1. | Jéhunak hetedik esztendejében tették Joást királlyá, és negyven esztendeig uralkodott Jeruzsálemben; az ő anyjának pedig Sibja vala neve, aki Beersebából való volt. |
2. | És cselekedék Joás kedves dolgot az Úr szemei előtt mindaddig, amíg Jójada pap oktatá őt; |
3. | Azonban a magaslatok [oltárai] nem rontattak le, a nép még mindig ott áldozott és tömjénezett a magaslatok [oltárain]. |
4. | És megparancsolá Joás a papoknak, hogy minden pénzt, amely Istennek szenteltetik és az Úr házába bevitetik, mind a megszámlálás pénzét és a személyek váltságának pénzét, mind pedig amelyet ki-ki szabad akarata szerint az Úr házához bevisz, |
5. | Vegyék magukhoz a papok, mindenik a maga ismerősétől, és építsék meg az [Úr] házának romlásait mindenütt, ahol romlást látnak rajta. |
6. | De mikor Joás király huszonharmadik esztendejéig sem építették meg a papok az [Úr] házának romlásait, |
7. | Előhívatta Joás király Jójada papot a többi papokkal együtt, és monda nekik: Miért nem építitek meg az [Úr] házának romlásait? Ezután ne vegyétek a pénzt magatokhoz a ti ismerőseitektől, hanem az Úr háza romlásainak építésére adjátok azt! |
8. | És a papok beleegyeztek, hogy [többé] semmi pénzt nem vesznek el a néptől, és nem javítják ki a ház romlásait. |
9. | És Jójada pap vett egy ládát, és annak a fedelén csinált egy nyílást, és helyezteté azt az oltár mellé jobb felől, amely felől az Úr házába bemennek, hogy abba töltsenek a papok, a [templom] küszöbinek őrizői minden pénzt, amelyet az Úr házába hoznak. |
10. | És mikor látták, hogy sok pénz van a ládában, felment a király íródeákja a főpappal együtt, csomóba kötötték és megszámlálták a pénzt, amely az Úr házában találtatott. |
11. | És a megmért pénzt a munka vezetőinek kezeibe adták, akik az Úr házához voltak rendelve, és ezek kiadták azt az ácsoknak és építőknek, akik a házon dolgoztak, |
12. | És a kőmíveseknek és a kőfaragóknak fa és faragott kő vásárlására, az Úr háza romlásainak kijavítására és mindarra, ami a ház javítására szükséges volt. |
13. | De abból a pénzből, amelyet bevittek az Úr házába, nem csináltattak az Úr házához sem ezüstpoharakat, sem késeket, sem medencéket, sem trombitákat, sem valami egyéb arany- vagy ezüstedényt, |
14. | Hanem a munkásoknak adták azt, és csak az Úr házát javították ki abból. |
15. | Számot sem vettek azoktól az emberektől, akiknek keze által kiadták a pénzt a munkásoknak, mert híven jártak el. |
16. | De a vétekért és a bűnért való pénzt nem vitték az Úr házába; az a papoké lett. |
17. | Ebben az időben jött fel Hazáel, Szíria királya, és megszállotta Gátot, és be is vette azt; azután megfordult Hazáel, hogy Jeruzsálem ellen menjen. |
18. | De Joás, Júda királya vevé mind a megszentelt ajándékokat, amelyeket az ő atyái, Josafát, Jórám és Akházia, Júda királyai az [Úrnak] szenteltek volt, és amelyeket ő maga szentelt neki, és minden aranyat, amely találtaték mind az Úr házának, mind pedig a király házának kincsei között, és elküldé Hazáelnek, Szíria királyának, és az elment Jeruzsálem alól. |
19. | Joásnak egyéb dolgai és minden cselekedetei pedig vajon nincsenek-e megírva a Júda királyainak krónika-könyvében? |
20. | Fellázadván pedig az ő szolgái, pártot ütének ellene, és megölték Joást Bet-Millóban, amerre Sillába megy az ember. |
21. | Jozakhár, a Simeáth fia, és Jozadáb, a Sómer fia, az ő szolgái ölték meg őt, és meghalt, és eltemették őt az ő atyáival a Dávid városában. És Amásia, az ő fia lett a király őhelyette. |
1. | Joásnak, az Akházia fiának, Júda királyának huszonharmadik esztendejében lett király Joákház, a Jéhu fia Izraelen Szamariában tizenhét esztendeig. |
2. | És gonoszul cselekedék az Úr szemei előtt, és követé Jeroboámnak, a Nébát fiának bűneit, aki bűnbe ejté az Izraelt, és nem szakadt el azoktól. |
3. | És felgerjedt az Úr haragja Izrael ellen, és adá őket Hazáelnek, a Szíria királyának kezébe, és Benhadádnak, a Hazáel fiának kezébe [az ő életének] minden idejében. |
4. | De könyörgött Joákház az Úrnak, és meghallgatá őt az Úr; mert megtekintette az Izrael nyomorúságát, hogy miképp nyomorgatja őket Szíria királya, |
5. | És az Isten szabadítót küldött Izraelnek, aki megmentette őket a szíriabeliek hatalmától, hogy az Izrael fiai lakhassanak az ő sátoraikban, mint azelőtt. |
6. | De mégsem távoztak el a Jeroboám házának bűneitől, aki bűnbe ejté az Izraelt, hanem azokban jártak; sőt az Asera is helyén maradt Szamariában; |
7. | Pedig nem hagyattatott meg Joákháznak több nép, mint ötven lovag, tíz szekér és tízezer gyalogos; a többit mind megölte Szíria királya, és olyanná tette, mint a cséplő pora. |
8. | Joákház egyéb dolgai pedig, és minden cselekedetei, és az ő ereje vajon nincsenek-e megírva az Izrael királyainak krónika-könyvében? |
9. | És elaluvék Joákház az ő atyáival, és eltemették őt Szamariában; és az ő fia, Joás uralkodék őhelyette. |
10. | Joásnak, a Júda királyának harminchetedik esztendejében lett a király Joás, a Joákház fia Izraelen, Szamariában, tizenhat esztendeig. |
11. | És gonoszul cselekedék az Úr szemei előtt, és nem távozék el Jeroboámnak, a Nébát fiának semmi bűnétől, aki az Izraelt bűnbe ejté, hanem azokban járt. |
12. | Joásnak egyéb dolgai pedig, és valamit cselekedett, és az ő erőssége, amellyel Amásia, a Júda királya ellen harcolt vajon nincsenek-e megírva az Izrael királyainak krónika-könyvében? |
13. | És elaluvék Joás az ő atyáival, és Jeroboám ült az ő királyi székébe; és eltemetteték Joás Szamariában az Izrael királyai mellé. |
14. | És megbetegedett Elizeus olyan betegséggel, amelybe bele is halt, és lement hozzá Joás, az Izrael királya, és arcára [borulván] sírt, és monda: [Édes] atyám, [édes] atyám! Izrael szekerei és lovagjai! |
15. | És monda neki Elizeus: Végy kézívet és nyilakat! És ő kézívet és nyilakat vett kezébe. |
16. | Akkor monda az Izrael királyának: Fogd meg kezeddel a kézívet! És ő megfogván azt kezével, Elizeus is rátette kezeit a király kezeire, |
17. | És monda: Nyisd ki az ablakot napkelet felől! És mikor kinyitotta, monda Elizeus: Lőj! És lőtt. Akkor monda: Az Úrnak győzedelmes nyila ez, győzedelmes nyíl a szíriabeliek ellen; mert megvered a szíriabelieket Afekben a megsemmisülésig. |
18. | Monda azután: Vedd fel a nyilakat! És felvette. Ő pedig monda az Izrael királyának: Lőj a földbe; és belelőtt a földbe háromszor, azután abbahagyta. |
19. | Akkor megharaguvék reá az Isten embere, és monda: Ötször vagy hatszor kellett volna lőnöd, akkor megverted volna a szíriabelieket a megsemmisülésig, de így már csak háromszor vered meg a szíriabelieket. |
20. | Azután meghalt Elizeus, és eltemették. A moábita portyázó csapatok pedig az országba törtek a következő esztendőben. |
21. | És történt, hogy egy embert temettek, és mikor meglátták a csapatokat, gyorsan odatették azt az embert az Elizeus sírjába; de amint odajutott és hozzáért az Elizeus tetemeihez, megelevenedett és lábaira állott. |
22. | Hazáel pedig, Szíria királya nyomorgatá az Izraelt Joákház minden napjaiban. |
23. | De megkegyelmezett az Úr nekik, és megkönyörült rajtuk, és hozzájuk tért az ő szövetségéért, amelyet kötött volt Ábrahámmal, Izsákkal és Jákóbbal, és nem akarta őket elveszíteni, sem el nem vetette őket az ő orcája elől mind ez ideig. |
24. | És meghalt Hazáel, Szíria királya, és az ő fia, Benhadád lett helyette a király. |
25. | És visszavevé Joás, a Joákház fia Benhadádnak, a Hazáel fiának kezéből a városokat, amelyeket erővel elvett volt Joákháznak, az ő atyjának kezéből. Háromszor veré meg őt Joás, és visszaszerezte Izrael városait. |
1. | Joásnak, a Joákház fiának, Izrael királyának második esztendejében kezdett uralkodni Amásia, Joásnak, a Júda királyának fia. |
2. | Huszonöt esztendős volt, mikor uralkodni kezdett, és huszonkilenc esztendeig uralkodott Jeruzsálemben. Az ő anyjának pedig Joáddán volt a neve, Jeruzsálemből való. |
3. | És kedves dolgot cselekedett az Úr szemei előtt, de mégsem annyira, mint Dávid, az ő atyja, hanem csak úgy tett mindent, mint az ő atyja, Joás. |
4. | Mert a magaslatokat nem rontották le, hanem a nép [még mindig] ott áldozott és ott tömjénezett a magaslatokon. |
5. | Mikor azután a birodalom kezében megerősödött, megölte az ő szolgáit, akik a királyt, az ő atyját megölték volt, |
6. | De a gyilkosok fiait nem ölte meg, amint meg van írva a Mózes törvénykönyvében, amelyben az Úr megparancsolta és megmondotta: Meg ne ölettessenek az atyák a fiakért, se a fiak meg ne ölettessenek az atyákért; ki-ki az ő bűnéért haljon meg! |
7. | Ugyanő megvert az edomiták közül tízezret a Sós-völgyben, és bevette Sélát ostrommal, és ezt nevezé Jokteélnek mind e mai napig. |
8. | Akkor követeket küldött Amásia Joáshoz, a Joákház fiához, aki Jéhunak, az Izrael királyának volt a fia, ezt üzenvén: Jere, nézzünk egymás szemébe! |
9. | És elkülde Joás, Izrael királya Amásiához, Júda királyához, ezt válaszolván: A bogáncskóró, mely a Libanonon [van], elküldött a Libanon cédrusfájához, ezt üzenvén: Add a te leányodat az én fiamnak feleségül; de a mező vadja, amely a Libanonon van, átszaladt a bogáncskórón, és eltapodta azt. |
10. | Megverted az edomitákat, azért fuvalkodtál fel szívedben. Elégedjél meg a dicsőséggel, és maradj otthon; miért akarsz a szerencsétlenséggel harcra kelni, hogy elessél magad is, és Júda is veled együtt? |
11. | De Amásia nem hallgatott reá, és felvonult Joás, Izrael királya, és szembe-szállottak egymással ő és Amásia, Júda királya Betsemesnél, amely Júdában van. |
12. | De megveretett Júda Izraeltől, és ki-ki elfutott az ő sátorába. |
13. | És Amásiát, Júda királyát, Joásnak, az Akházia fiának fiát [is] elfogta Joás, Izrael királya Betsemesnél; és Jeruzsálem ellen ment, és lerontotta Jeruzsálem kerítését az Efraim kapujától egész a Szeglet-kapuig, négyszáz singre. |
14. | És elvitt minden aranyat, minden ezüstöt és minden edényt, amely találtatott az Úr házában és a király házának kincsei között, és kezeseket [is vévén], visszatért Szamariába. |
15. | Joás egyéb dolgai pedig, amelyeket cselekedett, és az ő erőssége, és miképpen hadakozott Amásia, a Júda királya ellen, vajon nincsenek-e megírva az Izrael királyainak krónika-könyvében? |
16. | És elaluvék Joás az ő atyáival, és eltemetteték Szamariában az Izrael királyaival együtt; és az ő fia, Jeroboám uralkodék őhelyette. |
17. | Amásia pedig, Joásnak, a Júda királyának fia, Joásnak, a Joákház fiának, az Izrael királyának halála után még tizenöt esztendeig élt. |
18. | És Amásiának egyéb dolgai vajon nincsenek-e megírva a Júda királyainak krónika-könyvében? |
19. | És pártot ütöttek őellene Jeruzsálemben, és ő Lákisba menekült; de utánaküldtek Lákisba, és megölték ott. |
20. | És visszahozták őt lovakon, és eltemetteték Jeruzsálemben, a Dávid városában az ő atyáival. |
21. | És az egész Júda népe vevé Azáriát, aki tizenhat esztendős volt, és őt tette királlyá az ő atyja, Amásia helyett. |
22. | Ő építé meg Elátot, amelyet visszavett Júdának azután, hogy a király elaludt az ő atyáival. |
23. | Amásiának, Joásnak, a Júda királya fiának tizenötödik esztendejétől fogva uralkodott Jeroboám, Joásnak, az Izrael királyának fia Szamariában negyvenegy esztendeig. |
24. | És gonoszul cselekedék az Úr szemei előtt, mert Jeroboámnak, a Nébát fiának semmi bűnétől el nem távozott, aki bűnbe ejtette az Izraelt. |
25. | Ő szerezte vissza az Izrael határát Emáthtól fogva a pusztasági tengerig az Úrnak, Izrael Istenének beszéde szerint, amelyet szólott volt az ő szolgája, Jónás próféta, az Amittai fia által, aki Gát-Kéferből való volt. |
26. | Mert megtekintette az Úr az Izrael igen nagy nyomorúságát, hogy a berekesztetett és az elhagyatott is semmi, és nincs senki, aki az Izraelt megszabadítaná. |
27. | És nem mondta azt az Úr, hogy az Izrael nevét eltörli az ég alól; annak okáért megszabadította őket Jeroboám, a Joás fia által. |
28. | Jeroboám egyéb dolgai pedig, és minden cselekedetei, és az ő erőssége, hogy miképpen hadakozott, és mi módon nyerte vissza Damaszkuszt és a Júdához tartozó Hámátot az Izraelnek, vajon nincsenek-e megírva az Izrael királyainak krónika-könyvében? |
29. | És elaluvék Jeroboám az ő atyáival, Izrael királyaival, és uralkodék az ő fia, Zakariás őhelyette. |
1. | Jeroboámnak, az Izrael királyának huszonhetedik esztendejében kezdett uralkodni Azária, Amásiának, a Júda királyának fia. |
2. | Tizenhat esztendős volt, mikor uralkodni kezdett, és ötvenkét esztendeig uralkodott Jeruzsálemben, és az ő anyjának neve Jekólia, Jeruzsálemből való. |
3. | És kedves dolgot cselekedék az Úr szemei előtt mind aszerint, amint az ő atyja, Amásia cselekedett; |
4. | Csakhogy a magaslatok nem rontattak le, a nép még ott áldozott és tömjénezett a magaslatokon. |
5. | És megverte az Úr a királyt, mert bélpoklos lett egész halála napjáig, és külön házban lakott, és Jótám, a király fia kormányozta a házat, és ő szolgáltatott törvényt a föld népének. |
6. | Azáriának egyéb dolgai pedig, és minden cselekedetei vajon nincsenek-e megírva a Júda királyainak krónika-könyvében? |
7. | És elaluvék Azária az ő atyáival, és eltemeték őt az ő atyáival a Dávid városában, és az ő fia, Jótám uralkodék őhelyette. |
8. | Azáriának, a Júda királyának harmincnyolcadik esztendejében kezdett uralkodni Zakariás, a Jeroboám fia Izraelen Szamariában hat hónapig. |
9. | És gonoszul cselekedék az Úr szemei előtt, miképpen az ő atyái cselekedtek volt. Nem hagyta el Jeroboámnak, a Nébát fiának bűneit, aki vétekbe ejtette az Izraelt. |
10. | És összeesküdött ellene Sallum, a Jábes fia, és megölte őt a nép szeme láttára, és megölvén őt, ő uralkodott helyette. |
11. | Zakariásnak egyéb dolgai pedig íme, meg vannak írva az Izrael királyainak krónika-könyvében. |
12. | Ez az Úr beszéde, amit Jéhu felől szólott, mondván: A te fiaid negyedízig ülnek Izrael trónján. És így történt. |
13. | Sallum, a Jábes fia lett a király Uzziának, Júda királyának harminckilencedik esztendejében, de csak egy hónapig uralkodott Szamariában, |
14. | Mert Menáhem, a tirsabeli Gádi fia feljött, és Szamariába ment, és megölte Sallumot, a Jábes fiát Szamariában, és megölvén őt, ő uralkodott helyette. |
15. | Sallumnak egyéb dolgai pedig, és összeesküvése, amelyet csinált, íme, meg vannak írva az Izrael királyainak krónika-könyvében. |
16. | Akkor verte le Menáhem Tifsáhot és mindazokat, akik benne voltak, és egész határát Tirsától fogva, mert nem bocsátották be, azért veré le, [és még] a terhes asszonyokat [is] mind felhasogatá benne. |
17. | Azáriának, Júda királyának harminckilencedik esztendejétől fogva uralkodott Menáhem, a Gádi fia Izraelen tíz esztendeig Szamariában. |
18. | És gonoszul cselekedék az Úr szemei előtt; nem hagyta el Jeroboámnak, a Nébát fiának bűneit teljes életében, aki vétekbe ejtette az Izraelt. |
19. | [És] rátört Púl, Asszíria királya az országra, és Menáhem Púlnak ezer talentum ezüstöt adott azért, hogy legyen neki segítséggel az ő birodalmának megerősítésében. |
20. | És Menáhem adót vetett Izraelben a gazdagokra, ötven ezüstsiklust minden egyes emberre, hogy azt Asszíria királyának adja, és visszatért Asszíria királya, és nem maradt ott az országban. |
21. | Menáhemnek egyéb dolgai pedig, és minden cselekedetei vajon nincsenek-e megírva az Izrael királyainak krónika-könyvében? |
22. | És elaluvék Menáhem az ő atyáival, és uralkodék az ő fia, Pekája őhelyette. |
23. | [És] Azáriának, Júda királyának ötvenedik esztendejében kezdett uralkodni Pekája, a Menáhem fia Izraelen Szamariában két esztendeig. |
24. | És gonoszul cselekedék az Úr szemei előtt, nem távozék el Jeroboámnak, a Nébát fiának bűneitől, aki vétekbe ejtette az Izraelt. |
25. | És pártot ütött ellene Péka, a Remália fia, az ő hadnagya, és megölte őt Szamariában, a király házának palotájában Argóbbal és Arjéval és ötven emberrel a gileádbeliek fiai közül, és megölte őt, és ő lett helyébe a király. |
26. | Pekájának egyéb dolgai pedig, és minden cselekedetei íme, meg vannak írva az Izrael királyainak krónika-könyvében. |
27. | Azáriának, Júda királyának ötvenkettedik esztendejében kezdett uralkodni Péka, a Remália fia Izraelen Szamariában húsz esztendeig. |
28. | És gonoszul cselekedék az Úr szemei előtt; nem távozék el Jeroboámnak, a Nébát fiának bűneitől, aki vétekbe ejtette az Izraelt. |
29. | Pékának, az Izrael királyának idejében jött el Tiglát-Piléser, Asszíria királya, és foglalta el Hijont, Abélt, Bet-Maakát, Jánoát, Kédest, Hásort, Gileádot, Galileát és a Naftali egész földjét, és hurcolta el őket, Asszíriába. |
30. | De Hósea, az Ela fia pártot ütött Péka, a Remália fia ellen, és levágta és megölte őt, és ő lett helyébe a király Jótámnak, az Uzzia fiának huszadik esztendejében. |
31. | Pékának egyéb dolgai pedig, és minden cselekedetei íme, meg vannak írva az Izrael királyainak krónika-könyvében. |
32. | Pékának, a Remália fiának, az Izrael királyának második esztendejében kezdett uralkodni Jótám, Uzziának, a Júda királyának fia. |
33. | Huszonöt esztendős volt, amikor uralkodni kezdett, és tizenhat esztendeig uralkodott Jeruzsálemben. Az ő anyjának Jérusa volt a neve, a Sádók leánya. |
34. | És kedves dolgot cselekedék az Úr szemei előtt mind aszerint, amint az ő atyja, Uzzia cselekedék; |
35. | Csak a magaslatokat nem rontották le; még ott áldozott és tömjénezett a nép a magaslatokon. Ő építette meg az Úr házának felső kapuját. |
36. | Jótámnak egyéb dolgai pedig, és minden cselekedetei vajon nincsenek-e megírva a Júda királyainak krónika-könyvében? |
37. | Ebben az időben kezdte az Úr ráküldeni Júdára Récint, Szíria királyát, és Pékát, a Remália fiát. |
38. | És elaluvék Jótám az ő atyáival, és eltemetteték az ő atyáival Dávidnak, az ő atyjának városában, és Akház, az ő fia uralkodék őhelyette. |