| 1. | Pál és Timóteus, Jézus Krisztus szolgái, minden szenteknek a Krisztus Jézusban, akik Filippiben vannak, a püspökökkel és diakónusokkal egyetemben: |
| 2. | Kegyelem nektek és békesség Istentől, a mi Atyánktól, és az Úr Jézus Krisztustól. |
| 3. | Hálát adok az én Istenemnek minden tirólatok való emlékezésemben, |
| 4. | Mindenkor minden én könyörgésemben mindenitekért nagy örömmel könyörögvén, |
| 5. | Mivelhogy részt vettetek az evangélium ügyében az első naptól fogva mind ez ideig; |
| 6. | Meg lévén győződve arról, hogy aki elkezdte bennetek a jó dolgot, elvégzi a Krisztus Jézusnak napjáig: |
| 7. | Aminthogy méltó, hogy én ilyen értelemben legyek mindenitek felől azért, mert én szívemben hordalak titeket, mint akik mind az én fogságomban, mind az evangéliumnak oltalmazásában és megbizonyításában mindnyájan részestársaim vagytok a nekem adott kegyelemben. |
| 8. | Mert bizonyságom az Isten, mely igen vágyakozom mindnyájatok után a Krisztus Jézus szerelmében. |
| 9. | És azért imádkozom, hogy a ti szeretetetek még jobban-jobban bővöl-ködjék ismeretben és minden értel-mességben, |
| 10. | Hogy megítélhessétek, hogy mi a rossz és mi a jó; hogy legyetek tiszták és botlás nélkül valók a Krisztusnak napjára, |
| 11. | Teljesek lévén az igazságnak gyümölcsével, melyet Jézus Krisztus [teremt] az Isten dicsőségére és magasztalására. |
| 12. | Tudtotokra akarom pedig adni, atyámfiai, hogy az én dolgaim inkább előmenetelére lőnek az evangéliumnak |
| 13. | Annyira, hogy a Krisztusban híressé lett az én fogságom a testőrség egész házában és minden mások előtt; |
| 14. | És többen az Úrban való atyafiak közül, bízván az én fogságomban, nagyobb bátorsággal merik szólni az igét. |
| 15. | Némelyek ugyan irigységből és versengésből is, de mások jóakaratból is hirdetik a Krisztust. |
| 16. | Némelyek versengésből prédikálják a Krisztust, nem tiszta lélekkel, azt hivén, hogy fogságom nyomorúságait [így] megnevelik; |
| 17. | De mások szeretetből, tudván, hogy én az evangéliumnak oltalmazására rendeltettem. |
| 18. | Mert mit [mondjak]? Csakhogy minden módon, akár színből, akár szívből, a Krisztus prédikáltatik: és én ennek örülök, sőt örülni is fogok. |
| 19. | Mert tudom, hogy ez nekem üdvösségemre lesz a ti könyörgésetek által és a Jézus Krisztus Lelkének segedelme által, |
| 20. | Amaz én esengő várásom és reménységem szerint, hogy semmiben meg nem szégyenülök, hanem mint mindenkor, úgy most is nagy bátorsággal fog magasztaltatni Krisztus az én testemben, akár életem, akár halálom által. |
| 21. | Mert nekem az élet Krisztus, és a meghalás nyereség. |
| 22. | De ha e testben való életem munkámat gyümölcsözteti: hogy melyiket válasszam, meg sem mondhatom. |
| 23. | Mert szorongattatom e kettő között: kívánván elköltözni és a Krisztussal lenni, mert ez sokkal inkább jobb; |
| 24. | De e testben megmaradnom szükségesebb tiértetek. |
| 25. | És ebben bízva, tudom, hogy megmaradok és együtt maradok mindnyájatokkal a ti hitben való gyarapodástokra és örömötökre, |
| 26. | Hogy bőven dicsekedhessetek velem Krisztus Jézusban az én tinálatok való újabb megjelenésem által. |
| 27. | Csakhogy a Krisztus evangéliumához méltóan viseljétek magatokat, hogy akár odamenvén és látván titeket, akár távol lévén, azt halljam dolgaitok felől, hogy megállotok egy lélekben, egy érzéssel viaskodván az evangélium hitéért, |
| 28. | És meg nem félemlvén semmiben az ellenségek előtt: ami azoknak a veszedelem jele, nektek pedig az üdvösségé, és ez az Istentől [van]; |
| 29. | Mert nektek adatott az a kegyelem a Krisztusért, nemcsak hogy higgyetek őbenne, hanem hogy szenvedjetek is őérette, |
| 30. | Ugyanolyan tusakodástok lévén, amilyent láttatok énnálam, és most hallotok énfelőlem. |
| 1. | Ha annak okáért [helye van] Krisztusban az intésnek, ha [helye van] a szeretet vigasztalásának, ha [helye van] a Lélekben való közösségnek, ha [helye van] a szívnek és könyörületességnek, |
| 2. | Teljesítsétek be az én örömömet, hogy egyenlő indulattal legyetek, ugyanazon szeretettel viseltetvén, egy érzésben, egyugyanazon indulattal lévén, |
| 3. | Semmit nem cselekedvén versengésből, sem hiábavaló dicsőségből, hanem alázatosan egymást különbeknek tartván timagatoknál! |
| 4. | Ne nézze ki-ki a maga [hasznát], hanem mindenki a másokét is. |
| 5. | Annak okáért az az indulat legyen bennetek, mely volt a Krisztus Jézusban is, |
| 6. | Aki mikor Istennek formájában vala, nem tekintette zsákmánynak azt, hogy [ő] az Istennel egyenlő, |
| 7. | Hanem önmagát megüresíté, szolgai formát vévén föl, emberekhez hasonlóvá lévén; |
| 8. | És mikor olyan állapotban találtatott, mint ember, megalázta magát, engedelmes lévén halálig, még pedig a keresztfának haláláig. |
| 9. | Annak okáért az Isten is felmagasztalá őt, és ajándékoza neki oly nevet, amely minden név fölött való, |
| 10. | Hogy a Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és föld alatt valóké, |
| 11. | És minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére. |
| 12. | Annak okáért, szerelmeseim, amiképpen mindenkor engedelmeskedtetek, nem úgy, mint az én jelenlétemben csak, hanem most sokkal inkább az én távollétemben, félelemmel és rettegéssel vigyétek véghez a ti üdvösségeteket; |
| 13. | Mert Isten az, aki munkálja bennetek mind az akarást, mind a munkálást jó kedvéből. |
| 14. | Mindeneket zúgolódások és versengések nélkül cselekedjetek, |
| 15. | Hogy legyetek feddhetetlenek és tiszták, Istennek szeplőtlen gyermekei az elfordult és elvetemedett nemzetség közepette, kik között fényletek, mint csillagok, e világon. |
| 16. | Életnek beszédét tartván eléjük, hogy dicsekedhessem majd a Krisztus napján, hogy nem futottam hiába, sem nem fáradtam hiába. |
| 17. | De ha kiontatom is italáldozatként a ti hitetek áldozatánál és papi szolgálatánál, [mégis] örülök, és együtt örülök mindnyájatokkal; |
| 18. | Azonképpen ti is örüljetek, és örüljetek együtt velem! |
| 19. | Reménylem pedig az Úr Jézusban, hogy Timóteust rövid nap elküldöm tihozzátok, hogy én is megviduljak, megértvén a ti dolgaitokat. |
| 20. | Mert nincsen velem senki hozzá hasonló indulatú, aki igazán szívén viselné dolgaitokat. |
| 21. | Mert mindenki a maga hasznát keresi, nem a Krisztus Jézusét. |
| 22. | Az ő kipróbált voltát pedig ismeritek, hogy miképpen atyjával a gyermek, együtt szolgált velem az evangélium ügyében. |
| 23. | Őt azért reménylem, hogy elküldöm, mihelyt meglátom az én dolgaimat, tüstént; |
| 24. | Bízom pedig az Úrban, hogy magam is csakhamar el fogok menni. |
| 25. | De szükségesnek tartám, hogy Epafróditust, az én atyámfiát és munkatársamat és bajtársamat, nektek pedig követeteket és szükségemben áldozatot hozó szolgátokat hazaküldjem hozzátok, |
| 26. | Mivelhogy vágyva vágyott mindnyájatok után, és gyötrődött amiatt, hogy meghallottátok, hogy ő beteg volt. |
| 27. | Mert bizony beteg volt, halálhoz közel; de az Isten könyörült rajta, nemcsak őrajta pedig, hanem énrajtam is, hogy szomorúság ne jöjjön szomorúságomra. |
| 28. | Annak okáért hamarabb küldtem őt haza, hogy meglátván őt, ismét örüljetek, és nekem is kisebb legyen a szomorúságom. |
| 29. | Fogadjátok azért őt az Úrban teljes örömmel, és az ilyeneket megbecsüljétek, |
| 30. | Mert a Krisztus dolgáért jutott majdnem halálra, kockára tévén életét, hogy kárpótoljon engem azért, hogy nekem tett szolgálatotoknál ti nem voltatok jelen. |
| 1. | Továbbá, atyámfiai, örüljetek az Úrban! Ugyanazokat írni nektek én nem restellem, tinektek pedig bátorságos. |
| 2. | Őrizkedjetek az ebektől, őrizkedjetek a gonosz munkásoktól, őrizkedjetek a megmetélkedéstől: |
| 3. | Mert mi vagyunk a körülmetélkedés, akik lélekben szolgálunk az Istennek, és a Krisztus Jézusban dicsekedünk, és nem a testben bizakodunk, |
| 4. | Jóllehet énnekem van bizakodásom test szerint is. Ha bárki más mer testben bizakodni, én sokkal inkább! |
| 5. | Körülmetéltettem nyolcadnapon, Izrael nemzetségéből, Benjámin törzséből való [vagyok], zsidókból való zsidó, törvény tekintetében farizeus, |
| 6. | Buzgóság tekintetében az egyházat üldöző, a törvénybeli igazság tekintetében feddhetetlen voltam. |
| 7. | De amelyek nekem [egykor] nyereségek valának, azokat a Krisztusért kárnak ítéltem. |
| 8. | Sőt annak felette [most] is kárnak ítélek mindent az én Uram, Jézus Krisztus ismeretének gazdagsága miatt, akiért mindent kárba veszni hagytam, és szemétnek ítélek, hogy a Krisztust megnyerjem, |
| 9. | És találtassam őbenne, mint akinek nincsen saját igazságom a törvényből, hanem van igazságom a Krisztusban való hit által, Istentől való igazságom a hit alapján: |
| 10. | Hogy megismerjem őt, és az ő feltámadásának erejét, és az ő szenvedéseiben való részesülésemet, hasonlóvá lévén az ő halálához; |
| 11. | Ha valami módon eljuthatnék a halottak feltámadására. |
| 12. | Nem [mondom], hogy már elértem, vagy [hogy] már tökéletes volnék, hanem igyekezem, hogy el is érjem, amiért meg is ragadott engem a Krisztus Jézus. |
| 13. | Atyámfiai, én magamról nem gondolom, hogy már elértem volna, |
| 14. | De egyet [cselekszem]: azokat, amelyek hátam mögött vannak, elfelejtvén, azoknak pedig, amelyek előttem vannak, nekik dőlvén, célegyenest igyekszem az Istennek a Krisztus Jézusban onnét felülről való elhívása jutalmára. |
| 15. | Valakik annak okáért tökéletesek [vagyunk], ilyen értelemben legyünk; és ha valamiben másképpen értetek, az Isten azt is ki fogja jelenteni nektek, |
| 16. | Csakhogy amire eljutottunk, ugyanabban egy szabály szerint járjunk, ugyanazon értelemben legyünk. |
| 17. | Legyetek én követőim, atyámfiai, és figyeljetek azokra, akik úgy járnak, amiképpen mi nektek példátok vagyunk. |
| 18. | Mert sokan járnak [másképpen], kik felől sokszor mondtam nektek, most pedig sírva is mondom, hogy a Krisztus keresztjének ellenségei; |
| 19. | Kiknek végük veszedelem, kiknek Istenük az ő hasuk, és akiknek dicsőségük az ő gyalázatukban van, kik [mindig] a földiekkel törődnek. |
| 20. | Mert a mi országunk mennyekben van, honnét a megtartó Úr Jézus Krisztust is várjuk, |
| 21. | Ki elváltoztatja a mi nyomorúságos testünket, hogy hasonló legyen az ő dicsőséges testéhez, amaz ő hatalmas munkája szerint, mely által maga alá is vethet mindeneket. |
| 1. | Annak okáért, szerelmes atyámfiai, akik után úgy vágyakozom, ti én örömöm és én koronám, ekképpen álljatok meg az Úrban, én szerelmeseim! |
| 2. | Evódiát intem, Sintikhét is intem, hogy egyenlő indulattal legyenek az Úrban! |
| 3. | Igen, kérlek téged is, igaz szolgatársam, légy segítségül ezeknek, mint akik az evangélium dolgában együtt viaskodtak velem, Kelemennel is, és ama többi munkatársaimmal, kiknek nevei [fölírvák] az életnek könyvében. |
| 4. | Örüljetek az Úrban mindenkor; ismét mondom, örüljetek! |
| 5. | A ti szelídlelkűségetek ismert legyen minden ember előtt. Az Úr közel! |
| 6. | Semmi felől ne aggódjatok, hanem imádságotokban és könyörgésetekben minden alkalommal hálaadással tárjátok fel kívánságaitokat az Isten előtt, |
| 7. | És az Istennek békessége, mely minden értelmet felülhalad, meg fogja őrizni szíveiteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban. |
| 8. | Továbbá, atyámfiai, amik csak igazak, amik csak tisztességesek, amik csak igazságosak, amik csak tiszták, amik csak kedvesek, amik csak jó hírűek; ha van valami erény és ha van valami dicséret, ezekről gondolkodjatok, |
| 9. | Amiket tanultatok is, el is fogadtatok, hallottatok is, láttatok is éntőlem, azokat cselekedjétek; és a békességnek Istene veletek lesz. |
| 10. | Felette igen örültem pedig az Úrban, hogy immár valahára megújultatok az énfelőlem való gondviselésetekben; mely dologban gondoskodtatok is, de nem volt alkalmatok. |
| 11. | Nem hogy az én szűkölködésemre nézve szólnék; mert én megtanultam, hogy azokban, amelyekben vagyok, megelégedett legyek. |
| 12. | Tudok megaláztatni is, tudok bővölködni is; mindenben és mindenekben ismerős vagyok, a jóllakással is, az éhezéssel is, a bővölködéssel is, a szűkölködéssel is. |
| 13. | Mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megerősít. |
| 14. | Mindazáltal jól tettétek, hogy nyomorúságomban részesekké lettetek! |
| 15. | Tudjátok pedig ti is, filippibeliek, hogy az evangélium [hirdetésének] kezdetén, mikor Macedóniából kimentem, egyetlen egyház sem volt részes velem a kölcsönös adásban és vevésben, csak ti egyedül: |
| 16. | Mert [már] Tesszalonikában is, egyszer is, másszor is küldtetek nekem szükségemre. |
| 17. | Nem mintha kívánnám az ajándékot, hanem kívánom azt a gyümölcsöt, mely sokasodik a ti hasznotokra. |
| 18. | Megkaptam pedig mindent, és bővölködöm; beteltem, vévén Epafróditustól, amit [küldöttetek], mint kedves, jó illatot, kellemes, tetsző áldozatot az Istennek. |
| 19. | Az én Istenem pedig be fogja tölteni minden szükségeteket az ő gazdagsága szerint dicsőségesen a Krisztus Jézusban. |
| 20. | Az Istennek pedig és a mi Atyánknak dicsőség mindörökkön-örökké! Ámen. |
| 21. | Köszöntsetek minden szentet a Krisztus Jézusban! Köszöntenek titeket az atyafiak, akik velem vannak. |
| 22. | Köszöntenek titeket minden szentek, mindeneknek felette pedig a császár udvarából valók. |
| 23. | A mi Urunk, Jézus Krisztusnak kegyelme legyen mindnyájatokkal! Ámen. |