Online Biblia

Vedd kezedbe a Bibliád!

Olvasási terv: HIT Rádió: Olvassuk együtt egy év alatt a Bibliát!

Igeszakasz: 56. nap / 256. nap

Felolvasó: Mészáros István

Bírák könyve - 8. fejezet

Károli Gáspár fordítás

1.	És mondának az Efraim férfiai neki: Miért cselekedted azt mivelünk, hogy el nem hívtál minket, mikor a Midián ellen való hadakozásra indultál? És erősen feddőzének vele.
2.	Ő pedig monda nekik: Vajon cselekedtem-e én olyan dolgot, mint ti? Nem többet ér-e Efraim szőlőmezgerlése, mint Abiézer [egész] szüretje?
3.	Kezetekbe adta az Isten Midiánnak fejedelmeit, Orebet és Zéebet; hát mit cselekedhettem én olyat, mint ti?! Akkor lecsendesedék az ő felháborodott lelkük, mikor e beszédet mondotta vala.
4.	Mikor pedig Gedeon a Jordánhoz ére, átkele azzal a háromszáz férfiúval, akik vele valának, az üldözéstől kifáradottan.
5.	És monda a Szukkót férfiainak: Adjatok, kérlek, e népnek, mely engem követ, kenyeret, mert fáradtak, én pedig űzöm Zébát és Sálmunáht, Midiánnak királyait.
6.	És mondának Szukkót elöljárói: Zébá-nak és Sálmunáhnak öklét már kezedben tartod-e, hogy kenyeret adjunk a te seregednek?
7.	Gedeon pedig monda: Ha kezembe adja az Úr Zébát és Sálmunáht, a pusztának tüskéivel és csalánjaival csépelem meg testeteket.
8.	És felmenvén onnan Pénuelbe, hasonlóképpen szóla azoknak is, és Pénuel férfiai [éppen] úgy feleltek neki, amint feleltek volt a Szukkót férfiai.
9.	És szóla a Pénuel férfiainak is, mondván: Mikor békességben visszatérek, lerontom ezt a tornyot.
10.	Zéba pedig és Sálmunáh Kárkorban valának, és az ő seregük velük, mintegy tizenötezren, mind, akik megmaradtak a napkeletieknek egész táborából. Az elesettek [száma] százhúszezer fegyverfogható férfiú [volt].
11.	És felméne Gedeon a sátorban lakók útján keletre Nobahtól és Jogbehától, és szétverte a tábort, pedig a tábor biztonságban [érezte magát].
12.	És Zéba és Sálmunáh elfutottak, de ő utánuk ment, és elfogta a Midián két királyát: Zébát és Sálmunáht, és szétszórta az egész tábort.
13.	Mikor pedig Gedeon, a Joás fia, visszatért a harcból a Heresz hágójától,
14.	Megfogott egy gyermeket a szukkótbeliek közül, és tudakozódott tőle. Ez pedig felírta neki Szukkótnak elöljáróit és véneit, hetvenhét férfiút.
15.	Mikor aztán a Szukkót férfiaihoz ment vala, monda: Ímhol Zéba és Sálmunáh, akik miatt gúnyolódtatok velem, mondván: Vajon Zéba és Sálmunáh öklét már kezedben tartod-e, hogy kenyeret adjunk kifáradott embereidnek?
16.	És előfogá a város véneit, és a pusztának töviseit és csalánjait [vévén], megtanítá azokkal Szukkótnak férfiait.
17.	Azután Pénuel tornyát rontá le, és a város férfiait ölte meg.
18.	És monda Zébának és Sálmunáhnak: Milyenek voltak azok a férfiak, akiket a Tábor [hegyén] megöltetek? Ők pedig mondának: Mint amilyen te vagy, olyanok voltak ők is, és mindenik olyan arcú, mint egy-egy királyfi.
19.	És monda: Az én atyámfiai, az én anyámnak fiai voltak azok. Él az Úr, ha életben hagytátok volna őket, én sem ölnélek meg titeket!
20.	És monda Jéthernek, az ő elsőszülöttjének: Kelj fel, öld meg őket! De a fiú nem húzta ki kardját, mert fél vala, mivelhogy még gyermek vala.
21.	És monda Zéba és Sálmunáh: Kelj fel te, és [te] ölj meg minket, mert amilyen a férfiú, olyan az ő ereje. És felkele Gedeon, és megölé Zébát és Sálmunáht, és elvevé az ő tevéiknek nyakán levő ékességeket.
22.	És mondának az Izrael férfiai Gedeonnak: Uralkodjál felettünk te, és a te fiad, és a te fiadnak fia, mert megszabadítottál bennünket a midiániták kezéből.
23.	És monda nekik Gedeon: Én nem uralkodom felettetek, sem az én fiam nem fog uralkodni rajtatok. Az Úr uralkodik tifelettetek!
24.	Azután monda nekik Gedeon: Egyet kívánok [csak] tőletek, hogy adja nekem mindenikőtök a zsákmányul ejtett fülönfüggőket; mert arany fülönfüggőik voltak azoknak, mivelhogy izmaeliták valának.
25.	És mondának: Örömest neked adjuk. És leterítettek egy ruhát, és mindenki arra dobá a fülönfüggőket, melyeket prédául ejtett.
26.	Az arany fülönfüggőknek pedig, amelyeket elkért, súlya ezerhétszáz arany[siklus] volt, amaz ékességeken, függőkön és bíborruhákon kívül, amelyek a Midián királyain voltak, és az aranyláncok nélkül, amelyek tevéik nyakán valának.
27.	És készíte abból Gedeon efódot, és helyezteté azt a maga városába, Ofrába, és ott paráználkodott azután az egész Izrael, és lőn [ez] Gedeonnak és háza népének tőrbeejtésére.
28.	Így aláztattak meg a midiániták az Izrael fiai előtt, és nem is emelték fel azután már fejüket, és megnyugovék a föld negyven esztendeig Gedeon idejében.
29.	És [haza]tért Jerubbaál, a Joás fia, és megtelepedett otthon.
30.	És Gedeonnak volt hetven fia, kik az ő ágyékából származtak, mert sok felesége volt neki.
31.	És az ő ágyasa is, aki Sikemben volt, szült neki egy fiat, és nevezé azt Abiméleknek.
32.	És meghala Gedeon, a Joás fia, késő vénségében, és eltemetteték atyjának, Joásnak sírjába Ofrában, Abiézer [városában].
33.	Lőn pedig, hogy mikor meghalt Gedeon, elfordulának az Izrael fiai [az Úrtól], és a Baálokkal paráználkodának, és a Baál-Beritet tevék istenükké.
34.	És nem emlékezének meg az Izrael fiai az Úrról, az ő Istenükről, aki őket megszabadította minden ellenségeik kezéből körös-körül.
35.	És nem cselekedének irgalmasságot a Jerubbaál Gedeon házával mind ama jók szerint, amelyeket ő tett vala az Izraellel.

Bírák könyve - 9. fejezet

Károli Gáspár fordítás

1.	És elméne Abimélek, a Jerubbaál fia Sikembe az ő anyjának atyjafiaihoz, és beszélt velük, valamint az ő anyja atyjának egész nemzetségével, mondván:
2.	Mondjátok meg, kérlek, Sikem minden férfiának hallatára, melyik jobb nektek, hogy hetven férfiú uralkodjék-e rajtatok, Jerubbaálnak minden fia, [vagy] pedig [csak] egy ember uralkodjék felettetek? És emlékezzetek meg [arról], hogy én a ti csontotok és a ti testetek vagyok!
3.	És elmondották anyjának testvérei róla mind e beszédeket Sikem minden férfiainak füle hallatára, és Abimélek felé hajlott az ő szívük, mert azt mondák: Atyánkfia ő!
4.	És adának neki hetven ezüst[pénzt] a Baál-Beritnek házából, és ezzel [holmi] henyélő és hiábavaló embereket fogadott magának Abimélek, akik őt köve-ték.
5.	És elméne atyjának házához Ofrába, és megölé testvéreit, Jerubbaál fiait, a hetven férfiút egy kövön, és csak Jóthám maradt meg, Jerubbaálnak legkisebb fia, mert ez elrejtőzött.
6.	És összegyülekezék Sikemnek egész polgársága, és Millónak egész háza, és elmenének és királlyá választák Abiméleket az alatt a magas tölgy alatt, amely Sikemben [áll].
7.	Mikor pedig [ezt] elbeszélték vala Jóthámnak, elment és megállott a Garizim-hegy tetején, és nagy felszóval kiálta, [és így] szóla hozzájuk: Hallgassatok rám, Sikem férfiai, hogy reátok is hallgasson az Isten!
8.	[Egyszer] elmenvén elmentek a fák, hogy királyt válasszanak maguknak, és mondának az olajfának: Uralkodjál felettünk!
9.	De az olajfa [így] felelt nekik: Elhagyjam az én kövérségemet, amellyel tisztelnek Istent és embereket, és elmenjek, hogy ingadozzam a fák felett?
10.	Akkor a fügefának szólottak a fák: Jer el te, [és] uralkodjál rajtunk!
11.	De a fügefa [is] azt mondta nekik: Elhagyjam-e édességemet és jó gyümölcseimet, és elmenjek, hogy ingadozzam a fák felett?
12.	Azután a szőlőtőnek mondák a fák: Jer el te, uralkodjál rajtunk!
13.	Azonban a szőlőtő [is] azt mondta nekik: Elhagyjam-e mustomat, amely isteneket és embereket vidámít, és elmenjek, hogy ingadozzam a fák felett?
14.	Mondának végre a fák mindnyájan a galagonyabokornak: Jer el te, uralkodjál mirajtunk!
15.	És monda a galagonyabokor a fáknak: Ha igazán királlyá kentek engem magatok felett, jöjjetek el, nyugodjatok az én árnyékomban; [de] hogyha nem, jöjjön tűz ki a galagonyabokorból, és égesse meg a Libanonnak cédrusait!
16.	Hát ti is most igazán és becsületesen cselekedtetek-e, hogy Abiméleket tettétek királlyá, és jól cselekedtetek-e Jerubbaállal és háza népével, és úgy bántatok-e vele, amint megérdemelte?
17.	Mert érettetek harcolt atyám, és még életével [is] semmit nem gondolván mentett meg titeket a Midiánnak kezéből.
18.	Ti pedig most felkeltetek az én atyámnak háza ellen, és megöltétek gyermekeit, hetven férfiút egy kövön, és királlyá választottátok Sikem férfiai felett Abiméleket, az ő szolgálójának fiát, mert atyátokfia.
19.	Ha igazán és becsületesen cselekedtetek Jerubbaállal és az ő házával a mai napon, örüljetek Abiméleknek, és örüljön ő is nektek;
20.	De hogyha nem, jöjjön tűz ki Abimélekből, és eméssze meg Sikem férfiait és Milló házát, és származzék tűz Sikem férfiaiból és Milló házából, és eméssze meg Abiméleket!
21.	És elfutott Jóthám, és elmenekült, és elment Beérbe az ő atyjafia, Abimélek elől, és ott telepedett meg.
22.	Mikor pedig uralkodék Abimélek Izrael felett három esztendeig:
23.	Egy gonosz lelket bocsátott Isten Abimélek és Sikem férfiai közé, és pártot ütöttek Sikem férfiai Abimélek ellen,
24.	Hogy eljöjjön a Jerubbaál hetven fián elkövetett kegyetlenség [büntetése], és szálljon az ő vérük Abimélekre, testvérükre, aki megölte őket, és Sikem férfiaira, akik az ő kezeit megerősítették, hogy megölje az ő atyjafiait.
25.	És lest vetének neki a Sikem férfiai a hegyeknek tetején, és kiraboltak mindenkit, aki elment mellettük az úton, mely dolgot megmondák Abiméleknek.
26.	És eljött Gaál, Ebed fia és az ő atyjafiai, és bementek Sikembe, és bízának őhozzá Sikem férfiai
27.	Annyira, hogy kimenvén a mezőre, leszüretelték szőlőiket, [mindjárt] ki is taposták, és örömünnepet ültek, és bementek az ő istenüknek házába, és ettek és ittak, és szidalmazták Abiméleket.
28.	És monda Gaál, Ebed fia: Kicsoda Abimélek és kicsoda Sekem, hogy szolgáljunk neki? Nem Jerubbaál fia-e ő, és [nem] Zebul-e az ő kormányzója? Ti szolgáljátok Hámornak, Sekem atyjának férfiait, de miért szolgálnánk mi?
29.	Csak volna az én kezemben e nép, [majd] elűzném Abiméleket! És monda Abiméleknek: Öregbítsd meg seregedet, és jöjj ki!
30.	Mikor pedig meghallotta Zebul, a városnak kormányzója, Gaálnak, az Ebed fiának beszédit, nagy haragra gyulladt,
31.	És követeket küldött Abimélekhez Thormába, [ezt] üzenvén: Íme Gaál, az Ebed fia és az ő testvérei Sikembe jöttek, és fellázítják a várost teellened.
32.	Most azért készülj fel éjszaka te és a te néped, mely veled van, és állj lesbe a mezőn!
33.	És reggel, napfelkeltekor korán kelj fel, és törj a városra, és mikor ő és az ő népe kivonul ellened, cselekedjél vele aszerint, amint akarod!
34.	És felkelt Abimélek és az egész nép, amely vele volt, éjszaka, és lesbe állottak Sikem ellen négy csapatban.
35.	És kijött Gaál, az Ebed fia és megállott a város kapujának nyílásában. És felkelt Abimélek is, meg a nép is, mely vele volt, a lesből.
36.	És amint meglátta Gaál a csapatot, monda Zebulnak: Íme, nép jő alá a hegyeknek tetejéről. Zebul pedig monda neki: A hegyek árnyékát nézed férfiaknak.
37.	De Gaál [csak] folytatta beszédét, és monda: Íme, [egy másik] csapat meg az ország közepéből jő alá, a [harmadik] csapat pedig a jóstölgyfa útján jő.
38.	Ekkor monda neki Zebul: Hol van most szád, mellyel mondád: Kicsoda Abimélek, hogy szolgáljunk neki? Nem ez a nép-e az, amelyet kisebbítettél? No, most vonulj ki ellene, és harcolj vele!
39.	És kivonult Gaál Sikem polgárainak élén, és megütközött Abimélekkel.
40.	De Abimélek megfutamította úgy, hogy elmenekült előle, és sok sebesült elesett a kapu bejáratáig.
41.	Abimélek pedig Arumában maradt, és Zebul elűzte Gaált és atyjafiait, hogy ne lakjanak Sikemben.
42.	És lőn, hogy másnap kiméne a nép a mezőre, és megmondák Abiméleknek.
43.	És az vette az ő népét, és három csapatra osztotta el, és lesbe állott a mezőn; és látta, hogy íme, a nép jő ki a városból. Rájuk támadt, és megverte őket.
44.	És Abimélek és az a csapat, amely vele volt, megtámadta és megszállotta a város kapuját; [a másik] két csapat pedig megtámadta mind a mezőn levőket, és megverte őket.
45.	És Abimélek egész nap vívta a várost, mígnem bevette a várost, és a népet, mely benne volt, leölte, a várost pedig lerombolta, és behinté azt sóval.
46.	Mikor pedig [ezt] meghallották Sikem tornyának minden férfiai, az El-Berith [isten] házának várába mentek.
47.	És mikor Abiméleknek elmondották, hogy Sikem tornyának minden férfiai [ott] gyűltek össze,
48.	Felment Abimélek a Sálmon hegyére, ő és az egész nép, mely vele volt, és fejszét vett kezébe, és faágakat vágott le, és azokat felszedte, és vállára rakta, és monda a népnek, amely vele volt: Amit láttatok, hogy cselekedtem, ti is azt tegyétek gyorsan, mint én.
49.	Erre az egész népből ki-ki vágott magának ágakat, és követték Abiméleket, és lerakták [a fát] a vár körül, és tűzzel rájuk gyújtották a várat, úgyhogy meghaltak a Sikem tornyának minden férfiai, közel ezer férfi és asszony.
50.	Abimélek pedig elment Thébesbe, és táborba szállott Thébes ellen, és bevette azt.
51.	De egy erős torony volt a város közepén, és oda menekült minden férfi és asszony, és a városnak minden lakosa; [ezt] magukra zárták, és a toronynak padlására mentek fel.
52.	És Abimélek odament a toronyig, és ostrom alá vette azt, és egészen a torony ajtajáig közeledett, hogy azt tűzzel égesse fel.
53.	Akkor egy asszony egy malomkődarabot gördített le Abimélek fejére, és bezúzta koponyáját.
54.	Ki mindjárt odahívta fegyverhordozó apródját, és monda neki: Vond ki kardodat, és ölj meg engem, hogy ne mondják felőlem: Asszony ölte meg őt! És keresztülszúrta őt az apród, és meghalt.
55.	Mikor pedig az Izrael férfiai látták, hogy Abimélek meghalt, ki-ki visszatért a maga helyére.
56.	Így fizetett meg Isten Abiméleknek azért a gonoszságért, melyet atyja ellen elkövetett, hogy megölte hetven testvérét.
57.	És a Sikem férfiainak fejére is visszahárított Isten minden rosszat, és reájuk szállott Jóthámnak, a Jerubbaál fiának átka.

Bírák könyve - 10. fejezet

Károli Gáspár fordítás

1.	Támada pedig Abimélek után az Izrael megszabadítására Thóla, Puának, a Dodó fiának fia, Issakhár nemzetségéből való, aki Sámirban lakott, az Efraim hegységben.
2.	És bíráskodék Izraelben huszonhárom esztendeig, és meghala, és eltemetteték Sámirban.
3.	Őutána következett Jáir, a gileádbeli, és ítélé Izraelt huszonkét esztendeig.
4.	Ennek harminc fia volt, kik harminc szamárcsikón nyargaltak, és volt nekik harminc városuk, melyeket mind e mai napig Jáir faluinak neveznek, melyek Gileád földjén vannak.
5.	És meghalt Jáir, és eltemetteték Kámonban.
6.	De az Izrael fiai újra gonoszul cselekedtek az Úrnak szemei előtt, mert szolgáltak a Baáloknak és Astarótnak, és Szíria isteneinek, és Szidon isteneinek, és Moáb isteneinek, és az Ammon fiai isteneinek, és a filiszteusok isteneinek, és elhagyták az Urat, és nem szolgáltak neki.
7.	Felgerjedett azért az Úrnak haragja Izrael ellen, és adá őket a filiszteusoknak és az Ammon fiainak kezükbe.
8.	És [ezek] szorongatták és nyomorgatták az Izrael fiait attól az évtől [fogva] tizennyolc esztendőn keresztül, Izraelnek minden fiait, akik a Jordánon túl valának az emoreusoknak földjén, mely Gileádban van.
9.	És átkeltek az Ammon fiai a Jordánon, hogy hadakozzanak Júda és Benjámin ellen, és az Efraim háza ellen, és felette igen szorongattaték az Izrael.
10.	Akkor az Úrhoz kiáltottak az Izrael fiai, mondván: Vétkeztünk teellened, mert elhagytuk a mi Istenünket, és szolgáltunk a Baáloknak.
11.	Az Úr pedig monda az Izrael fiainak: Nemde én szabadítottalak-e meg benneteket az egyiptombeliektől, az emoreusoktól, az Ammon fiaitól, a filiszteusoktól,
12.	És a szidonbeliektől, az amálekitáktól és a maonitáktól, mikor titeket szorongattak, és ti énhozzám kiáltottatok, megszabadítottalak titeket az ő kezükből?
13.	És ti [mégis] elhagytatok engem, és idegen isteneknek szolgáltatok; annak okáért többé nem szabadítlak meg titeket ezután.
14.	Menjetek és kiáltsatok azokhoz az istenekhez, akiket választottatok, szabadítsanak meg azok benneteket a ti nyomorúságtoknak idején!
15.	Felelének pedig az Izrael fiai az Úrnak: Vétkeztünk, cselekedjél úgy velünk, amint jónak látszik a te szemeid előtt, csak most az egyszer szabadíts [még] meg, kérünk!
16.	És elvetették maguktól az idegen isteneket, és szolgáltak az Úrnak. És megesett az ő szíve az Izrael nyomorúságán.
17.	És összegyülekeztek az Ammon fiai, és táborba szállottak Gileádban, és összegyűltek az Izrael fiai [is], és Mispában táboroztak.
18.	És Gileád népe és fejedelmei egyik a másikától kérdezgették: Ki az a férfiú, aki megkezdi a harcot az Ammon fiai ellen? Legyen az feje Gileád összes lakóinak!

Elolvastad a szakaszt

Sikeresen végigolvastad a mai szakaszt

Előző nap

Következő nap