Vedd kezedbe a Bibliád!


Mózes III. könyve - 19. fejezet

Károli Gáspár fordítás
1. Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván:
2. Szólj Izrael fiainak egész gyülekezetéhez, és mondd nekik: Szentek legyetek, mert én, az Úr, a ti Istenetek szent vagyok.
3. Az ő anyját és atyját minden ember tisztelje, és az én szombatjaimat megtartsátok! Én vagyok az Úr, a ti Istenetek.
4. Ne hajoljatok a bálványokhoz, és ne csináljatok magatoknak öntött isteneket! Én vagyok az Úr, a ti Istenetek.
5. Hogyha hálaadó áldozatot áldoztok az Úrnak, úgy áldozzátok, hogy kedvesen fogadtassatok.
6. A ti áldozástok napján és a következőn egyétek meg, ami pedig harmadnapra marad, égessétek meg tűzben.
7. Ha pedig harmadnapra eszik valaki abból, utálatos az, nem lehet kedves.
8. És aki eszi azt, viselje az ő álnokságának terhét, mivelhogy megfertőztette az Úrnak szentségét, irtassék ki az ilyen ember az ő népe közül.
9. Mikor a ti földetek termését learatjátok, ne arasd le egészen a te meződnek szélét, és az elhullott gabonafejeket fel ne szedd;
10. Szőlődet se mezgéreld le, és elhullott szemeit se szedd fel szőlődnek, a szegénynek és a jövevénynek hagyd meg azokat. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek.
11. Ne orozzatok, se ne hazudjatok, és senki meg ne csalja az ő felebarátját.
12. És ne esküdjetek hamisan az én nevemre, mert megfertőzteted a te Istenednek nevét. Én vagyok az Úr.
13. A te felebarátodat ne zsarold, se ki ne rabold. A napszámos bére ne maradjon nálad reggelig.
14. Siketet ne szidalmazz, és vak elé gáncsot ne vess, hanem félj a te Istenedtől. Én vagyok az Úr.
15. Ne kövessetek el igazságtalanságot az ítéletben; ne nézd a szegénynek személyét, se a hatalmas személyét ne becsüld; igazságosan ítélj a te felebarátodnak.
16. Ne járj rágalmazóként a te néped között; ne támadj fel a te felebarátodnak vére ellen. Én vagyok az Úr.
17. Ne gyűlöld a te atyádfiát szívedben, fedd meg a te felebarátodat nyilván, hogy ne viseljed az ő bűnének terhét.
18. Bosszúálló ne légy, és haragot ne tarts a te néped fiai ellen, hanem szeressed felebarátodat, mint magadat. Én vagyok az Úr.
19. Az én rendeléseimet megtartsátok: Barmodat másféle állattal ne párosítsd, szántóföldedbe kétféle magot ne vess, és kétféle szövetű ruha ne legyen rajtad.
20. És ha valaki asszonnyal hál és közösül, és az valamely férfi hatalma alatt lévő rabnő, és sem ki nem váltatott, sem szabadon nem bocsáttatott: büntetés érje, de meg ne ölettessenek, mert nem volt szabad az asszony.
21. [A férfiú] pedig vigye el az ő vétkéért való áldozatát az Úrnak a gyülekezet sátorának nyílásához: egy kost vétekért való áldozatul.
22. És a pap szerezzen neki engesztelést, a vétekért való áldozat kosával az Úr előtt, az ő bűnéért, amelyet elkövetett, és megbocsáttatik neki az ő bűne, amelyet elkövetett.
23. Mikor pedig bementek arra a földre, és plántáltok ott mindenféle gyümölcstermő fát, annak gyümölcsét körülmetéletlennek tartsátok, három esztendeig legyen az nektek körülmetéletlen: meg ne egyétek.
24. A negyedik esztendőben pedig annak minden gyümölcse szent legyen, hálaáldozatul az Úrnak.
25. Csak az ötödik esztendőben egyétek meg annak gyümölcsét, és annak termését magatoknak gyűjtsétek. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek.
26. Ne egyetek vérrel valót, ne varázsoljatok és ne bűvészkedjetek.
27. A ti hajatokat kerekdedre ne nyírjátok, a szakállad végét se csúfítsd el.
28. Testeteket a holt emberért meg ne hasogassátok, se égetéssel magatokat meg ne bélyegezzétek. Én vagyok az Úr.
29. A te leányodat meg ne becstelenítsd, paráznaságra adván azt, hogy paráznává ne legyen a föld, és be ne teljék a föld fajtalansággal.
30. Az én szombatjaimat megtartsátok; szenthelyemet tiszteljétek. Én vagyok az Úr.
31. Ne menjetek igézőkhöz, és a jövendőmondókat ne tudakozzátok, hogy magatokat azokkal megfertőztessétek. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek.
32. Az ősz ember előtt kelj fel, és a vén ember orcáját becsüld meg, és félj a te Istenedtől. Én vagyok az Úr.
33. Hogyha jövevény tartózkodik nálad, a ti földeteken, ne nyomorgassátok őt.
34. Olyan legyen nektek a jövevény, aki nálatok tartózkodik, mintha közületek való bennszülött volna, és szeressed azt, mint magadat, mert jövevények voltatok Egyiptom földjén. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek.
35. Ne kövessetek el igazságtalanságot az ítéletben, a hosszmértékben, súlymértékben és űrmértékben.
36. Igaz mérték, igaz font, igaz efa és igaz hin legyen közöttetek. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek, aki kihoztalak titeket Egyiptom földjéből.
37. Tartsátok meg azért minden rendelésemet és minden végzésemet, és cselekedjetek azok szerint. Én vagyok az Úr.

Mózes III. könyve - 20. fejezet

Károli Gáspár fordítás
1. Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván:
2. Izrael fiainak pedig mondd meg: Valaki Izrael fiai közül és az Izraelben tartózkodó jövevények közül odaadja az ő magzatát a Moloknak, halállal lakoljon, a földnek népe kövezze agyon kővel.
3. Én is kiontom haragomat az ilyen emberre, és kiirtom azt az ő népe közül, mivelhogy adott az ő magzatából a Moloknak, hogy megfertőztesse az én szentségemet, és megszentségtelenítse az én szent nevemet.
4. Ha pedig a föld népe behunyja szemeit az ilyen ember előtt, amikor az odaadja az ő magzatát a Moloknak, és azt meg nem öli,
5. Akkor én ontom ki haragomat arra az emberre és annak háza népére, és kiirtom azt és mindazokat, akik őutána paráználkodnak, hogy a Molokkal paráználkodjanak az ő népük közül.
6. Amely ember pedig az igézőkhöz és a jövendőmondókhoz fordul, hogy azok után paráználkodjék, arra is kiontom haragomat, és kiirtom azt az ő népe közül.
7. Szenteljétek meg azért magatokat, és szentek legyetek, mert én, az Úr vagyok a ti Istenetek.
8. És tartsátok meg az én rendeléseimet, és cselekedjétek azokat. Én vagyok az Úr, a ti megszentelőtök.
9. Mert valaki szidalmazza az ő atyját vagy anyját, halállal lakoljon; atyját és anyját szidalmazta, vére rajta.
10. Ha valaki más ember feleségével paráználkodik, mivelhogy az ő felebarátjának feleségével paráználkodik: halállal lakoljon a parázna férfi és a parázna nő.
11. Ha valaki az ő atyjának feleségével hál, az ő atyjának szemérmét fedi fel: halállal lakoljanak mindketten, vérük rajtuk.
12. Ha valaki az ő menyével hál, halállal lakoljanak mindketten, fertelmességet követtek el, vérük rajtuk.
13. És ha valaki férfival hál úgy, amint asszonnyal hálnak, utálatosságot követtek el mindketten, halállal lakoljanak, vérük rajtuk.
14. És ha valaki feleségül vesz valamely asszonyt annak anyjával egybe: fajtalankodás ez, tűzzel égessék meg azt és azokat, hogy ne legyen köztetek fajtalankodás.
15. Ha pedig valaki barommal közösül, halállal lakoljon, és a barmot is öljétek meg.
16. Ha valamely asszony akármely baromhoz járul, hogy az meghágja őt: öld meg mind az asszonyt, mind a barmot, halállal lakoljanak, vérük rajtuk.
17. És ha valaki feleségül veszi az ő leánytestvérét, atyjának leányát vagy anyjának leányát, és meglátja annak szemérmét, és az is meglátja az ő szemérmét: gyalázatosság ez, azért irtassanak ki népük fiainak láttára, az ő leánytestvérének szemérmét fedte fel: viselje gonoszságának terhét.
18. És ha valaki havibajos asszonnyal hál, és felfedi annak szemérmét, [és] forrását feltakarja, és az asszony is felfedi az ő vérének forrását: mindketten irtassanak ki az ő népükből.
19. A te anyád leánytestvérének vagy az atyád leánytestvérének szemérmét se fedd fel, mivelhogy az ő vérrokonát takarja ki: viseljék gonoszságuk terhét.
20. És ha valaki az ő nagynénjével hál, az ő nagybátyjának szemérmét fedte fel: viseljék gonoszságuk terhét, magtalanul haljanak meg.
21. Ha pedig elveszi valaki az ő fiútestvérének feleségét: vérfertőzés az; az ő fiútestvérének szemérmét fedte fel; magtalanok legyenek.
22. Tartsátok meg minden rendelésemet és minden végzésemet, és azokat cselekedjétek, hogy ki ne okádjon titeket az a föld, amelybe én viszlek be titeket, hogy ott lakjatok.
23. És ne járjatok annak a népnek rendtartásai szerint, amelyet kiűzök én előletek. Mivelhogy mindezeket cselekedték, azért megutáltam őket.
24. Nektek pedig mondom: Ti örökölni fogjátok az ő földjüket, mert én nektek adom azt örökségül, azt a tejjel és mézzel folyó földet. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek, aki kiválasztottalak titeket a népek közül.
25. Tegyetek különbséget azért a tiszta és tisztátalan barmok között, a tiszta és tisztátalan szárnyas állatok között, és ne fertőztessétek meg magatokat barommal vagy szárnyas állattal, sem semmiféle földön csúszó állattal, amelyeket megkülönböztettem előttetek mint tisztátalanokat.
26. És legyetek nekem szentek, mert én, az Úr, szent vagyok, aki kiválasztottalak titeket a népek közül, hogy enyéim legyetek.
27. És akár férfi, akár asszony, hogyha igéző vagy jövendőmondó lesz közöttük, halállal lakoljanak; kővel kövezzétek azokat agyon, vérük rajtuk.

Mózes III. könyve - 21. fejezet

Károli Gáspár fordítás
1. Szóla ismét az Úr Mózesnek: Szólj a papoknak, Áron fiainak, és mondd meg nekik: [Senki közülük] meg ne fertőztesse magát halottal az ő népe között,
2. Hanem ha a hozzá legközelebb álló vérrokonával: anyjával, atyjával, fiával, leányával és fiútestvérével,
3. Vagy a hozzá legközelebb álló hajadon leánytestvérével, aki még nem ment férjhez: ezt megérintheti.
4. Mint főember ne fertőztesse meg magát az ő népe között, hogy szentségtelenné ne legyen.
5. Ne nyírjanak kopaszságot a fejükön, szakálluk szélét le ne messék, és a testükbe vágásokat ne vágjanak,
6. Szentek legyenek Istenüknek, és az ő Istenüknek nevét meg ne szentségtelenítsék, mert az Úrnak tűzáldozatait, Istenüknek kenyerét ők áldozzák, azért szentek legyenek.
7. Parázna és megszeplősített asszonyt el ne vegyenek, se olyan asszonyt, aki elűzetett az ő férjétől, el ne vegyenek, mert a [pap] az ő Istenének van szentelve.
8. Te is szentnek tartsad őt, mert Istenednek kenyerét ő áldozza: szent legyen azért előtted, mert szent vagyok én, az Úr, a ti megszentelőtök.
9. Hogyha valamely papnak leánya vetemedik paráznaságra, megszentségteleníti az ő atyját, azért tűzzel égettessék meg.
10. Aki pedig főpap az ő atyafiai között, akinek fejére töltötték a kenetnek olaját, és akit felavattak az ő szolgálatára, hogy a szent ruhákba felöltözzék: fejét meg ne meztelenítse, se ruháit meg ne szaggassa,
11. És semmiféle holttesthez be ne menjen: atyjával és anyjával se fertőztesse meg magát.
12. És a szenthelyből ki ne menjen, hogy az ő Istenének szenthelyét meg ne szentségtelenítse, mert korona, az ő Istenének kenetolaja van őrajta. Én vagyok az Úr.
13. Hajadont vegyen feleségül.
14. Özvegyet, elűzöttet, megszeplősítettet, paráznát: ilyeneket el ne vegyen, hanem hajadont vegyen feleségül az ő népe közül,
15. Hogy meg ne fertőztesse az ő magzatát az ő népe között, mert én, az Úr vagyok az ő megszentelője.
16. Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván:
17. Szólj Áronnak, mondván: Ha lesz valaki a te magod közül, az ő nemzetségükben, akiben fogyatkozás leend, ne áldozza áldozatul az ő Istenének kenyerét.
18. Mert senki sem áldozhat, akiben fogyatkozás van: vagy vak, vagy sánta, vagy csonka orrú, vagy hosszú tagú,
19. Sem az, aki törött lábú vagy törött kezű,
20. Vagy púpos, vagy törpe, vagy szemfájós, vagy viszketeges, vagy sömörgös, vagy aki megszakadott.
21. Senki, akiben fogyatkozás van, elő ne álljon Áronnak, a papnak fiai közül, hogy tűzáldozatot vigyen fel az Úrnak; fogyatkozás van őbenne, ne álljon elő, hogy megáldozza az ő Istenének kenyerét.
22. Az ő Istenének kenyeréből, a legszentségesebbikből és a szentségesből ehetik.
23. Csak a függönyhöz be ne menjen, és az oltárhoz ne közelítsen, mert fogyatkozás van őbenne, hogy meg ne fertőztesse az én szenthelyemet. Én vagyok az Úr, az ő megszentelőjük.
24. És elmondá Mózes Áronnak és az ő fiainak, és Izraelnek minden fiainak.

Mózes III. könyve - 22. fejezet

Károli Gáspár fordítás
1. Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván:
2. Szólj Áronnak és az ő fiainak, hogy tartóztassák meg magukat Izrael fiainak szent adományaitól, hogy meg ne fertőztessék az én szent nevemet azokkal, amiket nekem szentelnek. Én vagyok az Úr.
3. Mondd meg nekik: Ha valaki a ti nemzetségetekből, a ti összes magzataitok közül hozzájárul a szent dolgokhoz, amelyeket Izrael fiai szentelnek az Úrnak, mikor rajta van az ő tisztátalansága: az ilyen ember irtassék ki énelőlem. Én vagyok az Úr.
4. Ha valaki az Áron fiai közül poklos vagy magfolyós, a szent dolgokból ne egyék, míg meg nem tisztul. Aki pedig valamely halott által megfertőzöttet illet, vagy valakit, akinek magömlése van,
5. Vagy ha valaki valamely férget illet, amely által tisztátalanná lesz, vagy embert, akitől tisztátalanná lesz annak valamilyen tisztátalanságához képest:
6. Az ilyen ember, aki effélét illet, tisztátalan legyen estig, és a szent dolgokból ne egyék, hanem ha megmosta a testét vízzel;
7. De mikor lemegy a nap, tiszta lesz, és azután ehetik a szent dolgokból, mert az ő eledele az.
8. Elhullott vagy széttépett állatot ne egyék, hogy tisztátalanná ne legyen általa. Én vagyok az Úr.
9. Az én rendelésemet pedig megtartsák, hogy bűnbe ne essenek miatta, és meg ne haljanak amiatt, hogy megrontották azt. Én vagyok az Úr, az ő megszentelőjük.
10. Idegen ember ne egyék szenteltet, a papnak zsellére és bérese se egyék szenteltet.
11. De ha megvásárol valakit a pap a maga pénzén, az ehetik abból, és aki házánál született: ezek ehetnek az ő eledeléből.
12. De a pap leánya, ha idegennek lesz [a felesége], nem ehetik a szent áldozatból.
13. Ha azonban a pap leánya özveggyé lesz vagy elválik, de magzata nincsen, és visszatér az ő atyjának házához, mint leánykorában, akkor ehetik az ő atyjának eledeléből; de idegen nem ehetik abból.
14. Ha pedig tévedésből eszik valaki szenteltet, tegye ahhoz annak ötödrészét; így adja meg a papnak a szenteltet.
15. És meg ne fertőztessék Izrael fiainak szent dolgait, amelyeket áldoznak az Úrnak,
16. Hogy vétkes hamissággal ne terheljék magukat, ha esznek azoknak szent dolgaiból, mert én vagyok az Úr, az ő megszentelőjük.
17. Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván:
18. Szólj Áronnak és az ő fiainak, és Izrael minden fiának, és mondd meg nekik: ha valaki Izrael házából és az Izraelben levő jövevények közül felviszi a maga áldozatát, akár fogadásból, akár szabad akaratból, amiket felvisznek az Úrnak egészen égő áldozatul,
19. Hogy kedvesen fogadtassanak: épek és hímek legyenek, akár tulkok, akár bárányok, akár kecskék.
20. Amiben pedig fogyatkozás van, abból semmit se áldozzatok, mert nem lesz kedvessé tiérettetek.
21. És ha valaki hálaáldozattal áldozik az Úrnak, akár fogadásának teljesítésére, akár szabad akaratból, akár tulokféléből, akár juhféléből: ép legyen, hogy kedves legyen; semmi fogyatkozás ne legyen abban.
22. Vakot, vagy rokkantat, vagy csonkát, vagy fekélyest, vagy viszketegest, vagy varast, ilyeneket ne áldozzatok az Úrnak, és tűzáldozatul ne tegyetek ezekből az oltárra az Úrnak.
23. Hosszú vagy kurta tagú ökröt, vagy bárányt szabad akaratból való áldozatul vihetsz ugyan, de fogadási áldozatul nem lesz kedves.
24. Szétnyomott, összezúzott, megszakadt, vagy kimetszett heréjűt se áldozzatok az Úrnak. Se a ti földeteken ne cselekedjétek ezt,
25. Se idegen ember kezéből ne áldozzatok semmi ilyenből a ti Istenetek eledeléül, mert romlás van bennük, fogyatkozás van bennük: nem fogadtatnak kedvesen érettetek.
26. Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván:
27. Borjú, bárány és kecske, ha megelletett, legyen az anyja alatt hét napig, a nyolcadik naptól fogva és azon túl kedves lesz az tűzáldozatul az Úrnak.
28. De tehenet és juhot, azt és annak fiát ne öljétek meg egy napon.
29. Hogyha dicsőítő áldozattal áldoztok az Úrnak, úgy áldozzatok, hogy kedvesen fogadtassatok.
30. Azon a napon egyétek meg, ne hagyjatok abból reggelig. Én vagyok az Úr.
31. Tartsátok meg azért az én parancsolataimat, és azokat cselekedjétek. Én vagyok az Úr.
32. És meg ne fertőztessétek az én szent nevemet, hogy megszenteltessem Izrael fiai között. Én vagyok az Úr, a ti megszentelőtök,
33. Aki kihoztalak titeket Egyiptom földjéből, hogy Istenetek legyek nektek. Én vagyok az Úr.

Elolvastad a szakaszt

Sikeresen végigolvastad a mai szakaszt