Vedd kezedbe a Bibliád!


Efézusi levél - 1. fejezet

Károli Gáspár fordítás
1. Pál, Jézus Krisztus apostola Isten akaratából, az Efézusban lévő és Krisztus Jézusban hívő szenteknek.
2. Kegyelem nektek és békesség Istentől, a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól.
3. Áldott legyen az Isten, és a mi Urunknak, Jézus Krisztusnak Atyja, aki megáldott minket minden lelki áldással a mennyekben a Krisztusban,
4. Aszerint, amint magának kiválasztott minket őbenne a világ teremtetése előtt, hogy legyünk mi szentek és feddhetetlenek őelőtte szeretet által.
5. Eleve elhatározván, hogy minket a maga fiaivá fogad Jézus Krisztus által az ő akaratának jó kedve szerint,
6. Kegyelme dicsőségének magasztalására, amellyel megajándékozott minket ama Szerelmesben,
7. Akiben van a mi váltságunk az ő vére által, a bűnöknek bocsánata az ő kegyelmének gazdagsága szerint,
8. Melyet nagy bőséggel közlött velünk minden bölcsességgel és értelemmel,
9. Megismertetvén velünk az ő akaratának titkát az ő jó kedve szerint, melyet eleve elrendelt magában
10. Az idők teljességének rendjére nézve, hogy ismét egybeszerkeszt magának mindeneket a Krisztusban, mind amelyek a mennyekben vannak, mind amelyek e földön vannak;
11. Őbenne, akiben vettük is az örökséget, eleve elrendeltetvén annak eleve elvégzése szerint, aki mindent az ő akaratának tanácsából cselekszik,
12. Hogy legyünk mi magasztalására az ő dicsőségének, akik előre reménykedtünk a Krisztusban:
13. Akiben ti is, minekutána hallottátok az igazságnak beszédét, üdvösségetek evangéliumát, amelyben hittetek is, megpecsételtettetek az ígéretnek ama Szent Lelkével,
14. Aki záloga a mi örökségünknek [Isten] tulajdon [népé]nek megváltatására, az ő dicsőségének magasztalására.
15. Annak okáért én is, hallván a ti hiteteket az Úr Jézusban, és minden szentekhez való szerelmeteket,
16. Nem szűnöm meg hálát adni tiérettetek, emlékezvén rátok az én könyörgéseimben:
17. Hogy a mi Urunk, Jézus Krisztusnak Istene, a dicsőségnek Atyja adjon nektek bölcsességnek és kijelentésnek Lelkét az ő megismerésében,
18. És világosítsa meg értelmetek szemeit, hogy tudhassátok, hogy mi az ő elhívásának a reménysége, mi az ő öröksége dicsőségének a gazdagsága a szentek között,
19. És mi az ő hatalmának felséges nagysága irántunk, akik hiszünk, az ő hatalma erejének ama munkája szerint,
20. Amelyet megmutatott a Krisztusban, mikor feltámasztotta őt a halálból, és ültette őt a maga jobbjára a menynyekben,
21. Felül minden fejedelemségen, és hatalmasságon, és erőn, és uraságon, és minden néven, mely neveztetik nemcsak e világon, hanem a következendőben is:
22. És mindeneket vetett az ő lábai alá, és őt tette mindeneknek fölötte az anyaszentegyháznak fejévé,
23. Mely az ő teste, teljessége őneki, aki mindeneket betölt mindenekkel.

Efézusi levél - 2. fejezet

Károli Gáspár fordítás
1. Titeket is [megelevenített], akik holtak valátok a ti vétkeitek és bűneitek miatt,
2. Melyekben jártatok egykor e világ folyása szerint, a levegőbeli hatalmasság fejedelme szerint, ama lélek szerint, mely most az engedetlenség fiaiban munkálkodik;
3. Akik között forgolódtunk egykor mi is mindnyájan a mi testünk kívánságaiban, cselekedvén a testnek és a gondolatoknak akaratát, és természet szerint haragnak fiai valánk, mint egyebek is;
4. De az Isten gazdag lévén irgalmasságban, az ő nagy szerelméből, mellyel minket szeretett,
5. Minket, kik meg voltunk halva a vétkek miatt, megelevenített együtt a Krisztussal (kegyelemből tartattatok meg!)
6. És együtt feltámasztott és együtt ültetett a mennyekben, Krisztus Jézusban,
7. Hogy megmutassa a következendő időkben az ő kegyelmének felséges gazdagságát hozzánk való jóságából a Krisztus Jézusban.
8. Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez;
9. Nem cselekedetekből, hogy senki ne kérkedjék.
10. Mert az ő alkotása vagyunk, teremtetvén [általa] a Krisztus Jézusban jó cselekedetekre, amelyeket előre elkészített az Isten, hogy azokban járjunk.
11. Annak okáért emlékezzetek meg arról, hogy egykor ti a testben pogányok, kiket körülmetéletlenségnek nevez vala amaz úgynevezett, [s] a testen kézzel megcsinált körülmetélkedés,
12. Hogy ti, [mondom], abban az időben Krisztus nélkül valók voltatok, Izrael társaságától idegenek, és az ígéret szövetségeitől távol valók, reménységetek nem vala, és Isten nélkül valók voltatok e világon,
13. Most pedig a Krisztus Jézusban ti, kik egykor távol valátok, közelvalókká lettetek a Krisztus vére által.
14. Mert ő a mi békességünk, ki eggyé tette mind a két [nemzetséget], és lerontotta a közbevetett választófalat,
15. Az ellenségeskedést az ő testében, a parancsolatoknak tételekben való törvényét eltörölvén, hogy ama kettőt egy új emberré teremtse őmagában, békességet szerezvén;
16. És hogy megbékéltesse az Istennel mind a kettőt, egy testben, a keresztfa által, megölvén ezen az ellenségeskedést.
17. És eljövén, békességet hirdetett nektek, a távolvalóknak és a közelvalóknak.
18. Mert őáltala van menetelünk mindkettőnknek egy Lélekben az Atyához.
19. Azért immár nem vagytok jövevények és zsellérek, hanem polgártársai a szenteknek, és cselédei az Istennek,
20. Kik fölépíttettetek az apostoloknak és prófétáknak alapkövén, lévén a szegletkő maga Jézus Krisztus,
21. Akiben az egész épület szép renddel rakattatván nevekedik szent templommá az Úrban;
22. Akiben ti is együtt építtettek Isten hajlékává a Lélek által.

Efézusi levél - 3. fejezet

Károli Gáspár fordítás
1. Ezért [vagyok] én, Pál, a Krisztusnak foglya tiértetek, a pogányokért;
2. Ha ugyan hallottátok Isten kegyelmének rendelkezését, melyet nekem adott a ti érdeketekben,
3. Hogy [tudniillik] kijelentés útján ismertette meg velem a titkot aszerint, amint az előbb megírám röviden,
4. Melynek olvasásából megérthetitek, hogy micsoda az én értelmem a Krisztus titka felől,
5. Amely egyéb időkben meg nem ismertettetett az emberek fiaival úgy, ahogy most kijelentetett az ő szent apostolainak és prófétáinak a Lélek által:
6. Hogy [tudniillik] a pogányok örököstársak, és egyugyanazon test tagjai és részesei az ő ígéretének a Krisztus Jézusban az evangélium által,
7. Amelynek szolgájává lettem az Isten ama kegyelmének ajándékából, mely adatott nekem az ő hatalmának munkája szerint.
8. Nekem, minden szentek között a legeslegkisebbnek adatott ez a kegyelem, hogy a pogányoknak hirdessem a Krisztus végére mehetetlen gazdagságát;
9. És hogy megvilágosítsam mindeneknek, hogy miképpen rendelkezett Isten ama titok felől, amely elrejtetett vala örök időktől fogva az Istenben, aki mindeneket teremtett a Jézus Krisztus által
10. Azért, hogy megismertettessék most a mennybeli fejedelemségekkel és hatalmasságokkal az egyház által az Istennek sokféle bölcsessége,
11. Amaz örök eleve elvégzés szerint, amelyet megcselekedett a Krisztus Jézusban, a mi Urunkban,
12. Akiben van a mi bátorságunk és bizodalommal való menetelünk [Istenhez] az őbenne való hit által.
13. Azért kérlek, hogy ne csüggedjetek el az én tiértetek való nyomorúságaim miatt, amelyek nektek dicsőségetekre vannak!
14. Ez okáért meghajtom térdeimet a mi Urunk, Jézus Krisztusnak Atyja előtt,
15. Akiről neveztetik minden nemzetség mennyen és földön,
16. Hogy adja meg nektek az ő dicsősége gazdagságáért, hogy hatalmasan megerősödjetek az ő Lelke által a belső emberben;
17. Hogy lakozzék a Krisztus a hit által a ti szívetekben;
18. A szeretetben meggyökerezvén és alapot vevén, hogy megérthessétek minden szentekkel egybe, mi a szélessége és hosszúsága és mélysége és magassága [az Isten jóvoltának],
19. És megismerjétek a Krisztusnak minden ismeretet felül haladó szeretetét, hogy [ekképpen] beteljesedjetek az Istennek egész teljességéig.
20. Annak pedig, aki véghetetlen bőséggel mindeneket megcselekedhetik, feljebb, hogynem mint kérjük vagy elgondoljuk, a mibennünk munkálkodó erő szerint,
21. Annak legyen dicsőség az egyházban a Krisztus Jézusban nemzetségről nemzetségre, örökkönörökké. Ámen.

Efézusi levél - 4. fejezet

Károli Gáspár fordítás
1. Kérlek azért titeket én, ki fogoly vagyok az Úrban, hogy járjatok úgy, mint illik elhívatásotokhoz, mellyel elhívattatok,
2. Teljes alázatossággal és szelídséggel, hosszútűréssel, elszenvedvén egymást szeretetben,
3. Igyekezvén megtartani a Lélek egységét a békességnek kötelében.
4. Egy a test és egy a Lélek, miképpen elhívatástoknak egy reménységében hívattatok el is;
5. Egy az Úr, egy a hit, egy a keresztség;
6. Egy az Isten és mindeneknek Atyja, aki mindeneknek felette van, és mindenek által és mindnyájatokban munkálkodik.
7. Mindenikünknek pedig adatott a kegyelem a Krisztustól osztott ajándéknak mértéke szerint.
8. Ez okáért mondja az [Írás]: Fölmenvén a magasságba, foglyokat vitt fogva, és adott ajándékokat az embereknek.
9. (Az pedig, hogy fölment, mit jelentene mást, mint hogy előbb le is szállott a föld alsóbb részeire?
10. Aki leszállott vala, ugyanaz, aki fel is ment, feljebb minden egeknél, hogy mindeneket betöltsön.)
11. És ő adott némelyeket apostolokul, némelyeket prófétákul, némelyeket evangélistákul, némelyeket pedig pásztorokul és tanítókul
12. A szentek tökéletesbítése céljából szolgálat munkájára, a Krisztus testének építésére,
13. Míg eljutunk mindnyájan az Isten Fiában való hitnek és az ő megismerésének egységére, érett férfiúságra, a Krisztus teljességével ékeskedő kornak mértékére,
14. Hogy többé ne legyünk gyermekek, kiket ide s tova hány a hab, és hajt a tanításnak akármi szele az embereknek álnoksága által, a tévelygés ravaszságához való csalárdság által;
15. Hanem az igazságot követvén szeretetben, mindenestől fogva növekedjünk abban, aki a fej, a Krisztusban;
16. Akiből az egész test, szép renddel egyberakatván és egybeszerkesztetvén az [ő] segedelmének minden kapcsaival, minden egyes tagnak mértéke szerint való munkássággal teljesíti a testnek növekedését a maga fölépítésére szeretetben.
17. Ezt mondom annak okáért és bizonyságot teszek az Úrban, hogy ti többé ne járjatok úgy, mint egyéb pogányok is járnak az ő elméjüknek hiábavalóságában,
18. Kik értelmükben meghomályosodtak, elidegenültek az isteni élettől a tudatlanság miatt, mely az ő szívük keménysége miatt van bennük;
19. Kik erkölcsi érzés nélkül önmagukat a bujálkodásra adták, minden tisztátalanságnak nagy nyereséggel való cselekedésére.
20. Ti pedig nem így tanultátok a Krisztust,
21. Ha ugyan őt megértettétek és őbenne megtaníttattatok úgy, amint az igazság a Jézusban,
22. Hogy levetkezzétek ama régi élet szerint való óembert, mely meg van romolva a csalárdság kívánságai miatt;
23. Megújuljatok pedig a ti elméteknek lelke szerint,
24. És felöltözzétek amaz új embert, mely Isten szerint teremtetett igazságban és valóságos szentségben.
25. Azért levetvén a hazugságot, szóljatok igazságot, ki-ki az ő felebarátjával: mert egymásnak tagjai vagyunk.
26. Ám haragudjatok, de ne vétkezzetek: a nap le ne menjen a ti haragotokon;
27. Se pedig az ördögnek ne adjatok helyet!
28. Aki oroz vala, többé ne orozzon, hanem inkább munkálkodjék, cselekedvén az ő kezeivel azt, ami jó, hogy legyen mit adnia a szűkölködőnek.
29. Semmi rothadt beszéd a ti szátokból ki ne származzék, hanem csak amely hasznos a szükséges építésre, hogy áldásos legyen a hallgatóknak.
30. És meg ne szomorítsátok az Istennek ama Szent Lelkét, aki által megpecsételtettetek a teljes váltságnak napjára.
31. Minden mérgesség és fölgerjedés és harag és lárma és káromkodás kivettessék közületek minden gonoszsággal együtt;
32. Legyetek pedig egymáshoz jóságosak, irgalmasok, megengedvén egymásnak, miképpen az Isten is a Krisztusban megengedett nektek.

Efézusi levél - 5. fejezet

Károli Gáspár fordítás
1. Legyetek annak okáért követői az Istennek, mint szeretett gyermekek,
2. És járjatok szeretetben, miképpen a Krisztus is szeretett minket, és adta önmagát miértünk ajándékul és áldozatul az Istennek, kedves, jó illatul.
3. Paráznaság pedig, és akármely tisztátalanság vagy fösvénység ne is neveztessék tiközöttetek, amint szentekhez illik,
4. Sem undokság, vagy bolond beszéd, vagy trágárság, melyek nem illenek: hanem inkább hálaadás.
5. Mert azt jól tudjátok, hogy egy paráznának is, vagy tisztátalannak, vagy fösvénynek, ki bálványimádó, nincs öröksége a Krisztusnak és Istennek országában.
6. Senki titeket meg ne csaljon üres beszédekkel, mert ezekért jő az Isten haragja a hitetlenség fiaira!
7. Annak okáért ne legyetek részesei ezeknek;
8. Mert valátok régen sötétség, most pedig világosság az Úrban: mint világosságnak fiai, úgy járjatok
9. (Mert a világosságnak gyümölcse minden jóságban és igazságban és valóságban van),
10. Meggondolván, mi legyen kedves az Úrnak.
11. És ne legyen közösségetek a sötétségnek gyümölcstelen cselekedeteivel, hanem inkább meg is feddjétek azokat,
12. Mert amelyeket azok titokban cselekszenek, éktelen dolog csak mondani is.
13. Mindezek pedig megfeddetvén, a világosság által napvilágra jőnek; mert minden, ami napvilágra jő, világosság.
14. Annak okáért mondja: Serkenj föl, aki aluszol, és támadj fel a halálból, és felragyog teneked a Krisztus!
15. Meglássátok annak okáért, hogy mi módon okkal járjatok, nem mint bolondok, hanem mint bölcsek:
16. Áron is megvegyétek az alkalmasságot, mert a napok gonoszok.
17. Annak okáért ne legyetek esztelenek, hanem megértsétek, mi legyen az Úrnak akarata.
18. És meg ne részegedjetek bortól, miben kicsapongás van, hanem teljesedjetek be Szent Lélekkel,
19. Beszélgetvén egymás között zsoltárokban, és dicséretekben, és lelki énekekben, énekelvén és dicséretet mondván szívetekben az Úrnak,
20. Hálákat adván mindenkor mindenekért a mi Urunk, Jézus Krisztusnak nevében az Istennek és Atyának.
21. Engedelmesek [legyetek] egymásnak Isten félelmében!
22. Ti asszonyok, a ti saját férjeteknek engedelmesek legyetek, mint az Úrnak,
23. Mert a férj feje a feleségének, mint a Krisztus is feje az egyháznak, és ugyanő megtartója a testnek.
24. De miképpen az egyház engedelmes a Krisztusnak, azonképpen az asszonyok is [engedelmesek legyenek] férjüknek mindenben.
25. Ti férfiak, szeressétek a ti feleségeteket, miképpen a Krisztus is szerette az egyházat, és önmagát adta azért,
26. Hogy azt megszentelje, megtisztítván a víznek fürdőjével az ige által,
27. Hogy majd önmaga elébe állítsa dicsőségben az egyházat úgy, hogy azon ne legyen szeplő, vagy sömörgözés, vagy valami afféle; hanem hogy legyen szent és feddhetetlen.
28. Úgy kell a férfiaknak szeretni az ő feleségüket, mint az ő tulajdon testüket! Aki szereti az ő feleségét, önmagát szereti.
29. Mert soha senki az ő tulajdon testét nem gyűlölte, hanem táplálgatja és ápolgatja azt, miképpen az Úr is az egyházat;
30. Mert az ő testének tagjai vagyunk, az ő testéből és az ő csontjaiból valók.
31. Annak okáért elhagyja az ember atyját és anyját, és ragaszkodik az ő feleségéhez; és lesznek ketten egy testté.
32. Felette nagy titok ez: de én a Krisztusról és az egyházról szólok.
33. Hanem azért ti is egyen-egyen, ki-ki az ő feleségét úgy szeresse, mint önmagát; az asszony pedig [meglássa], hogy félje a férjét.

Elolvastad a szakaszt

Sikeresen végigolvastad a mai szakaszt