| 1. | Tudtotokra adjuk pedig, atyámfiai, Istennek azt a kegyelmét, amelyet Macedónia gyülekezeteivel közlött. |
| 2. | Hogy a nyomorúság sok próbái közt [is] bőséges az ő örömük, és igen nagy szegénységük jószívűségük gazdagságává növekedett. |
| 3. | Mert bizonyság vagyok rá, erejük szerint, sőt, erejük felett is adakoznak, |
| 4. | Sok könyörgéssel kérvén minket, hogy a szentek iránt való szolgálat jótéteményébe és közösségébe fogadjuk be őket. |
| 5. | És nem amiképpen reméltük, hanem önmagukat adták először az Úrnak, és nekünk [is] az Isten akaratából, |
| 6. | Hogy kérnünk kellett Titust, hogy amiképpen elkezdte, azonképpen végezze is be nálatok ezt a jótéteményt is. |
| 7. | Azért, miképpen mindenben bővölködtök, hitben, beszédben, ismeretben és minden buzgóságban, és hozzánk való szeretetben, úgy e jótéteményben is bővölködjetek. |
| 8. | Nem parancsképpen mondom, hanem hogy a mások buzgósága által a ti szeretetetek valódiságát is kipróbáljam. |
| 9. | Mert ismeritek a mi Urunk, Jézus Krisztusnak jótéteményét, hogy gazdag lévén szegénnyé lett érettetek, hogy ti az ő szegénysége által meggazdagodjatok. |
| 10. | Tanácsot is adok e dologban; mert hasznos az nektek, akik nemcsak a cselekvést, hanem az akarást is elkezdtétek tavaly óta. |
| 11. | Most hát a cselekvést is vigyétek végbe; hogy amiképpen az akarás készsége, azonképpen a végrehajtás is ahhoz képest [legyen], amitek van. |
| 12. | Mert ha a készség megvan, aszerint kedves az, amije kinek-kinek van, [és] nem aszerint, amije nincs. |
| 13. | Mert nem úgy, hogy másoknak könnyebbségük, nektek pedig nyomorúságotok [legyen], hanem egyenlőség szerint; e mostani időben a ti bőségetek [pótolja] amazoknak fogyatkozását, |
| 14. | Hogy amazoknak bősége is pótolhassa a ti fogyatkozásotokat, hogy [így] egyenlőség legyen; |
| 15. | Amint meg van írva: aki sokat [szedett], nem volt többje, és aki keveset, nem volt kevesebbje. |
| 16. | Hála pedig az Istennek, ki ugyanazt a buzgóságot oltotta értetek a Titus szívébe, |
| 17. | Mivelhogy intésünket ugyan elfogadta, de nagy buzgóságában önként ment hozzátok. |
| 18. | Elküldöttük pedig vele együtt amaz atyafit is, aki az összes gyülekezetekben dicséretes az evangéliumért; |
| 19. | Nemcsak pedig, hanem a gyülekezetek útitársunknak is megválaszták ebben a jó ügyben, amelyet mi szolgálunk magának az Úrnak dicsőségére és a ti készségetekre; |
| 20. | Óvakodván, hogy senki se ócsárolhasson minket a mi szolgálatunk által való bőséges jótétemény miatt; |
| 21. | Mert gondunk van a tisztességre nemcsak az Úr előtt, hanem az emberek előtt is. |
| 22. | Sőt, elküldöttük velük a mi atyánkfiát is, akinek buzgó voltát sok dologban sokszor kipróbáltuk, most pedig még sokkal buzgóbb, irántatok való nagy bizodalmánál fogva. |
| 23. | Akár Titusról [van szó], ő az én társam és tiköztetek segítségem; akár a mi atyánkfiai felől, ők a gyülekezetek követei, Krisztus dicsősége: |
| 24. | Adjátok azért szereteteteknek és felőletek való dicsekvésünknek bizonyságát irántuk a gyülekezetek előtt is. |
| 1. | A szentek iránt való szolgálatról felesleges is nektek írnom. |
| 2. | Hiszen ismerem a ti készségeteket, amellyel dicsekszem felőletek a macedónoknak, hogy Akhája kész a múlt esztendő óta; és a ti buzgóságotok sokakat magával ragadt. |
| 3. | Mindamellett elküldöttem az atyafiakat, hogy a mi felőletek való dicsekedésünk ebben a részben hiábavaló ne legyen; hogy, amint mondám, készen legyetek, |
| 4. | Hogy aztán, ha a macedónok velem együtt odajutnak és titeket készületlenül találnak, valamiképpen szégyent ne valljunk mi, hogy ne mondjam, ti, ebben a dologban. |
| 5. | Szükségesnek véltem azért utasítani az atyafiakat, hogy előre menjenek el hozzátok, és készítsék el előre a ti előre megígért adományotokat, hogy az úgy legyen készen, mint adomány, és nem mint ragadomány. |
| 6. | Azt [mondom] pedig: Aki szűken vet, szűken is arat; és aki bőven vet, bőven is arat. |
| 7. | Ki-ki amint eltökélte szívében, nem szomorúságból vagy kénytelenségből; mert a jókedvű adakozót szereti az Isten. |
| 8. | Az Isten pedig hatalmas arra, hogy rátok árassza minden kegyelmét, hogy mindenben, mindenkor teljes elégségtek lévén, minden jótéteményre bőségben legyetek, |
| 9. | Amint meg van írva: Szórt, adott a szegényeknek; az ő igazsága örökké megmarad. |
| 10. | Aki pedig magot ad a magvetőnek, és kenyeret eleségül, ad és megsokasítja a ti vetéseteket, és megnöveli a ti igazságotoknak gyümölcsét, |
| 11. | Hogy mindenben meggazdagodjatok a teljes jószívűségre, amely általunk hálaadást szerez az Istennek. |
| 12. | Mert e tisztnek szolgálata nemcsak a szenteknek szükségét elégíti ki, hanem sok hálaadással bőséges az Isten előtt; |
| 13. | Amennyiben e szolgálatnak próbája által dicsőítik az Istent a ti Krisztus evangéliumát valló engedelmességetekért, és a ti hozzájuk és mindenekhez való adakozó jószívűségetekért, |
| 14. | Mikor értetek könyörögve ők is vágyakoznak utánatok az Istennek rajtatok való bőséges kegyelme miatt. |
| 15. | Az Istennek pedig [legyen] hála az ő kimondhatatlan ajándékáért, |
| 1. | Magam pedig, én, Pál, kérlek titeket a Krisztus szelídségére és engedelmességére, aki szemtől szemben ugyan alázatos vagyok közöttetek, de távol bátor vagyok irántatok; |
| 2. | Kérlek pedig, hogy amikor jelen leszek, ne kelljen bátornak lennem ama bizodalomnál fogva, amellyel úgy gondolom, bátor lehetek némelyekkel szemben, akik úgy gondolkodnak felőlünk, mintha mi test szerint élnénk. |
| 3. | Mert noha testben élünk, de nem test szerint vitézkedünk. |
| 4. | Mert a mi vitézkedésünk fegyverei nem testiek, hanem erősek az Istennek erősségek lerontására; |
| 5. | Lerontván okoskodásokat és minden magaslatot, amely Isten ismerete ellen emeltetett, és foglyul ejtvén minden gondolatot, hogy engedelmeskedjék a Krisztusnak; |
| 6. | És készen állván megbüntetni minden engedetlenséget, mihelyst teljessé lesz a ti engedelmességetek. |
| 7. | A szem előtt valókra néztek? Ha valaki azt hiszi magáról, hogy ő a Krisztusé, viszont azt is gondolja meg önmagában, hogy amint ő maga a Krisztusé, azonképpen mi is a Krisztuséi [vagyunk]. |
| 8. | Mert ha még egy kissé felettébb dicsekedem is a mi hatalmunkkal, amelyet az Úr a ti építésetekre és nem megrontásotokra adott, én nem vallok szégyent; |
| 9. | Hogy ne láttassam, mintha csak ijesztegetnélek a leveleim által. |
| 10. | Mert, úgy mondják, a levelei ugyan súlyosak és kemények, de a maga jelenvolta erőtlen, és beszéde silány. |
| 11. | Gondolja meg azt, aki ilyen, hogy amilyenek vagyunk távol, a levelek által való beszédben, éppen olyanok [leszünk], ha megjelenünk, cselekedetben is. |
| 12. | Mert nem merjük magunkat azokhoz számítani vagy hasonlítani, akik magukat ajánlják; de azok magukat magukhoz mérvén és magukhoz hasonlítván magukat, nem okosan cselekszenek. |
| 13. | De mi nem dicsekszünk mértéktelenül, hanem ama mérőzsinór mértéke szerint, amelyet Isten adott nekünk mértékül, hogy hozzátok is elérjünk. |
| 14. | Mert nem feszítjük túl magunkat, mintha nem értünk volna el hozzátok; hiszen hozzátok is eljutottunk a Krisztus evangéliumával. |
| 15. | Akik nem dicsekszünk mértéktelenül mások munkájával, de reméljük, hogy hitetek megnőttével nagyokká leszünk köztetek a mi mérőzsinórunk szerint bőségesen, |
| 16. | Hogy rajtatok túl is hirdessük az evangéliumot, nem dicsekedvén más mértéke szerint a késszel. |
| 17. | Aki pedig dicsekszik, az Úrban dicsekedjék. |
| 18. | Mert nem az a kipróbált, aki magát ajánlja, hanem akit az Úr ajánl. |
| 1. | Vajha elszenvednétek tőlem egy kevés balgatagságot! Sőt, szenvedjetek el engem is! |
| 2. | Mert isteni buzgósággal buzgok értetek; hisz eljegyeztelek titeket egy férfiúnak, hogy mint szeplőtlen szüzet állítsalak a Krisztus elé. |
| 3. | Félek azonban, hogy amiként a kígyó a maga álnokságával megcsalta Évát, akként a ti gondolataitok is megrontatnak [és eltávolodnak] a Krisztus iránt való egyenességtől. |
| 4. | Mert hogyha az, aki jő, más Jézust prédikál, akit nem prédikáltunk, vagy más lelket vesztek, amit nem vettetek, vagy más evangéliumot, amit be nem fogadtatok, szépen eltűrnétek. |
| 5. | Mert én azt gondolom, hogy semmiben sem vagyok alábbvaló a fő-fő apostoloknál. |
| 6. | Ha pedig avatatlan [vagyok] is a beszédben, de nem az ismeretben; sőt mindenben, mindenképpen nyilvánvalókká lettünk előttetek. |
| 7. | Avagy vétkeztem-e, mikor magamat megaláztam, hogy ti felmagasztaltassatok, hogy ingyen hirdettem nektek az Isten evangéliumát? |
| 8. | Más gyülekezeteket fosztottam meg, zsoldot vévén, hogy nektek szolgáljak; és mikor nálatok voltam és szűkölködtem, nem voltam terhére senkinek, |
| 9. | Mert az én szükségemet kipótolták a Macedóniából jött atyafiak; és rajta voltam és rajta is leszek, hogy semmiben se legyek terhetekre. |
| 10. | Krisztus igazsága bennem, hogy én ettől a dicsekvéstől nem esem el Akhája vidékén. |
| 11. | Miért? Hogy nem szeretlek titeket? Tudja az Isten. |
| 12. | De amit cselekszem, cselekedni is fogom, hogy elvágjam az alkalmat az alkalomkeresők elől; hogy amivel dicsekszenek, olyanoknak találtassanak [abban], mint mi is. |
| 13. | Mert az ilyenek hamis apostolok, álnok munkások, akik a Krisztus apostolaivá változtatják át magukat. |
| 14. | Nem is csoda; hisz' maga a Sátán is átváltoztatja magát világosság angyalává. |
| 15. | Nem nagy dolog azért, ha az ő szolgái is átváltoztatják magukat az igazság szolgáivá; akiknek végük az ő cselekedeteik szerint lészen. |
| 16. | Ismét mondom: ne tartson engem senki esztelennek; de ha mégis, fogadjatok be mint esztelent is, hogy egy kicsit én is dicsekedhessem. |
| 17. | Amit mondok, nem az Úr szerint mondom, hanem mintegy esztelenül a dicsekvésnek ezzel a merészségével, |
| 18. | Mivelhogy sokan dicsekszenek test szerint, dicsekszem én is. |
| 19. | Hisz' okosak lévén, örömest eltűritek az eszteleneket. |
| 20. | Mert eltűritek, ha valaki leigáz titeket, ha valaki felfal, ha valaki megfog, ha valaki felfuvalkodik, ha valaki arcul ver titeket. |
| 21. | Szégyenkezve mondom, mivelhogy mi erőtlenek voltunk; de amiben merész valaki, esztelenül szólok, merész vagyok én is. |
| 22. | Héberek ők? Én is. Izraeliták-e? Én is. Ábrahám magva-e? Én is. |
| 23. | Krisztus szolgái-e? (Balgatagul szólok) én még inkább: több fáradság, több vereség, több börtön, gyakorta való halálos [veszedelem] által. |
| 24. | A zsidóktól ötször kaptam negyvenet egy híján. |
| 25. | Háromszor megostoroztak, egyszer megköveztek, háromszor hajótörést szenvedtem, éjt-napot a mélységben töltöttem; |
| 26. | Gyakorta való utazásban, veszedelemben folyóvizeken, veszedelemben rablók közt, veszedelemben népem között, veszedelemben pogányok között, veszedelemben városban, veszedelemben pusztában, veszedelemben tengeren, veszedelemben hamis atyafiak közt; |
| 27. | Fáradságban és nyomorúságban, gyakorta való virrasztásban, éhségben és szomjúságban, gyakorta való böjtölésben, hidegben és mezítelenségben. |
| 28. | Mindezeken kívül van az én naponkénti zaklattatásom, az összes gyülekezetek gondja. |
| 29. | Ki beteg, hogy én is beteg ne volnék? Ki botránkozik meg, hogy én is ne égnék? |
| 30. | Ha dicsekednem kell, az én gyengeségemmel dicsekszem. |
| 31. | Az Isten és a mi Urunk, Jézus Krisztusnak Atyja, aki mindörökké áldott, tudja, hogy nem hazudom. |
| 32. | Damaszkuszban Aretás király helytartója őrzette a damaszkusziak városát, akarván engem megfogni; |
| 33. | És az ablakon át, kosárban bocsátottak le a kőfalon, és megmenekültem kezei közül. |
| 1. | A dicsekvés azonban nem használ nekem; rátérek azért a látomásokra és az Úrnak kijelentéseire. |
| 2. | Ismerek egy embert a Krisztusban, aki tizennégy évvel ezelőtt (ha testben-e, nem tudom, ha testen kívül-e, nem tudom, az Isten tudja) elragadtatott a harmadik égig. |
| 3. | És tudom, hogy az az ember (ha testben-e, ha testen kívül-e, nem tudom, az Isten tudja) |
| 4. | Elragadtatott a paradicsomba, és hallott kimondhatatlan beszédeket, amelyeket nem szabad embernek kibeszélnie. |
| 5. | Az ilyennel dicsekszem; magammal pedig nem dicsekszem, hacsak az én gyengeségeimmel nem. |
| 6. | Mert ha dicsekedni akarok, nem leszek esztelen, mert igazságot mondok; de megtürtőztetem magam, hogy valaki többnek ne tartson, mint aminek lát, vagy amit hall tőlem. |
| 7. | És hogy a kijelentések nagysága miatt el ne bizakodjam, tövis adatott nekem a testembe, a Sátán angyala, hogy gyötörjön engem, hogy felettébb el ne bizakodjam. |
| 8. | Ezért háromszor könyörögtem az Úrnak, hogy távozzék el [ez] tőlem; |
| 9. | És ezt mondá nekem: Elég neked az én kegyelmem; mert az én erőm erőtlenség által végeztetik el. Nagy örömest dicsekszem azért az én erőtlenségeimmel, hogy a Krisztus ereje lakozzék énbennem. |
| 10. | Annak okáért gyönyörködöm az erőtlenségekben, bántalmazásokban, nyomorúságokban, üldözésekben és szorongattatásokban Krisztusért; mert amikor erőtlen vagyok, akkor vagyok erős. |
| 11. | Dicsekedvén, balgataggá lettem; ti kényszerítettetek rá. Mert nektek kellett volna engem ajánlanotok; mert semmiben sem vagyok alábbvaló a fő-fő apostoloknál, noha semmi vagyok. |
| 12. | Apostolságomnak jelei megbizonyosodtak közöttetek sok tűrésben, jelekben, csodákban és erőkben is. |
| 13. | Mert micsoda az, amiben megkárosodtatok a többi gyülekezetek mellett, hanem ha az, hogy én magam nem voltam nektek terhetekre? Bocsássátok meg nekem ezt az igazságtalanságot! |
| 14. | Íme harmadízben is kész vagyok hozzátok menni, és nem leszek terhetekre; mert nem azt keresem, ami a tiétek, hanem titeket magatokat. Mert nem a gyermekek tartoznak kincseket gyűjteni a szülőknek, hanem a szülők a gyermekeknek. |
| 15. | Én pedig nagy örömest áldozok és esem áldozatul a ti lelketekért; még ha ti, akiket én igen szeretek, kevésbé szerettek is engem. |
| 16. | De ám legyen, hogy én nem voltam terhetekre; hanem álnok lévén, ravaszsággal fogtalak meg titeket. |
| 17. | Avagy akiket hozzátok küldtem, azok közül valamelyik által kifosztottalak-e titeket? |
| 18. | Megkértem Titust, és vele együtt elküldtem amaz atyafit; csak nem fosztott ki titeket Titus? Nem egyazon Lélek szerint jártunk-e? Nem azokon a nyomokon-e? |
| 19. | Azt hiszitek megint, hogy előttetek mentegetjük magunkat. Az Isten előtt, Krisztusban szólunk; mindezt pedig, szeretteim, a ti épülésetekért. |
| 20. | Mert félek azon, hogy ha odamegyek, nem talállak majd olyanoknak, amilyeneknek szeretnélek, és engem is olyannak találtok, amilyennek nem szeretnétek; hogy valamiképpen versengések, irigységek, indulatoskodások, visszavonások, rágalmazások, fondorkodások, felfuvalkodások, pártoskodások lesznek köztetek; |
| 21. | Hogy mikor újra odamegyek, megaláz engem az én Istenem tiköztetek, és sokakat megsiratok azok közül, akik ezelőtt vétkeztek és meg nem tértek a tisztátalanságból, paráznaságból és bujaságból, amit elkövettek. |
| 1. | Ezúttal harmadszor megyek hozzátok. Két vagy három tanú vallomása alapján megáll minden dolog. |
| 2. | Előre megmondtam és előre mondom, mint másodszori ottlétemkor, és most is, távollétemben írom azoknak, akik ezelőtt vétkeztek, és a többieknek mind, hogy ha ismét odamegyek, nem leszek kíméletes; |
| 3. | Mert hát az általam szóló Krisztusnak bizonyságát keresitek, aki irányotokban nem erőtlen, hanem erős tibennetek. |
| 4. | Mert noha megfeszíttetett erőtlenségből, mindazáltal él Istennek hatalmából. És noha mi erőtlenek vagyunk benne, de vele együtt élünk majd Isten erejéből tinálatok. |
| 5. | Kísértsétek meg magatokat, ha a hitben vagytok-e! Magatokat próbáljátok meg. Avagy nem ismeritek-e magatokat, hogy a Jézus Krisztus bennetek van? Kivéve, ha méltatlanok vagytok. |
| 6. | De reménylem, hogy megismeritek, hogy mi nem vagyunk méltatlanok. |
| 7. | Az Istent pedig kérem, hogy semmi gonoszt ne cselekedjetek; nem hogy mi méltóknak láttassunk, hanem hogy ti a jót cselekedjétek, mi pedig mintegy méltatlanok legyünk. |
| 8. | Mert semmit sem cselekedhetünk az igazság ellen, hanem [csak] az igazságért. |
| 9. | Mert örvendünk, ha mi erőtlenek vagyunk, ti meg erősek vagytok; ezt pedig kérjük is, a ti tökéletesedésetekért. |
| 10. | Azért írom ezeket távollétemben, hogy jelenlétemben ne kelljen keményen viselkednem ama hatalom szerint, amelyet az Úr adott nekem építésre, és nem rontásra. |
| 11. | Végezetre, atyámfiai, legyetek jó egészségben, épüljetek, vigasztalódjatok, egy értelemben legyetek, békességben éljetek; és a szeretetnek és békességnek Istene lészen veletek. |
| 12. | Köszöntsétek egymást szent csókkal! Köszöntenek titeket a szentek mindnyájan. |
| 13. | Az Úr Jézus Krisztusnak kegyelme, és az Istennek szeretete, és a Szent Léleknek közössége mindnyájatokkal! Ámen. |