Vedd kezedbe a Bibliád!

  1. Ha teheted, vedd kezedbe a bibliád. Nyisd ki a fejezeteknél és könyvből olvasd fel az igét.

Olvasási terv: HIT Rádió: Olvassuk együtt egy év alatt a Bibliát!

Igeszakasz: 245. nap / 256. nap

Felolvasó: Mézes András


I. Thessalonika levél - 1. fejezet

Károli Gáspár fordítás
1. Pál, Silvánus és Timóteus a tesszalonikabeliek gyülekezetének, [amely van] az Atya Istenben és az Úr Jézus Krisztusban: kegyelem nektek és békesség Istentől, a mi Atyánktól, és az Úr Jézus Krisztustól!
2. Hálát adunk az Istennek mindenkor mindnyájatokért, emlékezvén rólatok a mi imádságainkban,
3. Szüntelenül emlegetve a ti hitetek munkáját, és a ti szeretetetek fáradozását, és a mi Urunk, Jézus Krisztus felől való reménységeteknek állhatatosságát az Isten előtt, a mi Atyánk előtt,
4. Tudván, Istentől szeretett atyámfiai, hogy ti ki vagytok választva;
5. Hogy a mi evangéliumunk tinálatok nem áll csak szóban, hanem [isteni] erőkben is, Szent Lélekben is, sok bizodalomban is; amiképpen tudjátok, hogy milyenek voltunk közöttetek tiértetek.
6. És ti a mi követőinkké lettetek és az Úréi, befogadván az igét sokféle szorongattatás között, Szent Lélek örömével,
7. Úgyhogy példaképekké lettetek Macedóniában és Akhájában minden hívőre nézve.
8. Mert nemcsak Macedóniában és Akhájában zendült ki tőletek az Úr beszéde, hanem minden helyen is híre terjedt a ti Istenbe vetett hiteteknek, annyira, hogy szükségtelen arról valamit szólnunk.
9. Mert azok maguk hirdetik felőlünk, milyen volt a mi hozzátok való menetelünk, és miként tértetek meg az Istenhez a bálványoktól, hogy az élő és igaz Istennek szolgáljatok,
10. És várjátok az ő Fiát az égből, akit feltámasztott a halálból, a Jézust, aki megszabadít minket amaz eljövendő haragtól.

I. Thessalonika levél - 2. fejezet

Károli Gáspár fordítás
1. Mert magatok tudjátok, atyámfiai, hogy a mi tihozzátok való menetelünk nem volt hiábavaló;
2. Sőt inkább, noha elébb már háborúságot és bosszúságot szenvedtünk volt Filippiben, amint tudjátok, volt bátorságunk a mi Istenünkben, hogy közöttetek [is] hirdessük az Isten evangéliumát sok tusakodással.
3. Mert a mi buzdításunk nem hitetésből [van], sem nem tisztátalanságból, sem nem álnokságból,
4. Hanem amiképpen az Isten méltatott minket arra, hogy reánk bízza az evangéliumot, akképpen szólunk; nem úgy, hogy embereknek tessünk, hanem az Istennek, aki megvizsgálja a mi szívünket.
5. Mert sem hízelkedő beszéddel, amint tudjátok, sem telhetetlenség színében nem léptünk fel soha, Isten a bizonyság;
6. Sem emberektől való dicsőítést nem kerestünk, sem tőletek, sem másoktól, holott terhetekre lehettünk volna, mint Krisztus apostolai.
7. De szívélyesek valánk tiközöttetek, amiként a dajka dajkálgatja az ő gyermekeit.
8. Így felbuzdulva irántatok, készek valánk közleni veletek nemcsak az Isten evangéliumát, hanem a mi magunk lelkét is, mivelhogy szeretteinkké lettetek nekünk.
9. Emlékez[het]tek ugyanis, atyámfiai, a mi fáradozásunkra és bajlakodásunkra: mert éjjel-nappal munkálkodva hirdettük nektek az Isten evangéliumát, csakhogy senkit meg ne terheljünk közületek.
10. Ti [vagytok] bizonyságok és az Isten, milyen szentül, igazán és feddhetetlenül éltünk előttetek, akik hisztek.
11. Valamint tudjátok, hogy miként atya az ő gyermekeit, [úgy] intettünk és buzdítgattunk egyenként mindnyájatokat,
12. És kérve kértünk, hogy Istenhez méltóan viseljétek magatokat, aki az ő országába és dicsőségébe hív titeket.
13. Ugyanazért mi is hálát adunk az Istennek szüntelenül, hogy ti befogadván az Istennek általunk hirdetett beszédét, nem úgy fogadtátok, mint emberek beszédét, hanem mint Isten beszédét (aminthogy valósággal az [is]), amely munkálkodik is tibennetek, akik hisztek.
14. Mert ti, atyámfiai, követői lettetek az Isten gyülekezeteinek, amelyek Júdeában vannak a Krisztus Jézusban, mivelhogy ugyanúgy szenvedtetek ti is a saját honfitársaitoktól, miként azok is a zsidóktól,
15. Akik megölték az Úr Jézust is, és a saját prófétáikat, és minket [is] üldöznek, és az Istennek nem tetszenek, és minden embernek ellenségei,
16. Akik megtiltják nekünk, hogy a pogányoknak ne prédikáljunk, hogy üdvözüljenek, hogy mindenkor betöltsék bűneiket; de végre utolérte őket az [Isten] haragja.
17. Mi pedig, atyámfiai, amint elsza-kasztatánk tőletek egy kevés ideig, arcra, nem szívre nézve, annál buzgóságosabban, nagy kívánsággal igyekeztünk, hogy szemtől szembe, láthassunk titeket.
18. Azért menni [is] akartunk hozzátok, kiváltképpen én, Pál, egyszer is, kétszer is, de megakadályozott minket a Sátán.
19. Mert kicsoda a mi reménységünk, örömünk és dicsekedésünk koronája? Avagy nem azok [lesztek]-e ti is a mi Urunk, Jézus Krisztus előtt az ő eljövetelekor?
20. Bizony, ti vagytok a mi dicsőségünk és örömünk!

I. Thessalonika levél - 3. fejezet

Károli Gáspár fordítás
1. Annak okáért, mivelhogy tovább már el nem tűrhetők, jónak ítélénk, hogy magunk maradjunk Athénben,
2. És elküldöttük Timóteust, a mi atyánkfiát és Istennek szolgáját és munkatársunkat a Krisztus evangéliumának [hirdetésében], hogy erősítsen titeket és intsen titeket a ti hitetek felől,
3. Hogy senki meg ne tántorodjék ama szorongattatások között; mert ti magatok tudjátok, hogy mi arra rendeltettünk.
4. Mert mikor közöttetek valánk is, előre megmondtuk nektek, hogy szorongattatásnak leszünk kitéve; amint meg is történt, és tudjátok.
5. Annak okáért én is, mivelhogy tovább már nem tűrhetém, elküldék, hogy megismerjem a ti hiteteket, ha nem kísértett-e meg valami módon titeket a kísértő, és nem lett-e hiábavaló a mi fáradságunk?
6. Most pedig, amikor megérkezett hozzánk Timóteus titőletek, és örömhírt hozott nekünk a ti hitetek és szeretetetek felől, és arról, hogy jó emlékezéssel vagytok irántunk, mindenkor kívánván látni minket, miképpen mi is titeket;
7. Ezáltal megvigasztalódtunk reátok nézve, atyámfiai, minden mi szorongattatásunk és szükségünk mellett is, a ti hitetek által:
8. Mert szinte megelevenedünk, ha ti erősek vagytok az Úrban.
9. Mert milyen hálával is fizethetünk az Istennek tiértetek mindazért az örömért, amellyel örvendezünk miattatok a mi Istenünk előtt?!
10. Mikor éjjel-nappal nagy buzgón esedezünk, hogy megláthassuk a ti orcátokat, és kipótolhassuk a ti hitetek hiányait.
11. Maga pedig az Isten és a mi Atyánk, és a mi Urunk, a Jézus Krisztus egyengesse meg a mi utunkat tihozzátok!
12. Titeket pedig gyarapítson az Úr és tegyen bőségesekké az egymás iránt és mindenki iránt való szeretetben, amilyenek vagyunk mi is tiirántatok;
13. Hogy erősekké tegye a ti szíveteket, feddhetetlenekké a szentségben, a mi Istenünk és Atyánk előtt, amikor eljő a mi Urunk, Jézus Krisztus minden ő szentjével egyetemben.

I. Thessalonika levél - 4. fejezet

Károli Gáspár fordítás
1. Továbbá pedig kérünk titeket, atyámfiai, és intünk az Úr Jézusban, hogy aszerint, amint tőlünk tanultátok, mi módon kell forgolódnotok és Istennek tetszenetek, mindinkább gyarapodjatok.
2. Mert tudjátok, milyen parancsolatokat adtunk nektek az Úr Jézus által.
3. Mert ez az Isten akarata, a ti szentté lételetek, hogy magatokat a paráznaságtól megtartóztassátok,
4. Hogy mindenitek szentségben és tisztességben tudja bírni a maga edényét,
5. Nem kívánság gerjedelmével, mint a pogányok, akik nem ismerik az Istent;
6. Hogy senki túl ne lépjen és meg ne károsítsa valamely dologban az ő atyjafiát, mert bosszút áll az Úr mindezekért, amint elébb is mondottuk nektek és bizonyságot tettünk.
7. Mert nem tisztátalanságra, hanem szentségre hívott el minket az Isten.
8. Aki azért megveti [ezeket], nem embert vet meg, hanem az Istent, aki Szent Lelkét is közlé velünk.
9. Az atyafiúi szeretetről pedig nem [is] szükség írnom nektek: mert titeket Isten maga tanított meg arra, hogy egymást szeressétek;
10. Sőt gyakoroljátok is azt mindamaz atyafiak iránt, akik egész Macedóniában vannak. Kérünk azonban titeket, atyámfiai, hogy mindinkább gyarapodjatok;
11. És becsületbeli dolognak tartsátok, hogy csendes életet folytassatok, saját dolgaitoknak utána lássatok, és tulajdon kezeitekkel munkálkodjatok, amiként rendeltük nektek;
12. Hogy a kívülvalók iránt tisztességesen viselkedjetek, és semmi szükséget ne érezzetek.
13. Nem akarom továbbá, atyámfiai, hogy tudatlanságban legyetek azok felől, akik elaludtak, hogy ne bánkódjatok, mint a többiek, akiknek nincsen reménységük.
14. Mert ha hisszük, hogy Jézus meghalt és feltámadott, azonképpen az Isten is előhozza azokat, akik elaludtak, a Jézus által ővele együtt.
15. Mert ezt mondjuk nektek az Úr szavával, hogy mi, akik élünk, akik megmaradunk az Úr eljöveteléig, éppen nem előzzük meg azokat, akik elaludtak.
16. Mert maga az Úr riadóval, arkangyal szózatával és isteni harsonával leszáll az égből, és feltámadnak először, akik meghaltak volt a Krisztusban;
17. Azután mi, akik élünk, akik megmaradunk, elragadtatunk azokkal együtt a felhőkön az Úr elébe a levegőbe, és ekképpen mindenkor az Úrral leszünk.
18. Annak okáért vigasztaljátok egymást e beszédekkel.

I. Thessalonika levél - 5. fejezet

Károli Gáspár fordítás
1. Az időkről és időszakokról pedig, atyámfiai, nem szükség, hogy írjak nektek,
2. Mert igen jól tudjátok ti magatok, hogy az Úrnak napja úgy jő el, mint a tolvaj éjjel.
3. Mert amikor ezt mondják: Békesség és biztonság, akkor hirtelen veszedelem jön rájuk, mint a szülési fájdalom a terhes asszonyra; és semmiképpen meg nem menekednek.
4. De ti, atyámfiai, nem vagytok sötétségben, hogy [az] a nap tolvaj módra lep[het]ne meg titeket.
5. Ti mindnyájan világosság fiai vagytok, és nappal fiai; nem vagyunk az éjszakáé, sem a sötétségé!
6. Ne is aludjunk azért, mint egyebek, hanem legyünk éberek és józanok.
7. Mert akik alusznak, éjjel alusznak, és akik részegek, éjjel részegednek meg.
8. Mi azonban, akik nappaliak vagyunk, legyünk éberek, felöltözvén a hitnek és szeretetnek mellvasába, és sisak gyanánt az üdvösségnek reménységébe.
9. Mert nem haragra rendelt minket az Isten, hanem arra, hogy üdvösséget szerezzünk a mi Urunk, Jézus Krisztus által,
10. Aki meghalt értünk, hogy akár ébren vagyunk, akár aluszunk, együtt éljünk ővele.
11. Vigasztaljátok azért egymást, és építse egyik a másikat, amiképpen cselekszitek is.
12. Kérünk továbbá titeket, atyámfiai, hogy becsüljétek azokat, akik fáradoznak közöttetek, és elöljáróitok az Úrban, és intenek titeket;
13. És az ő munkájukért viseltessetek irántuk megkülönböztetett szeretettel. Egymással békességben éljetek.
14. Kérünk továbbá titeket, atyámfiai, intsétek a rendetleneket, bátorítsátok a félelmes szívűeket, gyámolítsátok az erőtleneket, türelmesek legyetek mindenki iránt.
15. Vigyázzatok, hogy senki senkinek rosszért rosszal ne fizessen, hanem mindenkor jóra törekedjetek úgy egymás iránt, mint mindenki iránt.
16. Mindenkor örüljetek.
17. Szüntelen imádkozzatok.
18. Mindenben hálákat adjatok; mert ez az Isten akarata a Krisztus Jézus által tihozzátok.
19. A Lelket meg ne oltsátok.
20. A prófétálást meg ne vessétek,
21. Mindent megpróbáljatok; ami jó, azt megtartsátok.
22. Mindentől, ami gonosznak látszik, őrizkedjetek.
23. Maga pedig a békességnek Istene szenteljen meg titeket mindenestől; és a ti egész valótok, mind lelketek, mind testetek feddhetetlenül őriztessék meg a mi Urunk, Jézus Krisztus eljövetelére.
24. Hű az, aki elhívott titeket, és ő meg is cselekszi [azt].
25. Atyámfiai, imádkozzatok értünk!
26. Köszöntsétek az összes atyafiakat szent csókolással.
27. Kényszerítlek titeket az Úrra, hogy olvastassék fel e levél minden szent atyafi előtt.
28. A mi Urunk, Jézus Krisztusnak kegyelme veletek! Ámen.

II. Thessalonika levél - 1. fejezet

Károli Gáspár fordítás
1. Pál és Silvánus és Timóteus a tesszalonikabeli gyülekezetnek, Istenben, a mi Atyánkban, és az Úr Jézus Krisztusban:
2. Kegyelem nektek és békesség Istentől, a mi Atyánktól, és az Úr Jézus Krisztustól!
3. Mindenkor hálaadással tartozunk az Istennek, atyámfiai, tiértetek, amiképpen méltó [is], mivelhogy felettébb megnövekedék a ti hitetek, és mindnyájatokban bővölködik az egymáshoz való szeretet;
4. Annyira, hogy mi magunk dicsekszünk veletek az Isten gyülekezeteiben, a ti kitartásotok és hitetek felől, minden ti üldöztetésetek és szorongattatásotok között, amelyeket szenvedtek,
5. Bizonyságául az Isten igazságos ítéletének; hogy méltóknak ítéltessetek az Isten országára, amelyért szenvedtek is.
6. Mert igazságos dolog az az Isten előtt, hogy szorongattatással fizessen azoknak, akik titeket szorongatnak.
7. Nektek pedig, akik szorongattattok, nyugodalommal, mivelünk együtt, amikor megjelenik az Úr Jézus az égből az ő hatalmának angyalaival
8. Tűznek lángjában, ki bosszút áll azokon, akik nem ismerik az Istent, és akik nem engedelmeskednek a mi Urunk, Jézus Krisztus evangéliumának,
9. Akik meg fognak lakolni örök veszedelemmel az Úr ábrázatától, és az ő hatalmának dicsőségétől,
10. Amikor eljő majd, hogy megdicsőíttessék az ő szentjeiben, és csodáltassék mindazokban, akik hisznek (mivelhogy a mi tanúbizonyságunknak hitele volt tinálatok) ama napon.
11. Mivégből imádkozunk is mindenkor tiértetek, hogy a mi Istenünk méltóknak tartson titeket az elhívásra, és töltsön be titeket a jóban való teljes gyönyörűséggel, és a hitnek hathatós munkálásával,
12. Hogy dicsőíttessék meg a mi Urunk, Jézus Krisztusnak neve tibennetek, és ti [is] őbenne, a mi Istenünknek és az Úr Jézus Krisztusnak kegyelméből.

II. Thessalonika levél - 2. fejezet

Károli Gáspár fordítás
1. Kérünk pedig titeket, atyámfiai, a mi Urunk, Jézus Krisztus eljövetelére és a mi őhozzá leendő egybegyűlésünkre nézve,
2. Hogy ne tántoríttassatok el egyhamar a ti értelmetektől, se ne háboríttassatok meg se lélek által, se beszéd által, se nekünk [tulajdonított] levél által, mintha itt volna már a Krisztusnak ama napja.
3. Ne csaljon meg titeket senki semmiképpen! Mert nem [jön az el addig], mígnem bekövetkezik elébb a szakadás, és megjelenik a bűn embere, a veszedelemnek fia,
4. Aki ellene veti és fölébe emeli magát mindannak, ami Istennek vagy istentiszteletre méltónak mondatik, annyira, hogy maga ül be mint Isten az Isten templomába, Isten gyanánt mutogatván magát.
5. Nem emlékeztek-e, hogy megmondtam nektek ezeket, amikor még tinálatok valék?
6. És most tudjátok, mi tartja vissza, amiért [csak] a maga idejében fog az megjelenni.
7. Működik ugyan már a törvényszegés titkos [bűne]: csakhogy annak, aki [azt] még most visszatartja, félre kell az útból tolatnia.
8. És akkor fog megjelenni a törvénytaposó, akit megemészt az Úr az ő szájának leheletével, és megsemmisít az ő megjelenésének feltűnésével;
9. Akinek eljövetele a Sátán ereje által van, a hazugságnak minden hatalmával, jeleivel és csodáival,
10. És a gonoszságnak minden csalárdságával azok között, akik elvesznek; mivelhogy nem fogadták be az igazságnak szeretetét az ő üdvösségükre.
11. És azért bocsátja rájuk Isten a tévelygés erejét, hogy higgyenek a hazugságnak,
12. Hogy kárhoztattassanak mindazok, akik nem hittek az igazságnak, hanem gyönyörködtek az igazságtalanságban.
13. Mi pedig mindenkor hálaadással tartozunk az Istennek tiértetek, atyámfiai, akiket szeret az Úr, hogy kezdettől fogva kiválasztott titeket Isten az üdvösségre, a Lélek szentelésében és az igazság hitében;
14. Amire elhívott titeket a mi evangéliumunk által, a mi Urunk, Jézus Krisztus dicsőségének elvételére.
15. Miért is, atyámfiai, legyetek állhatatosak, és tartsátok meg a tudományt, amelyre akár beszédünk, akár levelünk által taníttattatok.
16. Maga pedig a mi Urunk, Jézus Krisztus, és az Isten, a mi Atyánk, aki szeretett minket, és kegyelméből örök vigasztalással és jó reménységgel ajándékozott meg,
17. Vigasztalja meg a ti szíveteket, és erősítsen meg titeket minden tudományban és jó cselekedetben.

II. Thessalonika levél - 3. fejezet

Károli Gáspár fordítás
1. Végezetre, imádkozzatok értünk, atyámfiai, hogy az Úrnak beszéde terjedjen és dicsőíttessék, amiként tiköztetek is.
2. És hogy meneküljünk meg az alkalmatlan és gonosz emberektől. Mert nem mindenkié a hit!
3. De hű az Úr, aki megerősít titeket és megőriz a gonosztól!
4. Bízunk is az Úrban reátok nézve, hogy megteszitek, és meg is fogjátok tenni azokat, amiket parancsolunk.
5. Az Úr pedig igazgassa a ti szíveteket az Isten iránt való szeretetre, és Krisztus iránt való állhatatosságra.
6. A mi Urunk, Jézus Krisztus nevében pedig rendeljük nektek, atyámfiai, hogy vonjátok el magatokat minden atyafitól, aki rendetlenül él, és nem ama utasítás szerint, amelyet mitőlünk kapott.
7. Magatok is tudjátok, mi módon kell minket követni; mert nem viseltük magunkat közöttetek rendetlenül,
8. Sem ingyen kenyeret nem ettünk senkinél, hanem munkával és fáradsággal, éjjel-nappal dolgozva, hogy közületek senkinek se legyünk terhére.
9. Nem azért, mintha nem volna rá jogunk, hanem hogy magunkat például adjuk nektek, hogy minket kövessetek.
10. Mert amikor nálatok voltunk is, azt rendeltük nektek, hogy ha valaki nem akar dolgozni, ne is egyék.
11. Mert halljuk, hogy némelyek rendetlenül élnek közületek, akik semmit nem dolgoznak, hanem nyughatatlankodnak.
12. Az ilyeneknek azonban rendeljük és kérjük őket a mi Urunk, Jézus Krisztusra, hogy csendesen munkálkodva a maguk kenyerét egyék.
13. Ti pedig, atyámfiai, meg ne restüljetek a jó cselekvésben!
14. Ha pedig valaki nem engedelmeskedik a mi levél által való beszédünknek, azt jegyezzétek meg, és ne társalkodjatok vele, hogy megszégyenüljön;
15. De ne tartsátok ellenségnek, hanem intsétek, mint atyafit.
16. Maga pedig a békességnek Ura adjon nektek mindenkor minden tekintetben békességet. Az Úr [legyen] mindnyájatokkal!
17. A köszöntést én, Pál [írom] a saját kezemmel, ami ismertetőjegye minden levelemnek. Így írok.
18. A mi Urunk, Jézus Krisztusnak kegyelme mindnyájatokkal! Ámen.

Elolvastad a szakaszt

Sikeresen végigolvastad a mai szakaszt
 Előző nap

2025 © biblia.szeroczei.hu. Minden jog fenntartva.
Használati feltételek