Online Biblia

Vedd kezedbe a Bibliád!

Olvasási terv: HIT Rádió: Olvassuk együtt egy év alatt a Bibliát!

Igeszakasz: 248. nap / 256. nap

Felolvasó: Tóth Géza

Zsidó levél - 1. fejezet

Károli Gáspár fordítás

1.	Minekutána az Isten sok rendben és sokféleképpen szólott hajdan az atyáknak a próféták által, ez utolsó időkben szólott nekünk Fia által,
2.	Akit tett mindennek örökösévé, aki által a világot is teremtette,
3.	Aki az ő dicsőségének visszatükröződése és az ő valóságának képmása, aki hatalma szavával fenntartja a mindenséget, aki minket bűneinktől megtisztítván, üle a Felségnek jobbjára a magasságban,
4.	Annyival kiválóbb lévén az angyaloknál, amennyivel különb nevet örökölt azoknál.
5.	Mert kinek mondotta valaha az angyalok közül: Én Fiam vagy te, én ma szültelek téged? És ismét: Én leszek neki Atyja, és ő lesz nekem Fiam?
6.	Viszont mikor behozza az ő elsőszülöttjét a világba, így szól: És imádják őt az Istennek minden angyalai.
7.	És bár az angyalokról [így] szól: Ki az ő angyalait szelekké teszi, és az ő szolgáit tűz lángjává,
8.	Ámde a Fiúról [így]: A te királyi széked, oh Isten, örökkön-örökké. Igazságnak pálcája a te országodnak pálcája.
9.	Szeretted az igazságot és gyűlölted a hamisságot: annak okáért felkent téged az Isten, a te Istened, örömnek olajával a te társaid felett.
10.	És: Te, Uram, kezdetben alapítottad a földet, és a te kezeidnek művei az egek;
11.	Azok elvesznek, de te megmaradsz, és mindazok, mint a ruha, megavulnak.
12.	És palástként összehajtod azokat, és elváltoznak, te pedig ugyanaz vagy, és a te esztendeid el nem fogynak.
13.	Melyik angyalnak mondotta pedig valaha: Ülj az én jobb kezem felől, míglen ellenségeidet lábaidnak zsámolyává teszem?
14.	Avagy nem szolgáló lelkek-e mindazok, elküldve szolgálatra azokért, akik örökölni fogják az üdvösséget?

Zsidó levél - 2. fejezet

Károli Gáspár fordítás

1.	Annak okáért annál is inkább szükséges nekünk a hallottakra figyelmeznünk, hogy valaha el ne sodortassunk.
2.	Mert ha az angyaloktól hirdetett beszéd erős volt, és minden bűn és engedetlenség elvette igazságos büntetését:
3.	Mi módon menekedünk meg mi, hogyha nem törődünk ily nagy üdvösséggel? Amelyet, miután kezdetben hirdetett az Úr, azok, akik hallották, biztosítottak számunkra,
4.	Velük együtt bizonyságot tevén arról az Isten, jelekkel, meg csodákkal, és sokféle erőkkel, s a Szent Léleknek közléseivel az ő akarata szerint.
5.	Mert nem angyaloknak vetette alá a jövendő világot, amelyről szólunk.
6.	Sőt bizonyságot tett valahol valaki, mondván: Micsoda az ember, hogy megemlékezel őróla, avagy az embernek fia, hogy gondod van reá?
7.	Kisebbé tetted őt rövid időre az angyaloknál, dicsőséggel és tisztességgel megkoronáztad őt, és úrrá tetted kezeid munkáin,
8.	Mindent lábai alá vetettél. Mert azzal, hogy neki mindent alávetett, semmit sem hagyott alávetetlenül; de most még nem látjuk, hogy neki minden alávettetett.
9.	Azt azonban látjuk, hogy Jézus, aki egy kevés időre kisebbé tétetett az angyaloknál, a halál elszenvedéséért dicsőséggel és tisztességgel koronáztatott meg, hogy az Isten kegyelméből mindenkiért megízlelje a halált.
10.	Mert illendő vala, hogy akiért minden és aki által minden, sok fiakat vezérelvén dicsőségre, az ő üdvösségük fejedelmét szenvedések által tegye tökéletessé.
11.	Mert a megszentelő és a megszenteltek egytől valók mindnyájan, amely oknál fogva nem szégyelli őket atyjafiainak hívni,
12.	Mondván: Hirdetem a te nevedet az én atyámfiainak, az anyaszentegyháznak közepette dicséretet mondok neked.
13.	És ismét: Én őbenne bízom; és ismét: Ímhol vagyok én és a gyermekek, akiket az Isten nekem adott.
14.	Mivel tehát a gyermekek testből és vérből valók, ő is hasonlatosképpen részese lett azoknak, hogy a halál által megsemmisítse azt, akinek hatalma van a halálon, tudniillik az ördögöt,
15.	És megszabadítsa azokat, akik a haláltól való félelem miatt teljes életükben rabok valának.
16.	Mert nyilván nem angyalokat karolt fel, hanem az Ábrahám magvát karolta fel.
17.	Annak okáért mindenestől fogva hasonlatosnak kellett lennie az atyafiakhoz, hogy könyörülő legyen és hű főpap az Isten előtt való dolgokban, hogy engesztelést szerezzen a nép bűneiért.
18.	Mert amennyiben szenvedett, ő maga is megkísértetvén, segíthet azokon, akik megkísértetnek.

Zsidó levél - 3. fejezet

Károli Gáspár fordítás

1.	Annak okáért szent atyafiak, mennyei elhívásnak részesei, figyelmezzetek a mi vallásunknak apostolára és főpapjára, Krisztus Jézusra,
2.	Aki hű ahhoz, aki őt rendelte, valamint Mózes is az ő egész házában.
3.	Mert ez nagyobb dicsőségre méltattatott, mint Mózes, amennyiben a ház építőjének nagyobb a tisztessége, mint a háznak.
4.	Mert minden háznak van építője, aki pedig mindent elkészített, az Isten az.
5.	Mózes is hű volt ugyan az ő egész házában mint szolga, a hirdetendőknek bizonyságára,
6.	Krisztus ellenben mint Fiú a maga háza felett, akinek háza mi vagyunk, ha a bizodalmat és a reménységnek dicsekedését mindvégig erősen megtartjuk.
7.	Annak okáért amint a Szent Lélek mondja: Ma, ha az ő szavát halljátok,
8.	Meg ne keményítsétek a ti szíveteket, mint az elkeseredéskor, a kísértés ama napján a pusztában,
9.	Ahol a ti atyáitok próbára tevéssel megkísértének engem, és látták az én cselekedeteimet negyven esztendeig.
10.	Azért megharagudtam arra a nemzetségre, és mondám: Mindig tévelyegnek szívükben; ők pedig nem ismerték meg az én utaimat.
11.	Úgyhogy megesküdtem haragomban, hogy nem fognak bemenni az én nyugodalmamba.
12.	Vigyázzatok, atyámfiai, hogy valaha ne legyen bármelyikőtöknek hitetlen, gonosz szíve, hogy az élő Istentől elszakadjon,
13.	Hanem intsétek egymást minden napon, míg tart a ma, hogy egyikőtök se keményíttessék meg a bűnnek csalárdsága által:
14.	Mert részeseivé lettünk Krisztusnak, ha ugyan az elkezdett bizodalmat mindvégig erősen megtartjuk.
15.	E mondás szerint: Ma, ha az ő szavát halljátok, meg ne keményítsétek a ti szíveiteket, mint az elkeseredéskor!
16.	Mert kik keseredtek el, mikor ezt hallák? Nemde mindazok, akik kijövének Egyiptomból Mózes által?
17.	Kikre haragudott vala pedig meg negyven esztendeig? Avagy nem azokra-e, akik vétkeztek, akiknek testei elhullottak a pusztában?
18.	Kiknek esküdött pedig meg, hogy nem mennek be az ő nyugodalmába, hanemha az engedetleneknek?
19.	Látjuk is, hogy nem mehettek be hitetlenség miatt.

Zsidó levél - 4. fejezet

Károli Gáspár fordítás

1.	Óvakodjunk tehát, hogy mivel megvan az ő nyugodalmába való bemenetel ígérete, valaki közületek fogyatkozásban levőnek ne láttassék!
2.	Mert nekünk is hirdettetett az evangélium, miképpen azoknak: de nem használt nekik a hallott beszéd, mivel nem párosították hittel azok, akik hallották.
3.	Mert mi, hívők, bemegyünk a nyugodalomba, miképpen megmondotta: Amint megesküdtem az én haragomban, nem fognak bemenni az én nyugodalmamba; jóllehet munkáit a világ megalapításától kezdve bevégezte.
4.	Mert valahol a hetedik napról ekképpen szólott: És megnyugovék Isten a hetedik napon minden ő cselekedeteitől.
5.	És ugyanabban ismét: Nem mennek be az én nyugodalmamba.
6.	Mivelhogy annak okáért áll az, hogy némelyek bemennek abba, és akiknek először hirdettetett az evangélium, nem mentek be engedetlenség miatt,
7.	Ismét határoz egy napot: Ma, szólván Dávid által annyi idő múltán, amint előbb mondva volt, ma, ha az ő szavát halljátok, meg ne keményítsétek a ti szíveiteket.
8.	Mert ha őket Józsué nyugodalomba helyezte volna, nem szólana azok után más napról.
9.	Annak okáért megvan a szombatja az Isten népének.
10.	Mert aki bement az ő nyugodalmába, az maga is megnyugodott cselekedeteitől, amiképpen Isten is a magáéitól:
11.	Igyekezzünk tehát bemenni abba a nyugodalomba, hogy valaki a hitetlenségnek ugyanazon példájába ne essék.
12.	Mert az Istennek beszéde élő és ható, és élesebb minden kétélű fegyvernél, és elhat a szívnek és léleknek, az ízeknek és a velőknek megoszlásáig, és megítéli a gondolatokat és a szívnek indulatait.
13.	És nincsen oly teremtmény, amely nyilvánvaló nem volna előtte, sőt mindenek meztelenek és leplezetlenek annak szemei előtt, akiről mi beszélünk.
14.	Lévén annak okáért nagy főpapunk, aki áthatolt az egeken, Jézus, az Istennek Fia, ragaszkodjunk vallásunkhoz!
15.	Mert nem oly főpapunk van, aki nem tudna megindulni gyarlóságainkon, hanem aki megkísértetett mindenekben hozzánk hasonlóan, kivéve a bűnt.
16.	Járuljunk azért bizodalommal a kegyelem királyi székéhez, hogy irgalmasságot nyerjünk és kegyelmet találjunk, alkalmas időben való segítségül!

Zsidó levél - 5. fejezet

Károli Gáspár fordítás

1.	Mert minden főpap emberek közül választatván emberekért rendeltetik az Isten előtt való dolgokban, hogy ajándékokat és áldozatokat vigyen a bűnökért,
2.	Aki képes együtt érezni a tudatlanokkal és tévelygőkkel, mivelhogy maga is körül van véve gyarlósággal.
3.	És ezért köteles, miképpen a népért, azonképpen önmagáért is áldozni a bűnökért.
4.	És senki sem veszi magának e tisztességet, hanem [akit] Isten hív el, miként Áront is.
5.	Hasonlóképpen Krisztus sem maga dicsőítette meg magát azzal, hogy főpap lett, hanem az, aki így szólott hozzá: Én Fiam vagy te, ma szültelek téged.
6.	Miképpen másutt is mondja: Te örökkévaló pap vagy, Melkisédek rendje szerint.
7.	Ki az ő testének napjaiban könyörgésekkel és esedezésekkel, erős kiáltás és könnyhullatás közben járult ahhoz, aki képes megszabadítani őt a halálból; és meghallgattatott az ő istenfélelméért,
8.	Ámbár Fiú, megtanulta azokból, amiket szenvedett, az engedelmességet;
9.	És tökéletességre jutván, örök üdvösség szerzője lett mindazokra nézve, akik neki engedelmeskednek,
10.	Neveztetvén az Istentől Melkisédek rendje szerint való főpapnak,
11.	Akiről nekünk sok és nehezen megmagyarázható mondanivalónk van, mivel restek lettetek a hallásra;
12.	Mert noha ez idő szerint tanítóknak kellene lennetek, ismét arra van szükségetek, hogy az Isten beszédeinek kezdő elemeire tanítson valaki titeket, és olyanok lettetek, akiknek tejre van szükségetek, és nem kemény eledelre.
13.	Mert mindaz, aki tejjel él, járatlan az igazságnak beszédeiben, mivelhogy kiskorú;
14.	Az érettkorúaknak pedig kemény eledel való, mint akiknek mivoltuknál fogva gyakorlottak az érzékeik a jó és rossz között való különbségtételre.

Zsidó levél - 6. fejezet

Károli Gáspár fordítás

1.	Annak okáért elhagyván a Krisztusról való kezdetleges beszédet, törekedjünk tökéletességre, nem rakosgatván le újra alapját a holt cselekedetekből való megtérésnek és az Istenben való hitnek,
2.	A mosakodásoknak, tanításnak, kezek rátevésének, holtak feltámadásának és az örök ítéletnek.
3.	És ezt megcselekesszük, ha az Isten megengedi.
4.	Mert lehetetlen dolog, hogy akik egyszer megvilágosíttattak, megízlelvén a mennyei ajándékot, és részeseivé lettek a Szent Léleknek,
5.	És megízlelték az Istennek jó beszédét és a jövendő világnak erőit,
6.	És elestek, ismét megújuljanak a megtérésre, mint akik önmaguknak feszítik meg az Istennek ama Fiát, és meggyalázzák őt.
7.	Mert a föld, amely beissza a gyakorta reá hulló esőt és hasznos füvet terem azoknak, akikért műveltetik, áldást nyer Istentől;
8.	Amely pedig töviseket és bojtorjánokat terem, megvetett, és közel van az átokhoz, annak vége megégetés.
9.	De tifelőletek, szerelmeseim, ezeknél jobb és üdvösségesebb dolgokról vagyunk meggyőződve, ha így szólunk is.
10.	Mert nem igazságtalan az Isten, hogy elfelejtkezzék a ti cselekedeteitekről és a szeretetről, melyet tanúsítottatok az ő neve iránt, mint akik szolgáltatok és szolgáltok a szenteknek.
11.	Kívánjuk pedig, hogy közületek ki-ki ugyanazon buzgóságot tanúsítsa a reménységnek bizonyossága iránt mindvégiglen.
12.	Hogy ne legyetek restek, hanem követői azoknak, akik hit és békességes tűrés által öröklik az ígéreteket.
13.	Mert az Isten, mikor ígéretet tett Ábrahámnak, mivelhogy nem esküdhetett nagyobbra, önmagára esküdött,
14.	Mondván: Bizony megáldván megáldalak téged, és megsokasítván megsokasítalak téged!
15.	És ekképpen, békességestűrő lévén, megnyerte az ígéretet.
16.	Mert az emberek nagyobbra esküsznek, és náluk minden versengésnek vége megerősítésül az eskü;
17.	Miért is az Isten, kiválóbban meg akarván mutatni az ígéret örököseinek az ő végzése változhatatlan voltát, esküvéssel lépett közbe,
18.	Hogy két változhatatlan tény által, melyekre nézve lehetetlen, hogy az Isten hazudjon, erős vigasztalásunk legyen minekünk, mint akik odamenekültünk, hogy megragadjuk az előttünk levő reménységet,
19.	Mely lelkünknek mintegy bátorságos és erős horgonya, és beljebb hatol a kárpitnál,
20.	Ahová útnyitóul bement értünk Jézus, aki örökkévaló főpap lett Melkisédek rendje szerint.

Zsidó levél - 7. fejezet

Károli Gáspár fordítás

1.	Mert ez a Melkisédek Sálem királya, a felséges Isten papja, aki a királyok leveréséből visszatérő Ábrahámmal találkozván őt megáldotta,
2.	Akinek tizedet is adott Ábrahám mindenből; aki elsőben is magyarázat szerint igazság királya, azután pedig Sálem királya is, azaz békesség királya,
3.	Apa nélkül, anya nélkül, nemzetség nélkül való; sem napjainak kezdete, sem életének vége nincs, de hasonlóvá tétetvén az Isten Fiához, pap marad örökké.
4.	Nézzétek meg pedig, mily nagy ez, akinek a zsákmányból tizedet is adott Ábrahám, a pátriárka;
5.	És bár azoknak, kik a Lévi fiai közül nyerik el a papságot, parancsolatuk van, hogy törvény szerint tizedet szedjenek a néptől, azaz az ő atyafiaiktól, jóllehet ők is az Ábrahám ágyékából származtak;
6.	De az, akinek nemzetsége nem azok közül való, tizedet vett Ábrahámtól, és az ígéretek birtokosát megáldotta,
7.	Pedig minden ellentmondás nélkül való, hogy a nagyobb áldja meg a kisebbet.
8.	És itt halandó emberek szednek tizedet, ott ellenben az, aki bizonyság szerint él:
9.	És hogy úgy szóljak, Ábrahámnál fogva tized vétetett Lévitől is, a tizedszedőtől,
10.	Mert ő még az atyja ágyékában vala, amikor annak elébe ment Melkisédek.
11.	Ha tehát a lévitai papság által volna a tökéletesség (mert a nép ez alatt nyerte a törvényt), mi szükség tovább is mondogatni, hogy más pap támadjon a Melkisédek rendje szerint, és ne az Áron rendje szerint?
12.	Mert a papság megváltozásával szükségképpen megváltozik a törvény is.
13.	Mert akiről ezek mondatnak, az más nemzetségből származott, amelyből senki sem szolgált az oltár körül;
14.	Mert nyilvánvaló, hogy a mi Urunk Júdából támadott, amely nemzetségre nézve semmit sem szólott Mózes a papságról.
15.	És még inkább nyilvánvaló az, ha a Melkisédek hasonlatossága szerint áll elő más pap,
16.	Aki nem testi parancsolatnak törvénye szerint, hanem enyészhetetlen életnek ereje szerint lett.
17.	Mert ez a bizonyságtétel: Te pap vagy örökké, Melkisédek rendje szerint.
18.	Mert az előbbi parancsolat eltöröltetik, mivelhogy erőtlen és haszontalan,
19.	Minthogy a törvény semmiben sem szerzett tökéletességet; de beáll a jobb reménység, amely által közeledünk az Istenhez.
20.	És amennyiben nem esküvés nélkül való, mert amazok esküvés nélkül lettek papokká,
21.	De ez esküvéssel, az által, aki azt mondá neki: Megesküdött az Úr, és nem bánja meg, te pap vagy örökké, Melkisédek rendje szerint;
22.	Annyiban jobb szövetségnek lett kezesévé Jézus.
23.	És amazok jóllehet többen lettek papokká, mert a halál miatt meg nem maradhattak,
24.	De ennek, minthogy örökké megmarad, változhatatlan a papsága.
25.	Ennek okáért ő mindenképpen üdvözítheti is azokat, akik őáltala járulnak Istenhez, mert mindenha él, hogy esedezzék értük.
26.	Mert ilyen főpap illet vala minket, szent, ártatlan, szeplőtelen, a bűnösöktől elválasztott, és aki az egeknél magasságosabb lőn,
27.	Akinek nincs szüksége, mint a főpa-poknak, hogy napról napra előbb a saját bűneiért vigyen áldozatot, azután a népéiért, mert ezt egyszer megcselekedte, maga-magát megáldozván.
28.	Mert a törvény gyarló embereket rendel főpapokká, de a törvény után való esküvés beszéde örök tökéletes Fiút.

Zsidó levél - 8. fejezet

Károli Gáspár fordítás

1.	Fő dolog pedig azokra nézve, amiket mondunk az, hogy olyan főpapunk van, aki a mennyei felség királyi székének jobbjára üle,
2.	Mint a szenthelynek és amaz igazi sátornak szolgája, amelyet az Úr, és nem ember épített.
3.	Mert minden főpap ajándékok meg áldozatok vitelére rendeltetik, amiért szükséges, hogy legyen valamije ennek is, amit áldozatul vigyen.
4.	Ha tehát a földön volna, még csak pap sem volna, lévén olyan papok, akik a törvény szerint áldoznak ajándékokkal,
5.	Akik a mennyei dolgok ábrázolatának és árnyékának szolgálnak, amint Isten mondotta Mózesnek, mikor be akarta végezni a sátort: Meglásd, úgymond, hogy mindeneket azon minta szerint készíts, amely a hegyen mutattatott neked.
6.	Most azonban annyival kiválóbb szolgálatot nyert, amennyivel jobb szövetségnek közbenjárója, amely jobb ígéretek alapján köttetett.
7.	Mert ha az az első kifogástalan volt volna, nem kerestetett volna hely a másodiknak.
8.	Mert dorgálván őket, így szól: Íme, napok jőnek, ezt mondja az Úr, és az Izrael házával és Júdának házával új szövetséget kötök.
9.	Nem azon szövetség szerint, amelyet kötöttem az ő atyáikkal ama napon, mikor kézen fogtam őket, hogy kivezessem Egyiptomból, mert ők nem maradtak meg abban az én szövetségemben, azért én sem gondoltam velük, mondja az Úr.
10.	Mert ez az a szövetség, melyet kötök az Izrael házával ama napok múltán, mond az Úr: Adom az én törvényemet az ő elméjükbe, és az ő szívükbe írom azokat, és leszek nekik Istenük és ők lesznek nekem népem.
11.	És nem tanítja ki-ki az ő felebarátját és ki-ki az ő atyafiát, mondván: Ismerd meg az Urat; mert mindnyájan megismernek engem a kicsinytől nagyig.
12.	Mert megkegyelmezek álnokságaiknak, és az ő bűneikről és gonoszságaikról meg nem emlékezem.
13.	Mikor újról beszél, óvá tette az elsőt; ami pedig megavul és megvénhedik, közel van az enyészethez.

Elolvastad a szakaszt

Sikeresen végigolvastad a mai szakaszt

Előző nap

Következő nap