, és a gyík az ő nemével,
30.	A sündisznó, a kaméleon, a tarka gyík, a csiga, és a vakondok.
31.	Ezek tisztátalanok nektek minden csúszó-mászó között; valaki illeti ezeket holtuk után, tisztátalan legyen estig.
32.	És minden, amire ezek közül holtuk után esik valamelyik, tisztátalan legyen, akármely faedény, akár ruha, vagy bőr, vagy zsák; akármely eszköz, amivel dolgozni szoktak, vízbe tétessék, és tisztátalan legyen estig, ezután tiszta legyen.
33.	Akármely cserépedény pedig, amelybe beleesik [valami] azokból, mindazzal együtt, ami benne van, tisztátalan legyen, és az [edényt] törjétek el.
34.	Minden megehető eledel, amelyhez [az ilyen edényből] víz jut, tisztátalan, és minden megiható ital is minden [ilyen] edényben tisztátalan legyen.
35.	És minden, amire azoknak holttestéből esik [valami], tisztátalan; kemence és tűzhely lerontassék; tisztátalanok azok és tisztátalanok legyenek nektek.
36.	De a forrás, a kút, az egybegyűlt víz tiszta legyen, de ami azoknak holttestéhez ér, tisztátalan.
37.	Hogyha azoknak holttestéből reáesik is valamely vetőmagra, amely elvetendő, tiszta legyen [az].
38.	De ha vizet töltenek a magra, és úgy esik rá azoknak holttestéből, tisztátalan az ilyen nektek.
39.	Hogyha olyan hullik el a barmok közül, amely eledeletek nektek, aki annak holttestét illeti, tisztátalan legyen estig.
40.	Aki pedig eszik annak holttestéből, mossa meg az ő ruháit, és tisztátalan legyen estig. És mossa meg ruháit az is, aki hordozta annak holttestét, és tisztátalan legyen estig.
41.	Mindaz is, ami csúszik-mászik a földön, utálatos legyen, meg ne egyétek!
42.	Mindazt, ami hason csúszik, és mindazt, ami négy, sőt mindazt, ami több lábon jár, a földön csúszó-mászó bármely állatot, meg ne egyétek ezeket, mert utálatosak ezek.
43.	Meg ne fertőztessétek magatokat semmiféle csúszó-mászó állattal, és meg ne tisztátalanítsátok magatokat azokkal, hogy tisztátalanokká legyetek általuk.
44.	Mert én, az Úr vagyok a ti Istenetek; szenteljétek meg azért magatokat, és szentek legyetek, mert én szent vagyok, és meg ne tisztátalanítsátok magatokat semmiféle állat által, amely csúszik-mászik a földön.
45.	Mert én vagyok az Úr, aki felhoztalak titeket Egyiptom földjéből, hogy Istenetekké legyek nektek; legyetek azért szentek, mert én szent vagyok.
46.	Ez a törvény a baromfélékről, a szárnyas állatokról, minden élő állatról, amely nyüzsög a vizekben, és minden állatról, amely csúszik-mászik a földön,
47.	Hogy különbséget tehessetek a tisztátalan és tiszta között, az olyan állat között, amely megehető, és az olyan állat között, amely meg nem ehető.

Elolvastad a szakaszt

Sikeresen végigolvastad a mai szakaszt

Előző nap

Következő nap