1. | És láttaték nagy jel az égben: egy asszony, aki a napba vala felöltözve, és lábai alatt vala a hold, és az ő fejében tizenkét csillagból korona; |
2. | Aki terhes vala, és akarván szülni, kiált vala, és kínlódik vala a szülésben. |
3. | Láttaték más jel is az égben, és íme [vala] egy nagy vörös sárkány, akinek hét feje vala és tíz szarva, és az ő fejeiben hét korona; |
4. | És a farka utána vonszá az ég csillagainak harmadrészét, és a földre veté azokat; és álla az a sárkány a szülő asszony elé, hogy mikor szül, annak fiát megegye. |
5. | És szüle fiúmagzatot, aki vasvesszővel legeltet minden nemzetet; és ragadtaték annak fia Istenhez és az ő királyi székéhez. |
6. | Az asszony pedig elfuta a pusztába, hol Istentől készített helye van, hogy ott táplálják őt ezerkétszázhatvan napig. |
7. | És lőn az égben viaskodás: Mihály és az ő angyalai viaskodnak vala a sárkánnyal; és a sárkány is viaskodik vala, és az ő angyalai; |
8. | De nem vehetének diadalmat, és az ő helyük sem találtaték többé a mennyben. |
9. | És vetteték a nagy sárkány, ama régi kígyó, aki neveztetik ördögnek és a Sátánnak, ki mind az egész föld kerekségét elhiteti, vetteték a földre, és az ő angyalai [is] ővele levettetének. |
10. | És hallék nagy szózatot az égben, amely ezt mondja vala: Most lett meg az üdvösség és az erő, és a mi Istenünknek országa, és az ő Krisztusának hatalma; mert a mi atyánkfiainak vádolója levettetett, ki vádolja vala őket éjjel és nappal a mi Istenünk előtt. |
11. | És ők legyőzték azt a Bárány véréért, és az ő bizonyságtételüknek beszédéért; és az ő életüket nem kímélték mind halálig. |
12. | Annak okáért örüljetek, egek, és akik lakoztok azokban! Jaj a föld és a tenger lakosainak; mert leszállott az ördög tihozzátok, nagy haraggal teljes, úgymint aki tudja, hogy kevés ideje van. |
13. | Mikor azért látta a sárkány, hogy ő levettetett a földre, kergetni kezdé az asszonyt, aki a fiút szülte. |
14. | De adaték az asszonynak két nagy sasszárny, hogy a kígyó elől elrepüljön a pusztába az ő helyére, hogy tápláltassék ott ideig, időkig, és az időnek feléig. |
15. | És bocsáta a kígyó az ő szájából az asszony után vizet, mint egy folyóvizet, hogy azt a folyóvízzel elragadtassa. |
16. | De segítségül lőn a föld az asszonynak, és megnyitá a föld az ő száját, és elnyelé a folyóvizet, amelyet a sárkány az ő szájából bocsátott. |
17. | Megharagvék azért a sárkány az asszonyra, és elméne, hogy hadakozzék egyebekkel az ő magvából valókkal, az Isten parancsolatainak megőrzőivel, és akiknél vala a Jézus Krisztus bizonyságtétele; |
18. | És álla a tengernek fövenyére. |
1. | És láték egy fenevadat feljőni a tengerből, amelynek hét feje és tíz szarva vala, és az ő szarvain tíz korona, és az ő fejein a káromlásnak neve. |
2. | És e fenevad, amelyet láték, hasonló vala a párduchoz, és az ő lábai, mint a medvéé, és az ő szája, mint az oroszlán szája; és a sárkány adá az ő erejét annak, és az ő királyi székét, és nagy hatalmat. |
3. | És látám, hogy egy az ő fejei közül mintegy halálos sebbel megsebesíttetett, de az ő halálos sebe meggyógyíttaték; és csodálván, az egész föld [követé] a fenevadat. |
4. | És imádák a sárkányt, aki a hatalmat adta a fenevadnak; és imádák a fenevadat, ezt mondván: Kicsoda hasonló e fenevadhoz? Kicsoda viaskodhatik ővele? |
5. | És adaték neki nagy dolgoknak és káromlásoknak szóló szája; és adaték neki hatalom, hogy cselekedjék negyvenkét hónapig. |
6. | Megnyitá azért az ő száját Isten ellen való káromlásra, hogy szidalmazza az ő nevét és az ő sátorát, és azokat, akik a mennyben laknak. |
7. | Az is adaték neki, hogy a szentek ellen hadakozzék, és őket legyőzze; és adaték neki hatalom minden nemzetségen, nyelven és népen. |
8. | Annak okáért imádják őt a földnek minden lakosai, akiknek neve nincs beírva az életnek könyvébe, amely a Bárányé, aki megöletett, e világ alapítása óta. |
9. | Ha van füle valakinek, hallja! |
10. | Ha valaki fogságba visz [mást], [ő is] fogságba megy; ha valaki fegyverrel öl, fegyverrel kell annak megöletni. Itt van a szentek békességes tűrése és hite. |
11. | Azután láték más fenevadat feljőni a földből, akinek két szarva vala, a Bárányéhoz hasonló, de úgy szól vala, mint a sárkány, |
12. | És az előbbi fenevadnak minden hatalmasságát cselekszi őelőtte; és azt is cselekszi, hogy a föld és annak lakosai imádják az első fenevadat, amelynek halálos sebe meggyógyult vala, |
13. | És nagy jeleket tesz, annyira, hogy tüzet is hoz alá az égből a földre, az emberek láttára. |
14. | És elhiteti a földnek lakosait a jelekkel, amelyek adatának neki, hogy cselekedje a fenevad előtt, azt mondván a föld lakosainak, hogy csinálják meg a fenevadnak képét, aki fegyverrel megsebesíttetett vala, de megelevenedett. |
15. | És adaték neki, hogy a fenevad képébe lelket adjon, hogy a fenevad képe szóljon is, és azt művelje, hogy mindazok, akik nem imádják a fenevad képét, megölessenek. |
16. | Azt is teszi mindenkivel, kicsinyekkel és nagyokkal, gazdagokkal és szegényekkel, szabadokkal és szolgákkal, hogy az ő jobb kezükre vagy a homlokukra bélyeget tegyenek, |
17. | És hogy senki se vehessen, se el ne adhasson [semmit], hanem csak akin a fenevad bélyege van, vagy neve, vagy nevének száma. |
18. | Itt van a bölcsesség. Akinek értelme van, számlálja meg a fenevad számát, mert emberi szám: és annak száma hatszázhatvanhat. |
1. | És látám, és íme, egy Bárány áll vala Sion hegyén, és ővele száznegyvennégyezren, akiknek homlokán írva vala az ő Atyjának neve. |
2. | És hallék szózatot az égből, mint sok vizeknek zúgását és mint nagy mennydörgésnek szavát; és hallám hárfásoknak szavát, akik az ő hárfájukkal hárfáznak vala, |
3. | És énekelnek vala mintegy új éneket a királyi szék előtt, és a négy lelkes állat előtt, és a vének előtt; és senki meg nem tanulhatja vala azt az éneket, csak a száznegyvennégyezer, akik áron vétettek meg a földről. |
4. | Ezek azok, akik asszonyokkal nem fertőztették meg magukat, mert szüzek. Ezek azok, akik követik a Bárányt, valahová megy. Ezek áron vétettek meg az emberek közül Istennek és a Báránynak zsengéiül. |
5. | És az ő szájukban nem találtatott álnokság, mert az Istennek királyi széke előtt feddhetetlenek. |
6. | És láték más angyalt az ég közepén repülni, akinél vala az örökkévaló evangélium, hogy a föld lakosainak hirdesse az evangéliumot, és minden nemzetségnek, és ágazatnak, és nyelvnek, és népnek, |
7. | Ezt mondván nagy szóval: Féljétek az Istent, és neki adjatok dicsőséget, mert eljött az ő ítéletének órája; és imádjátok azt, aki teremtette a mennyet, és a földet, és a tengert és a vizek forrásait. |
8. | És más angyal követé azt, mondván: Leomlott, leomlott Babilon, a nagy város! Mert az ő paráznaságának haragborából adott inni minden pogány népnek. |
9. | És harmadik angyal [is] követé azokat, mondván nagy szóval: Ha valaki imádja a fenevadat és annak képét, és bélyegét felveszi vagy homlokára, vagy kezére, |
10. | Az is iszik az Isten haragjának borából, amely elegyítetlenül töltetett az ő haragjának poharába, és kínoztatik tűzzel és kénkővel a szent angyalok előtt, és a Bárány előtt; |
11. | És az ő kínlódásuknak füstje felmegy örökkön-örökké; és nem lesz nyugalmuk éjjel és nappal, akik imádják a fenevadat és annak képét, és ha valaki az ő nevének bélyegét felveszi. |
12. | Itt van a szenteknek békességes tűrése, itt, akik megtartják az Isten parancsolatait és a Jézus hitét! |
13. | És hallék az égből szózatot, amely ezt mondja vala nekem: Írd meg: Boldogok a halottak, akik az Úrban halnak meg mostantól fogva. Bizony, azt mondja a Lélek, mert megnyugosznak az ő fáradságuktól, és az ő cselekedeteik követik őket. |
14. | És látám, és íme vala egy fehér felhő; és a felhőn üle [valaki], hasonló az embernek Fiához, a fején aranykorona, és a kezében éles sarló. |
15. | És más angyal jöve ki a templomból, nagy szóval kiáltván annak, aki a felhőn ül vala: Indítsd a sarlódat és arass, mert a földnek aratnivalója megszáradt. |
16. | Bocsátá azért, aki a felhőn ül vala, az ő sarlóját a földre; és learattaték a föld. |
17. | És más angyal jöve ki a mennyben való templomból, s annál is éles sarló vala. |
18. | Más angyal is jöve ki az oltártól, akinek hatalma vala a tűzön, és kiálta nagy szóval annak, akinél vala az éles sarló, ezt mondván: Bocsásd a te éles sarlódat, és szedd meg a föld szőleinek gerézdeit, mert megértek annak szőlei. |
19. | Bocsátá azért az angyal az ő éles sarlóját a földre, és a földnek szőleit megszedé, és veté az Isten haragjának nagy borsajtójába. |
20. | És megtaposták a borsajtót a városon kívül, és vér jöve ki a borsajtóból a lovak zablájáig, ezerhatszáz futamatnyira. |
1. | És láték a mennyben más nagy és csodálatos jelt: hét angyalt, akinél vala a hét utolsó csapás; mert azáltal teljesedett be az Istennek haragja. |
2. | És láték úgymint üvegtengert tűzzel elegyítve; és azokat, akik diadalmasok a fenevadon, és az ő képén, és bélyegén, és az ő nevének számán, látám állani az üvegtenger mellett, akiknek kezében valának az Istennek hárfái. |
3. | És énekelik vala Mózesnek, az Isten szolgájának énekét, és a Báránynak énekét, ezt mondván: Nagyok és csodálatosak a te dolgaid, mindenható Úr Isten! Igazságosak és igazak a te utaid, oh szentek Királya! |
4. | Ki ne félne téged, Uram, és [ki] ne dicsőítené a te nevedet, mert csak egyedül vagy szent! Mert eljőnek mind a pogányok, és lehajolnak előtted, mert a te ítéleteid nyilvánvalókká lettek. |
5. | És ezeknek utána látám, és íme megnyittaték a mennyben a bizonyságtétel sátorának temploma, |
6. | És kijöve a templomból a hét angyal, akinél a hét csapás vala, tiszta és fehér gyolcsba öltözve, és mellüknél aranyövekkel körülövezve. |
7. | És egy a négy lelkes állat közül ada a hét angyalnak hét aranypoharat, amely az örökkön-örökké élő Istennek haragjával teljes vala. |
8. | És megtelék a templom füsttel az Isten dicsőségének és erejének miatta, és senki a templomba be nem mehet vala, mígnem a hét angyal hét csapása bevégeztetik. |
1. | És hallék nagy szózatot a templomból, amely mondja vala a hét angyalnak: Menjetek el és töltsétek ki a földre az Isten haragjának hét poharát! |
2. | Elméne azért az első, és kitölté az ő poharát a földre: és támada gonosz és ártalmas fekély azokon az embereken, akiken vala a fenevad bélyege, és akik imádják vala annak képét. |
3. | A másik angyal is kitölté az ő poharát a tengerbe: és olyanná lőn, mint a halott vére; és minden élő állat meghala a tengerben. |
4. | A harmadik angyal is kitölté az ő poharát a folyóvizekbe és a vizek forrásaiba: és lőn vér. |
5. | És hallám, hogy a vizek angyala ezt mondja vala: Igaz vagy, Uram, aki vagy és aki valál, te Szent, hogy ezeket ítélted, |
6. | Mivelhogy szentek és próféták vérét ontották, vért adál nekik inni; mert méltók arra. |
7. | És hallám, hogy más az oltárról ezt mondja vala: Jól van, Uram, mindenható Isten, igazak és igazságosak a te ítéleteid. |
8. | A negyedik angyal is kitölté az ő poharát a napra: és adaték annak, hogy az embereket tikkassza tűzzel. |
9. | És tikkadának az emberek nagy hévséggel, és az Istennek nevét káromlák, akinek hatalma vala e csapásokon; és nem térének meg, hogy neki dicsőséget adjanak. |
10. | Az ötödik angyal is kitölté az ő poharát a fenevad királyi székére: és lőn az ő országa sötét, és rágják vala az ő nyelvüket a kín miatt, |
11. | És káromlák a menny Istenét az ő kínjaik és fekélyeik miatt, és meg nem térének az ő cselekedeteikből. |
12. | A hatodik angyal is kitölté az ő poharát a nagy folyóvízre, az Eufráteszre, és kiszárada annak vize, hogy a napkelet felől jövő királyoknak út készíttessék. |
13. | És láték a sárkány szájából és a fenevad szájából és a hamis próféta szájából három tisztátalan lelket kijőni, a békákhoz hasonlókat; |
14. | Mert ördögi lelkek azok, akik jeleket tesznek; akik elmennek a földnek és az egész világnak királyaihoz, hogy egybegyűjtsék azokat a mindenható Isten ama nagy napjának viadalára. |
15. | (Íme eljövök, mint a tolvaj. Boldog, aki vigyáz és őrzi az ő ruháit, hogy mezítelenen ne járjon, és meg ne lássák az ő rútságát.) |
16. | Egybegyűjték azért őket a helyre, amelyet zsidóul Armageddonnak neveznek. |
17. | A hetedik angyal is kitölté az ő poharát a levegőégre: és nagy szózat jöve ki a mennyei templomból a királyi széktől, amely ezt mondja vala: Meglett! |
18. | És lőnek zendülések és mennydörgések és villámlások; és lőn nagy földindulás, amilyen nem volt, mióta az emberek a földön vannak, ilyen földindulás, ilyen nagy. |
19. | És a nagy város három részre szakada, és a pogányok városai elesének; és a nagy Babilon megemlítteték az Isten előtt, hogy adjon annak inni az ő búsult haragja borának poharából. |
20. | És minden sziget elmúlék, és hegyek nem találtatának többé. |
21. | És nagy jégeső, mint egy-egy talentum, szálla az égből az emberekre; és káromlák az Istent az emberek a jégeső csapásáért, mert annak csapása felette nagy. |
1. | És jöve egy a hét angyal közül, akinél a hét pohár vala, és szóla velem, mondván nekem: Jövel, és megmutatom neked a nagy paráznának kárhoztatását, aki a sok vizen ül, |
2. | Akivel paráználkodtak a föld királyai, és az ő paráznaságának borával megrészegedtek a föld lakosai. |
3. | És lélekben elvitt engem egy pusztába, és láték egy asszonyt ülni egy vörös fenevadon, amely teljes vala káromlásnak neveivel, amelynek hét feje és tíz szarva vala. |
4. | Öltözött vala pedig az asszony bíborba és skarlátba, és megékesíttetett vala arannyal, és drágakővel, és gyöngyökkel, kezében egy aranypohár vala, tele utálatosságokkal és az ő paráznaságának tisztátalanságával, |
5. | És az ő homlokára egy név vala írva: Titok; a nagy Babilon, a paráznáknak és a föld utálatosságainak anyja. |
6. | És látám, hogy az asszony részeg vala a szentek vérétől és a Jézus bizonyságtevőinek vérétől; és nagy csodálkozással csodálkozám, mikor látám őt. |
7. | És monda nekem az angyal: Miért csodálkozol? Én megmondom neked ez asszonynak titkát, és a fenevadét, amely őt hordozza, amelynek hét feje és tíz szarva van. |
8. | A fenevad, amelyet láttál, volt és nincs; és a mélységből jő fel, és megy a veszedelemre. És a föld lakosai csodálkoznak (akiknek neve nincs beírva az életnek könyvébe e világ alapítása óta) látván a fenevadat, amely vala és nincs, noha van. |
9. | Itt az elme, amelyben van bölcsesség. A hét fő a hét hegy, amelyen az asszony ül; |
10. | Király is hét van; az öte elesett, és az egyik van, a másik még el nem jött; és mikor eljő, kevés [ideig] kell annak megmaradni. |
11. | A fenevad pedig, amely vala és nincs, az maga a nyolcadik, és a hét közül való; és a veszedelemre megy. |
12. | A tíz szarv pedig, amelyet láttál, tíz király, olyanok, akik még birodalmat nem kaptak, de hatalmat kapnak mint királyok egy óráig a fenevaddal. |
13. | Ezeknek egy a szándékuk; erejüket és hatalmukat is a fenevadnak adják. |
14. | Ezek a Bárány ellen viaskodnak, és a Bárány meggyőzi őket, mert uraknak Ura és királyoknak Királya; és az ővele való hivatalosok és választottak és hívek [is]. |
15. | És monda nekem: A vizek, amelyeket láttál, ahol a parázna ül, népek azok, és sokaságok, és nemzetek, és nyelvek. |
16. | És a tíz szarv, amelyet láttál a fenevadon, ezek meggyűlölik a paráznát, és kifosztják és mezítelenné teszik, és eszik annak húsát, és megégetik őt tűzzel. |
17. | Mert az Isten adta azoknak szívébe, hogy az ő szándékát cselekedjék, és egy szándékon legyenek, és adják az ő birodalmukat a fenevadnak, míglen betelnek az Isten beszédei. |
18. | És az asszony, amelyet láttál, ama nagy város, amelynek királysága van a földnek királyain. |